Infláció

 

Miközben a hazai cikkek elsősorban Orbánra hegyezik ki gondolataikat, hogy rosszul vagy egyáltalán nem tudják kezelni a magyar gazdaság helyzetét, addig szinte semmit nem szólnak a világban kialakult helyzettel, a legnagyobb veszéllyel, az inflációval. A Bloomberg-ben megjelent egy érdekes véleménycikk, mely persze elsősorban az amerikai helyzetet próbálja bemutatni, méghozzá emberközelbe. Már a cím is figyelemre méltó: „Milyen közel állunk egy 1970-es évekhez hasonló inflációhoz? (How Close Are We Really to1970s-Style Inflation?)  Ezt csak áttélesen éltem át, de részese voltam. Még az egyetemi idők alatt disszidált András Svédországon, majd Kanadán át az USA-ba, Kaliforniába. Mamája (Éva néni) baromi büszke volt, hogy fia milyen sikeres építész (befektető = „developer”) lett. Ő tervezte Ginger Rogers Palm Springs-i házát. A bankok könnyen adtak hitelt, ami alapja a kapitalizmusnak (olcsó hitel, gyors visszatérítés, megtérülés). Ezt tette tönkre a demokrata Carter, aki alatt hatalmas infláció és baromi magas kamat lett úrrá. Barátom is hamar tönkrement, mivel nem tudta fizetni az egyre magasabb kamatok miatt a törlesztéseket. Ez baromi mélyen beleégett az átlagamerikaiak emlékezetébe. Majd jött Reagan és „letörte az inflációt”.

Hasonló félelem tapasztalható a Biden-féle Amerikában is. Napi téma az élelmiszer, az energia, a lakások és szinte mindennek az áremelkedése. Most májusban 40 éve (1981) nem volt ilyen (8,6 %-os) áremelkedés! A Bloomberg közgazdászai szerint az amerikai háztartások az idén extra 5.200 US dollár pluszt fognak kiadni, ami havi 433 US dollár többletet jelent a fogyasztói kosárban. Vajon ilyen kimutatás Magyarországon miért nem készül? Nem látom, hogy az ellenzék vagy annak kiváló közgazdászai miért nem készítenek ilyen, vagy ehhez hasonló kimutatást? Pedig, mindenki előtt tiszta és köztudott, hogy áremelkedés lesz! Lásd a COVID-19 miatt kialakult áruhiány – különösen a szállítási fennakadások. Aztán ott az orosz-ukrán háború, ami zavarokat okozott és okoz a gabona és élelmiszerellátás mellett az ásványok, nemesfémek szállításában is! No, meg ott vannak a rengeteg (és beígért) segélyek, nem csak a katonai, hanem a különféle humanitárius segélyek. Azok is nehezítik a világgazdaság eddigi megszokott működését. A „kölcsön-bérleti” megállapodásokat is vissza kell majd fizetni.

Nem ismerem a magyar gazdaság (valódi) helyzetét, a nemzetközi elkötelezettségeket. A Bloomberg alábbi tanulmánya meglehetősen szomorú képet fest az elkövetkező évekről, ami nemcsak az USA-ra, az EU-ra, de Magyarországra is kihatással lesz. Pláne, hogy kishazánk nem tartozik a gazdaságilag fejlett országok közé. Jó lenne egy picit reálisabban látni és nézni az ország (gazdasági) helyzetét. A jelenlegi vezetés elmarasztalása nem fog javítani a fennálló helyzeten. Minimális optimizmus nagyon hiányzik.