Kormányunk jövőképét az ellenzék nem érti
Egyre világosabb, hogy előrelátó pártunk és kormányunk
mindent megtesz a hatalom jövőbeli megtartása érdekében. 2020 kritikus dátum az
Orbán-kormány számára. Akkor lesz az EU nagy átalakítása, az eddigi gyakorlat
megváltoztatása. Függetlenül, hogy mi lesz a jövő tavaszi (májusi) EP választás
eredménye, a jelenlegi gyakorlat tovább nem folytatható. Az EU-tól nem lehet
majd olyan könnyen pénzt „igényelni”, mint napjainkban. A populisták
megerősödése nem fog több pénzt juttatni az egyes tagállamoknak a
felzárkóztatásra, különösen az EU jelenlegi elosztási rendszerét bírálóknak.
Orbán jól látja, tudja és érzi, hogy az elkövetkező másfél
év alatt új alapokra kell helyezni a magyar gazdaságot, annak jelenlegi EU-s
támogatottságának elmaradása esetére. Az ugyanis könnyen szociális robbanáshoz
vezethet. Az a bizonyos húr akkor szakad el, amikor romlik az életszínvonal, és
az elégedetlen tömegek vezetőik ellen fordulnak. Orbán 2013-ben indiai látogatása során megjegyezte, hogy célja a hazai béreket alacsonyan tartani és ezzel vonzóvá
tenni Magyarországot a külföldi tőke számára.
"....Magyarország
sikerét az autógyártásban a jó helyi mérnökök és az alacsony munkabérek
eredményezték, de a jövőben az ipari energiaár lesz a versenyképesség egyik
legfontosabb feltétele...."
(Hungary’s success in vehicle manifacturing resulted from
good local engineers and low labour costs but the companies’ energy costs will
be in the future one of the most important conditions of competitiveness.).
Érdekes megfogalmazás ez az "autógyártás", hiszen
csak összeszerelés folyik Magyarországon, a német autóipar számára.
Mindezt öt évvel ezelőtt mondta, és jegyeztem le.
Hogy a bérek miatti esetleges elégedetlenséget (zavargást)
megfékezze, és ugyanakkor szociális érzékenységét is kimutassa, kitalálta a
rezsicsökkentést. Úgy képzelte, azzal tudja kompenzálni a külföld számára vonzóvá
tett alacsony béreket, ha a mindennapi kiadások enyhítéséhez állami
hozzájárulást ad. Az erős propaganda ellenére az ötlet nem vált be, nem hozta
meg a hozzáfűzött reményeket, hiába kellett például a társasházak hirdetőtábláján
kifüggeszteni, hogy pártunk és kormányunk jóvoltából mennyivel olcsóbb a ház
havi közvilágítása.
Orbán a hatalom megtartásához kialakított egy függőségi
rendszert. Az állami beruházásokból csak baráti vagy családi cégek,
vállalkozások részesülhetnek. Ebben
különben nincs semmi új. Már első kormányzása idején a miniszterelnök apja kőbányáiból rendelték
a közutak, autópályák építéséhez szükséges alapozó anyagokat. Második
kormányzása alatt jött rá, hogy az EU csak a pályázatok tisztaságát ellenőrzi,
azaz annak elbírálása pártatlan legyen. Az EU-nak arra már nincs ereje,
apparátusa, hogy megvizsgálja a nyertes cég tulajdonosi körét, rokoni, baráti
kapcsolatait. Így tudott kialakulni az a hűbéri, feudális viszonyokra emlékeztető
államapparátusi rendszer, mely ma Magyarországot jellemzi.
Látva a közelgő veszélyt, az EU-s pénzek elmaradását, új
források felé kellett fordulnia. Azzal mindenki tisztában van, hogy a
kapitalizmus alapja a tőke szabad áramlása. A tőke pedig odamegy, ahol nagyobb
a profit. Ez politikamentes. Az orbáni Magyarország ezt felismerte, és ezen a
téren tette vonzóvá az országot. Az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a
társasági adó. Ehhez, most hozzá jött, a túlórák számának megemelése, miközben
a kifizetéseket három évvel elhalasztották. Ez közel olyan felháborodást
váltott ki a társadalomban, mint anno a tervezett internetadó.
A napokban elfogadott törvény részleteit nem igazán
ismerjük. A nyugati világban alapszabály: szombaton a bér (órabér) másfélszeresének a
megfizetése, vasárnap pedig a duplája. Természetesen egyes vállalatok maguk
alakítják ki a túlóra bérezését. Például a tömegközlekedési vállalatok, a mentősök,
az állandó üzemelést biztosító vállalatok, mint például az energia szektor
(áramszolgáltatás).
A magyar Munka Törvénykönyvben eddig ez szerepelt
Teljes
napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető
el.
Ezt emelték most fel törvényileg 400 órára. A törvény érdekes mód
meglehetősen „nagyvonalú”, pontosabban nem elég specifikus, a japán előírások
szerint például
„a
munkaadóknak még azelőtt meg kell állapodniuk a szakszervezeti képviselővel,
mielőtt bármit aláírna a munkavállaló. Ebben a megállapodásban bele kell
foglalni a munkaórák számát, mennyiségét, ami hetente nem lehet több, mint 15
óra, havonta 45 óra és évente 360 óra.”
(Employers must enter into an overtime agreement with a
labour representative prior to any overtime work by employees, and this
agreement must stipulate to the maximum number of overtime hours that an
employee may work, which may be no more than 15 hours per week, 45 hours per month
and 360 hours per year.)
Vajon a magyar előírások mennyire részletesen szabályozzák
ezeket a túlórákat? A három éves kifizetésről nem is beszélve, hiszen van
infláció, pénzromlás, stb., tehát a három év múlva kifizetésre kerülő túlórabér
nem rövidítheti meg a munkavállalót! (aki közben meg is halhat)
Az elégedetlenség utcára vitte az embereket. Miután a
Parlament elfogadta a fentebb ismertetett „rabszolgatörvényt”. Az ellenzék
megzavarta a szavazást. A balkáni és kaukázusi parlamenti jeleneteknek lehettek
tanúi a Facebook használói. Különösen érdekes volt látni a miniszterelnök
arcát, tekintetét, melyben ott volt egy kifejezés: „..tiltakozhattok, akkor is megcsinálom! Elvégre többségem van, és az
ország érdeke a munkát és megélhetést biztosító multik megjelenése…hiszen ez az ország jövőjének érdeke...". Az orbáni gondolat, világos: alacsony
adóval, és a gyenge forint miatt relatív olcsó munkabérrel, valamint a harmat gyenge
szakszervezetekkel ide kell csábítani a külföldi tőkét, hogy az ország az EU
pénzek nélkül is működni tudjon. Az új, zöldberuházások a feldolgozó és
beszállító ágazatokra épülnek, elsősorban a német iparra, azon belül is az autó-
és fegyvergyártásra. Ami pozitív: környezetkímélők. Ami negatív: az amúgyis exportra
épülő német gazdaság függvénye.
Az MTVA székháznál történtek sok jogi és erkölcsi kérdést
hoztak a felszínre. A 13 ellenzéki képviselő viselkedése, cselekedete vitatható. Mivel nem voltam jelen, és a megbízható közszolgálat hiánya miatt csak cyber-világunk vívmányaira, az okostelefonok közvetítésére voltam és vagyok
rászorulva. Néha valami Jancsó-filmre emlékeztettek a képsorok, máskor meg
valamiféle ördögűzésre, ahol kereszt helyett képviselői igazolvánnyal próbálták
a gonoszt elűzni. Nem volt világos a parlamenti (ellenzéki) képviselők célja.
Úgy tűnt a székházon kívül és körül tüntető fiatalok mellé állva próbáltak
nekik segíteni, hogy a tüntetők ötpontos követelésének nagy nyilvánosságot
adjanak. Szép, nemes cél, miközben cselekedetükkel politikai töltet is adtak a
tüntetésnek. A parlamenti ellenzék egy kis csoportja (tizenhárman a 63
ellenzéki képviselő közül) élt képviselői jogával és a képviselői igazolvány
segítségével bejutottak az MTVA székházba, elvégre jogosultságuk van bármely
középületbe, állami, kormányzati intézménybe belépniük. Hogy bármit beolvashassanak egy hírközlőszervnél,
már kétséges. Egy szerkesztőség munkáját nem zavarhatják meg. Pláne élőadást
nem zavarhatnak meg. Mondjuk az egész cselekedet fonákja: ha egy köztudottan
manipulált, notórius hazudozó hírközlőszervről van szó, akkor miért ott akarnak
bármit is beolvasni az igazság bajnokai? Ugyancsak elgondolkoztató, hogy az éjszakázáshoz,
virrasztáshoz a többi ellenzéki képviselő nem csatlakozott.
Nagyon nem tetszett, ahogy ezek a képviselők egymás közt
beszéltek. Ez a bratyizó, tegeződő, egymást becenéven szólító társaság
komolytalanná tette (számomra) fellépésüket. Hogy (régóta) ismerik egymást nem
jogosítja fel őket, hogy azt a benyomást keltsék, mintha pártokon és
ideológiákon átívelő puszipajtások lennének. Ha viszont így van, akkor meg
mekkora színjáték zajlik az ország házában?
A biztonsági őrök viselkedése meglepett. Igaz, ne feledjük
az MTVA, akárcsak a MTI, kiemelt fontosságú (állami) intézmény, hírközlőszerv. Az,
hogy részrehajló, manipulatív kormánypropaganda szócső lett, nem hatalmaz fel
senkit, hogy önkényesen „besétáljon” és világgá kürtölje sérelmét. Ezt sehol
sem engedik meg. Viszont, nem igaz, hogy ez a fegyveres őrség nem tudott volna
valami más módszert alkalmazni, mint a testi erőszakot, azaz fizikailag és
látványosan kidobni bárkit is az utcára. A biztonsági őrök (legalábbis
bankokban, bevásárló központokban, üzletekben) a rendbontót feltartóztatják,
majd kihívják a rendőrséget és átadják az illetékes hatóságnak. Nem ismerem az
MTVA „védőinek” státuszát, jogát, de amit, és ahogyan csináltak az
megengedhetetlen.
Mindez a „rabszolgatörvény” elfogadásának és törvénybe
iktatásának logikus következménye, aminek magyarázatával a hazai média adós
maradt, hiszen az orbáni elképzelés, koncepció saját hatalma megerősítésén túl
a lakosság életszínvonalának megóvását is célul tűzte ki.