Vigyázat! Élénk a fantáziám

Kevés olyan közvetlen, kedves és szeretetreméltó embert ismerek, mint Schweitzer József. Ha az utcán vagy bárhol ráköszön az ember, ő mindig mosolyogva és kedvesen viszonozza azt.

Ezért megdöbbenéssel láttam az interneten a hírek között, hogy

“Utálok minden zsidót” – megtámadták Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit  (Mazsihisz)

Nem hittem a szememnek, a nyilt utcán megtámadtak egy 90 éves embert, ráadásul épp a soha, senkinek sem ártó, állandóan szolgálatkészen hajlongva és mosolyogva visszaköszönő “kisöreget”. Eltellett egy idő, amíg megpróbáltam felkutatni és rekonstruálni, mi is történt, majd pedig kiértékelni a média adta, nyújtotta reakciókat. Bevallom, valami nem stimmel, pontosaban számomra valami teljesen más jön le, mint, amit a hazai média sugall.

Alapállás. Mindentől függetlenül, felháborít és mélységesen elítélem egy idős, 90 éves ember “inzultálását”. Bárhol, bármikor és bárkivel történik is ilyen, az szemétség, aljasság, gazemberség.

A híradásokból azonban nem igazán derült ki, hogy mi is történt. Megy haza egy idős ember, valaki odamegy hozzá és azt mondja “Utálok minden zsidót!” Hogy miért pont Schweitzer rabbinak mondta ezt, az talán nem véletlen. Amit viszont mondott, ha valóban csak ezt mondta, (hiszen nem voltam ott, tehát nem tudom), akkor az egy ártalmatlan megjegyzés, amolyan egyéni vélemény. Ezzel egyetlen magyar, de talán külföldi bírósághoz, igazságszolgáltatáshoz sem lehet fordulni, hiszen az “Utálok minden zsidót” megjegyzéssel (közvetlenül) senkit sem sértett meg. A tettes – véleményem szerint - “nem inzultált”, hanem provokált, és a szavaival kiváltott reakció lehetett számára (esetleg megbízói számára) az érdekes. Úgy érzem, ez egy jól kitervelt mondat volt, hiszen nem szídott vele senkit, még azt sem, akinek a szemébe mondta, elvégre csak véleményt nyilvánított, ami a médiában aztán, mint “inzultus” jelent meg.

Eddig Schweitzer rabbi sem nyilatkozott, így a neten keresztül nem tudom, hogy mi történt. Sőt, az is rejtély számomra, hogy erről a mindennapos(?) esetről, hogyan értesült a Mazsihisz és rajta keresztül az MTI? Abban szinte biztos vagyok, hogy Schweitzer rabbi nem hívta fel a médiát, hogy a történtekről beszámoljon. Viszont annál meglepőbb, hogy a hivatalos Magyarország, az államvezetés mily hamar és egyöntetűen elítélte a történteket. Sőt, lassan már nincs olyan kormánypárti politikus, aki ne szólalt volna meg. Pedig az “Utálok minden zsidót” kijelentés – véleményem szerint – nem maga az antiszemitizmus, hanem csak egy (jól kitervelt) egyéni (provokatív) vélemény.

Érdekes, az ennél sokkal erősebb “SZDSZ-es bűdös zsidó” megjegyzésre egyetlen állami vezető sem kapta fel a fejét vagy emelte fel a szavát. Székhelyi József színészre tett megjegyzést egyetlen kormánypárti politikus sem ítélte el.

Székhelyi esetében a történelmi egyházak sem léptek fel a meglehetősen durva megjegyzés ellen. Igaz, Schweitzer rabbi “más kategória”, egy (nyugalmazott) vallási vezető. Valóban tiszteletreméltó a három keresztény egyház vezetőinek közös nyilatkozata. Mégis, számomra igen elgondolkoztató az alábbi kitétel

“........Dr. Schweitzer József nyugalmazott főrabbit, testvérünket, Budapesten, a nyílt utcán zaklatták és megalázták vallása miatt........”

Nem értem, az "utálok minden zsidót" megjegyzés, kijelentés, vélemény miért tekinthető valakinek a vallásában való megalázásnak ?

Arról nem is beszélve, hogy ha ez egy vallási “inzultus” volt, akkor hol vannak a többi egyházak? Elvégre 13 államilag elismert és bejegyzett egyház van (jelenleg) Magyarországon. És hol van a Köves Slomó vezette társaság, akik Székhelyi József esetében sem nyilatkoztak. Egyáltalán, amióta megkapták az Orbán kormánytól az “örökjáradék” bizonyos hányadát, az EMIH-ről és vezetőjéről nem igazán lehet hallani. Biztos nagyon elfoglalt, mint a Honvédség tábori főrabbija.

De, vissza az alapproblémához! Nem tudjuk pontosan mi történt. A szenvedő fél nem nyilatkozik, - mintha a média nem is lenne rá kíváncsi. Schweitzer rabbit egyetlen rádió, tv, vagy sajtóorgánum, jobb- és baloldali, de még a vallási (különosen az izraelita) média sem hívta fel vagy meg egy excluziv interjúra, beszélgetésre Ha elzárkózik, arról is illene beszámolni, a nagyközönséget tájékoztatni. Bezzeg a balatonfüredi féltékenységi drámát a hazai bulvár rendesen körbejárta, szinte az “inzultus”-sal egy időben.

Az inzultusnak nincsenek tanúi. Legalábbis eddig senki sem jelentkezett (a nagy nyilvánosság előtt). Még az a személy sem, aki értesítette a Mazsihiszt. A térfigyelőkamerák semmit sem láttak. Pedig a Károly krt és a Dohány utcai zsinagóga környéke “megfigyelés alatt álló terület".

Ergo, én az egész mögött valamiféle politikát érzek, sejtek, ami sokkal mocskosabb, mint maga az "inzultus". Nem tudom elképzelni, hogy a kisöreg bárkit is felkért volna, hogy ami vele történt kürtöljék világgá. Feltételezésem szerint valaki Schweitzer rabbitól hallotta a story-t, és "csinált belőle egy hírt" (esetleg megrendelésre, amire a hatalom beindult azzal, hogy mutassuk meg a világnak, "mi szigorúan fellépünk minden ilyen inzultus ellen" – oszt jöhet az IMF pénz)

Tudom, (túl) élénk a fantáziám. Mégis, valami azt sugallja, hogy valami nem stimmel ezzel a történettel. Szegény kisöreg. Mibe rántották bele. A tudta nélkül. Piszkos politika.

Egy képzelt riport

Meghal Günter Grass Nobel-díjas német író. A XX. század második felének német lelke - ahogy nevezni szokták - halálában az egész világ osztozik. A Német Szövetségi Köztársaság, annak parlamentje (és kormánya) saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkedik.

E percben érkezett. Nyivánosságra hozták Günter Grass végrendeletét, eszerint a Nobel-díjas író szülővárosába kíván visszatérni elődei közé, a danzig-i német temetőbe.

Varsó. A lengyel kormány megdöbbenéssel értesült, hogy Günter Grass Nobel-díjas írót, az egykori Waffen SS katonát, szülővárosában, Gdansk-ban akarják eltemetni. A lengyelek milliói nevében kérik a német kormányt, hogy álljon el a Lengyel Köztársaság területén tervezett gyászszertartástól.

Berlin. Grass danzig-i eltemetését üdvözölték a Kelet-Poroszország, Szilézia, valamint Szudéta-vidék egykori elüzötteinek és kitelepítetteinek szövetségei, és egyúttal felszólították a német kormányt, hogy a neves író végakaratának megfelelően intézkedjék a temetés megtartásáról.

Gdansk. A lengyel ellenállók, a varsói felkelés, valamint a Honi Hadsereg egykori tagjai a náci-ellenes nemzetközi szervezetekhez fordultak a német állam által támogatott provokáció leállítása érdekében. A helyi hatóságok közben bejelentették, hogy minden tőlük telhetőt elkövetnek Grass temetésének megakadályozásáért, de legalábbis annak egy későbbi időpontra való halasztásáért, hogy a nemzetközi jognak megfelelően diplomáciai úton rendezzék a helyzetet, még pedig úgy, hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen.

Gyorshír. Tegnap Gdansk-ban gyászünnepséget tartottak a nemrég elhunyt Nobel-díjas német író, Günter Grass emlékére. A megemlékezésen jelen volt a német parlament, a Bundestag, elnöke, aki felszólalásában azt mondta, hogy “a lengyelek még a hamvainktól is félnek”. Ezután a német kultuszminiszter lépett az emelvényre, és a magával hozott nagyméretű diplomata táskáját tüntető módon Günter Grass gyászszalagos képe mellé letéve méltatta az író munkásságát. Mint német lapértesülésekből kiderült a nagyméretű diplomata táskában Günter Grass hamvai voltak, amit a német kultuszminiszter csempészett be Lengyelországba.

Amikor a nemzetközi sajtó képviselői erről a szokatlan, udvariatlan, mi több gusztustalan esetről kérdezték a német kormányszóvivőt, ő az alábbi nyilatkozatot tette:

"........Segítségünkre sietett az unorthodox EU-tag Magyarország, melynek parlamenti elnöke épp a napokban biztosított minket itt Berlinben, hogy “Magyarország minden tőletelhető és elvárható támogatást megad Németországnak”. Ez a kis nép abban a nagy Kárpát-medencében az újratemetések mestere. A miniszterelnöküket is egy ilyen alkalom tette ismertté. Szép eredményeket értek el a gyászolók soraiban megjelenő közéleti szereplők magánembernek álcázásában is. A rossznyelvek szerint még a munkát is képesek temetni. Égni és égetni is nagyon tudnak. Porhintésben pedig egyenesen világbajnokok. ......"