Göncz Kinga megvezetve

Valami baj van a magyar diplomáciával. Legalábbis erre utalnak a külügyminiszter asszony legutóbbi megnyilvánulásai. Már amerikai útja során tett egy nem szerencsés kijelentést, ahogy az a külügy honlapján is olvasható:

".........A magyar külügyminiszter úgy értékelte a két elnökjelölt külpolitikai tanácsadóival folytatott washingtoni egyeztető megbeszéléseket, hogy bárki is kerül januárban az Egyesült Államok élére, szinte változatlan formában folytatni lehet az eddigi magyar-amerikai kapcsolatokat....."

Ez meglehetősen tapintatlan megjegyzésnek hangzik Amerika földjén, amerikai fülnek, hiszen, amíg az USA-ban „élet-halál harcot” vív a két nagypárt, ill. annak elnökjelöltje, addig a magyar diplomácia vezetője szerint nincs különbség kettőjük külpolitikáját illetően. Igazán, jobban felkészíthették volna Göncz Kingát tanácsadói. Például, ha a külügyminiszter asszony egyszerűen csak reményét fejezi ki, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok az elnökválasztás után is töretlenül fognak fejlődni, mindkét fél legnagyobb megelégedésére.

Szinte még le sem szállt Ferihegyen, amikor újabb baklövésről érkezett hír. Göncz Kinga raportra hívta a budapesti szlovák nagykövetet, ami a nemzetközi kapcsolatokban és gyakorlatban csak igen súlyos esetekben szokás, két EU-tagállam között, pedig meglehetősen ritka. A külügy honlapján olvasható okok, pedig már-már a komolytalanság határát súrolják. Azért berendelni egy nagykövetet, mert a fogadó országnak nem tetszik az EU-s támogatások elosztása egy másik tagállamban? Hogy a szlovák tankönyvekben a helységnevek magyar átírással is szerepeljenek? Itt eleve csúsztatást érzek, hiszen nem valószínű, hogy az összes szlovák tankönyvről van szó, hanem csak a magyar nyelvű tankönyvekről. (Megjegyzem, a magyarországi tankönyvekben sem tűntetik fel egyes városok többféle elnevezését, írásmódját.) Majd minden részletezés és magyarázat nélkül, a külügyminiszter asszony kifogásolta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke elleni összehangolt támadást is, és hangsúlyozta, hogy Robert Fico miniszterelnöknek politikai felelőssége van azért, hogy a koalíciójában milyen pártok vannak. Ami aztán végképp szokatlan és durva két szomszédos, közös múltú ország diplomáciájában, az, az ultimátumszerű utolsó mondat: Göncz Kinga jelezte: elvárja, hogy a szlovák fél lehetőleg a jövő héten magyarázatot ad a ma elhangzott felvetésekre. E válasz függvényében vesszük fontolóra további diplomáciai lépéseinket. (teljes szöveg itt)

A nyers szavakra, hamar megjött a még keményebb szlovák válasz. (lásd Népszabadság nagyon korrekt tudósítását) Amire aztán rendesen rátett egy lapáttal a szélsőséges nacionalista pártelnök Ján Slota. Itt érdemes megjegyezni: Jan Slota nem tagja a Fico kormánynak. A 2006-os választásokat követően megalakult kormánykoalíció egyik feltétele volt, hogy sem a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője – Ján Slota, sem a Nép Pártja – Szlovák Demokratikus Mozgalom (ĽS-HZDS) vezetője – Vladimir Meciar nem kaphat miniszteri posztot. A jelenlegi 16 tagú Fico kormányban csak három NSN és két ĽS-HZDS miniszter van. Igaz, a környezetvédelmi minisztérium mellett az építési és területfejlesztési, valamint az oktatási minisztérium élén is Slota pártjának emberei állnak. Valószínűleg emiatt sikerült ilyen élesre Göncz Kinga protestálása.

A szokatlan diplomáciai lépés, kirohanás mögött, én a szocialista Szili Katalint sejtem, és rajta keresztül az MSZP nyomását az amúgy nem sok vizet zavaró külügyminiszterre. Szili pont egy éve (2007, október 6.) tette az első, mondhatni, provokatív lépést a Fico-kormány ellen, amikor öt (különféle) párti politikus társaságában magánlátogatáson vett részt egy felvidéki városban, amiről később derült ki, hogy valójában Pozsony elővárosa. Ezt akkor szóvá is tettem „Mire jó ez elvtársak?” címmel. A magyar külügy honlapján olvasható és fentebb idézett miniszteri állásfoglalásból hiányzik az előzmény, a szlovák közvéleményt nyugtalanító ok: Tőkés László romániai magyar független EU-képviselő és Csáky Pál szlovákiai magyar pártelnök szeptember végi találkozója, ahol az autonómia kérdése is szóba került.

A találkozóról ez olvasható Tőkés László honlapján:

".......Szeptember 27-én, szombaton este Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Hermán Jánosnak, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezető tanárának, valamint Nemes Csaba budapesti EP-irodavezetőnek a kíséretében Csáky Pál parlamenti képviselővel, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével találkozott. Megemlékeztek a 60 évvel ezelőtti csehszlovákiai deportálásokról, és számbavették a felvidéki magyarellenes politikai kurzus legutóbbi fejleményeit. Tőkés László a magyar európai parlamenti képviselők cselekvő szolidaritásáról biztosította a nehéz helyzetbe jutott szlovákiai magyarságot. Határon túli magyar közösségeink autonómia-politikájának a megbeszélése nyomán Tőkés László elnök ismételten a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács tagszervezetei sorába invitálta az MKP-t, továbbá a KMAT küldöttségének tagjaként a 2008. október 13–16. között sorra kerülő brüsszeli látogatásra hívta meg Csáky Pál elnököt......." (teljes szöveg itt)

Tőkés, és autonómia törekvése vörös posztó a szlovákok szemében. Ezért a Csáky-val való „összeborulást” nem hagyhatták szó nélkül, annak ellenére, hogy a Magyar Koalíció Pártjának elnöke később nyomatékosan kijelentette, hogy csak elméleti színtű eszmecsere volt. Ezt követően lépett színre meglehetősen otrombán a magyar diplomácia, és vette védelmébe Csáky Pált, aki egyúttal a Szili Katalin védnöksége alá tartozó Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának tagja. **

Ennek a (szocialista) magyar kormány által 2004-ben életre hívott szervezetnek semmi köze a hasonló hangzású Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácshoz, melynek Tőkés László az elnöke. A hazai politikai taktikázás igencsak bonyolult helyzetet teremtett **, amelybe úgy tűnik a magyar külügy, - és talán maga a kormányzó párt, az MSZP is rendesen belegabalyodott. Az Európai Parlament (jobboldali) néppárti tagjai sorában találjuk többek között a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját, a romániai RMDSZ-t, valamint a magyarországi FIDESZ-t. Ugyanakkor Tőkés László nevét hiába keressük a néppárti képviselők között. Ő ugyanis független. Méghozzá olyan független EU képviselő, akit – angol nyelvű életrajza szerint – a FIDESZ juttatott be az Európai Parlamentbe.

Gyakorlatilag egy néppárti politikus (Csáky Pál) mellett állt ki igen határozottan, akár nemzetközi bonyodalmat is felvállalva, a magyar külügyön keresztül a budapesti szocialista kormány.

Komolyan nem értem az MSZP szlovák politikáját. A miniszterelnök egyszer kijelenti, hogy akinek nem tetszik a magyar adórendszer, az (nyugodtan) mehet az egy adókulcsos Szlovákiába. Majd a kijelentést komolyan vevő és oda „áttelepült” vállalkozók után – autójuk miatt – valóságos hajtóvadászatot indítanak. Megjegyzem, ha valóban olyan jók lennének a szlovákiai autótartás feltételei, akkor miért csak a magyarok használják ki ezt a lehetőséget? Én ugyanis nem hallottam, olvastam, hogy az ugyancsak EU-tag osztrákok vagy csehek is tömegesen regisztráltatnák (új) gépjárműveiket a szomszédos Szlovákiában. De arról sem, hogy emiatt országúti ellenőrzéseket tartanának Ausztriában vagy Csehországban.

Ennél is sokkal kényesebb, sőt, kimondottan veszélyes a Szlovákiával szembeni „durcáskodó” magyar külpolitika. Különös tekintettel a közelgő évfordulóra: a Felvidék (egy részének) visszacsatolásának 70. évfordulójára. A magyar kormánynak, ill. annak jeles tagjainak, mint pl. Hiller Istvánnak tudnia kell(ene) a 70 évvel ezelőtt történteket. Az idei évben nemcsak a negyven évvel ezelőtti eseményekre (1968. augusztus) illene visszaemlékezni, hanem a 70 évvel ezelőttiekre is. Az 1938-ban megkötött Müncheni Egyezményre, mely megpecsételte (a benesi) Csehszlovákia sorsát, azaz eltűntette a térképről, valamint az ettől vérszemet kapott akkori magyar kormányra, mely katonai erővel kívánta visszaszerezni az egész Felvidéket. Ebben csak Hitler akadályozta meg a magyar vezetést, amikor a bécsi döntés értelmében csak bizonyos felvidéki nagyvárosok kerülhettek vissza Magyarországhoz, miközben a náci diktátor jóvoltából 1938-ban megalakulhatott - a történelemben először! - a szlovák állam. A 70 évvel ezelőtti eseményekre való megemlékezések sorában biztos, hogy (ismét) az érzelmek mellett az indulatok fognak uralkodni. Sajnos, nem a megbékélés irányába.

Fejlemény

** "..............Az euroszocialista EP-frakció álláspontja az, hogy az európai politika számára akceptálhatatlan a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és annak tevékenysége......." - keddi (2008. október 7.) keltezéssel olvasható a parameter.sk magyar nyelvű szlovák honlapon.

Kapcsolódó anyagok

Mire jó ez elvtársak? (Friday, October 05, 2007)

1938 (Friday, September 26, 2008)

Szemléletváltást ! (Tuesday, November 04, 2008)

.

Trianon cseh-szlovák szemmel (Tuesday, November 25, 2008)

.