Ki a magyar?
A magyar állampolgársági törvénymódosítás néhány részletét ismerteti az MTI egyik híre, amely igazából a szlovák állampolgársági törvény szombati hatálybalépéséről szól(t). A jelentés (amit az index.hu és a Magyar Nemzet online is leközölt) érdekes részleteket árul el a január elsején életbe lépő könnyített és gyorsított eljárások hátteréről, feltételeiről, - méghozzá hivatalos helyről.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár többek között a következőket mondta:
"Magyarországon az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál lehet majd kérelmezni januártól a kettős állampolgárságot"
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár többek között a következőket mondta:
"Magyarországon az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál lehet majd kérelmezni januártól a kettős állampolgárságot"
Már maga a megfogalmazás is pontatlan, hiszen a jogosultak nem a kettős állampolgárságot kérvényezik meg, hanem a magyar állampolgárságot, anélkül, hogy eddigi, születésüknél fogva szerzett eredeti (idegen, külföldi) állampolgárságukról le kellene mondaniuk.
Majd az MTI jelentés így folytatódik:
".....Répás szerint az állampolgárságról szóló törvény megköveteli, hogy a kérelem mellé benyújtsák a felmenők magyar származását igazoló iratokat is. Ez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például keresztlevél, plébánosi igazolás vagy volt magyar katonakönyv is lehet......"
Majd az MTI jelentés így folytatódik:
".....Répás szerint az állampolgárságról szóló törvény megköveteli, hogy a kérelem mellé benyújtsák a felmenők magyar származását igazoló iratokat is. Ez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például keresztlevél, plébánosi igazolás vagy volt magyar katonakönyv is lehet......"
"Répás szerint" – ez azt jelenti, hogy az MTI sem tudja pontosan a törvényt, a nemzeti Távirati Iroda is csak idézi a helyettes államtitkárt. – (micsoda – elbizonytalanító - megfogalmazás!)
Maga az idézett törvény pedig tovább fokozza ezt a bizonytalanságot, mármint azt, hogy kit tekint a magyar állam magyarnak? Ugyanis a hivatalos vagy egyházi irat csak azt bizonyítja, hogy a kérelmező felmenői magyar állampolgárok voltak Nagy-Magyarország területén !!! - de azt nem igazolja, hogy az illető nemzetisége magyar !!! Arról sem szól a jelentés, hogy a törvény meghatározza-e a felmenő fogalmát, a rokonsági fokot, és a felmenők közül hánynak, és hanyadiziglen kell magyar származásúnak lenni?
Az sem derül ki a törvényből, hogy mikori keresztlevél, ill. plébánosi(?) igazolás kell? 1920 előtti, vagy egy most kiállított? Felmerül a kérdés: Répás helyettes államtitkár példájában miért emeli ki, vagy szűkíti le, csak a római katolikus vallásból ismert „plébános”-ra az egyházi iratot? Feltételezem, hogy a többi egyház tisztségviselői is adhatnak ilyen igazolást. Viszont, mi van az ateistákkal, és a meg nem kereszteltekkel? Vagy a „zabigyerek”-ekkel, az örökbefogadottakkal stb.? Köztük nem lehetnek magyarok? Nem lenne logikusabb azoknak megadni könnyített eljárásban az állampolgárságot, akik jelenlegi országukban is magyarnak vallják magukat? Mondjuk népszámláláskor vagy bármely helyi hivatalos papíron, dokumentumban.
A magyar katonakönyv ugyancsak nem igazolja, ill. nem bizonyítja a (magyar) származást! Hiszen a hadkötelezettség állampolgári kötelesség és független a nemzetiségtől. Eszerint, egy (már elhalálozott) felmenő katonakönyvének bemutatása bizonyítja a kérelmező származását, magyarsághoz való viszonyát, tartozását? Ezt az egész katonakönyves igazolást a németektől vették át, ahol – állampolgárságtól függetlenül! - ez alapján lehet(ett) nyugdíjat (is) kapni! Sőt, hadi özvegyi és hadiárvai anyagi támogatásban is részesülhetnek a kérvényezők közvetlen hozzátartozói, leszármazottjai. Vajon, a munkaszolgálat igazolása is alap a magyar állampolgársághoz?
Az MTI jelentés Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárra hivatkozva azt is közli, hogy:
"......akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását és igazolja magyar nyelvtudását, továbbá büntetlen előéletű, honosítása pedig nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. (…) A jogszabály az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. ...."
Megint csak, a valamikori magyar állampolgárság nem jelenti, hogy az illető felmenői magyarok (voltak) ! Milyen dokumentum "valószínűsíti"(?) a magyarországi (tehát nem magyar!) származást? A nyelvtudásról miért kell igazolást hozni, vagy benyújtani? - azt ki vizsgálja, ellenőrzi és végül, ki állítja ki? (ha ez egy "igazolás").
Különben a nyelvtudás, mint feltétel eleve diszkriminatív, amennyiben az állampolgárság gyorsított eljárásának alapfeltétele a (magyar, mint nemzetiségi, azaz „vérszerinti”) származás. Ha a felmenők egykori állampolgársága a magyarsághoz tartozás (szinte) egyedüli alapfeltétele, - hiszen még a magyarországi lakóhelytől is eltekint a törvénymódosítás, - akkor a nyelvtudás megkövetelése teljesen értelmetlen. Már csak azért is, mert a törvény nem írja elő a nyelvtudás, nyelvismeret szintjét, csak annak „igazolását” követeli meg. Különben is nemzetiségtől, származástól függetlenül is jól beszélheti valaki egy adott ország nyelvét. Tehát a származás és a nyelvtudás között nincs valós összefüggés. A Magyarországon élő magát bármely kisebbséghez, nemzetiséghez tartozónak valló, soroló személy sem biztos, hogy tudja származási anyanyelvét.
Ugyancsak logikátlan és diszkriminatív, mi több képmutató, a büntetlen előélet kikötése, hiszen ennek semmi köze nincs a magyarsághoz, az állampolgársághoz. Arról nem is szólva, hogy a büntetés lehetett politikai, azaz kisebbségellenes is. Tehát, kategorikusan, törvényileg kijelenteni, hogy csak büntetlen előéletű lehet magyar állampolgár, ellentmond a nemzetegyesítés alapelvének. Ha ez valóban feltétel, akkor az állampolgárság szentsége elveszti értelmét. Többé nem a nemzethez tartozás igazolása, jelképe lesz a magyar állampolgárság, hanem csak egy osztogatott, bárki számára kiállított papír(darab), aminek megszerzéséhez még az ország területén belül sem kell élni, vagy legalább egy bizonyos időt eltölteni. Elég csak a felmenők valamikori állampolgárságának, valamint a kérvényező külföldön (eddig) tanúsított "jó magaviseletének” igazolása. Ez pedig az állampolgárság intézményének és szentségének totális lealacsonyítása.
Ugyancsak értelmetlen és diszkriminatív Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát felemlegetni, hiszen ha valaki nemzeti hovatartozása, származása miatt („gyorsított eljárással”) kapja meg az országhoz és annak népéhez tartozás kézzel fogható jelét, jelképét, az állampolgárságot, akkor azt a személyt be kell fogadni! Elvégre a nemzethez tartozik! Akármilyen „rossz” ember is. A közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatok elkerülése, ill. minimalizálása érdekében, az államnak kell megtenni az elővigyázatossági lépéseket. Például országgyűlési képviselő, katona, rendőr, bizonyos szintű állami alkalmazott, köztisztviselő, stb. kettős állampolgár nem lehet. Az ilyen pozíciók betöltésénél meg kell követelni az előző állampolgárságról való lemondást.
Máskülönben a jelenlegi törvénymódosítás nem szolgálja valódi célját: a határok nélküli nemzetegyesítést. Helyette csak a szomszédokkal való (állandó) viszály szítására és fenntartására alkalmas populista intézkedés lesz és marad. Különösen az alkotmányos alapismeretek meg nem követelése bántó, és eleve sérti a hazáját szerető, alkotmányát és törvényeit tisztelő, csakis és kizárólag egyetlenegy állampolgársággal rendelkező hazai 10 millió nemzeti érzését és büszkeségét.
Maga az idézett törvény pedig tovább fokozza ezt a bizonytalanságot, mármint azt, hogy kit tekint a magyar állam magyarnak? Ugyanis a hivatalos vagy egyházi irat csak azt bizonyítja, hogy a kérelmező felmenői magyar állampolgárok voltak Nagy-Magyarország területén !!! - de azt nem igazolja, hogy az illető nemzetisége magyar !!! Arról sem szól a jelentés, hogy a törvény meghatározza-e a felmenő fogalmát, a rokonsági fokot, és a felmenők közül hánynak, és hanyadiziglen kell magyar származásúnak lenni?
Az sem derül ki a törvényből, hogy mikori keresztlevél, ill. plébánosi(?) igazolás kell? 1920 előtti, vagy egy most kiállított? Felmerül a kérdés: Répás helyettes államtitkár példájában miért emeli ki, vagy szűkíti le, csak a római katolikus vallásból ismert „plébános”-ra az egyházi iratot? Feltételezem, hogy a többi egyház tisztségviselői is adhatnak ilyen igazolást. Viszont, mi van az ateistákkal, és a meg nem kereszteltekkel? Vagy a „zabigyerek”-ekkel, az örökbefogadottakkal stb.? Köztük nem lehetnek magyarok? Nem lenne logikusabb azoknak megadni könnyített eljárásban az állampolgárságot, akik jelenlegi országukban is magyarnak vallják magukat? Mondjuk népszámláláskor vagy bármely helyi hivatalos papíron, dokumentumban.
A magyar katonakönyv ugyancsak nem igazolja, ill. nem bizonyítja a (magyar) származást! Hiszen a hadkötelezettség állampolgári kötelesség és független a nemzetiségtől. Eszerint, egy (már elhalálozott) felmenő katonakönyvének bemutatása bizonyítja a kérelmező származását, magyarsághoz való viszonyát, tartozását? Ezt az egész katonakönyves igazolást a németektől vették át, ahol – állampolgárságtól függetlenül! - ez alapján lehet(ett) nyugdíjat (is) kapni! Sőt, hadi özvegyi és hadiárvai anyagi támogatásban is részesülhetnek a kérvényezők közvetlen hozzátartozói, leszármazottjai. Vajon, a munkaszolgálat igazolása is alap a magyar állampolgársághoz?
Az MTI jelentés Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárra hivatkozva azt is közli, hogy:
"......akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását és igazolja magyar nyelvtudását, továbbá büntetlen előéletű, honosítása pedig nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. (…) A jogszabály az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. ...."
Megint csak, a valamikori magyar állampolgárság nem jelenti, hogy az illető felmenői magyarok (voltak) ! Milyen dokumentum "valószínűsíti"(?) a magyarországi (tehát nem magyar!) származást? A nyelvtudásról miért kell igazolást hozni, vagy benyújtani? - azt ki vizsgálja, ellenőrzi és végül, ki állítja ki? (ha ez egy "igazolás").
Különben a nyelvtudás, mint feltétel eleve diszkriminatív, amennyiben az állampolgárság gyorsított eljárásának alapfeltétele a (magyar, mint nemzetiségi, azaz „vérszerinti”) származás. Ha a felmenők egykori állampolgársága a magyarsághoz tartozás (szinte) egyedüli alapfeltétele, - hiszen még a magyarországi lakóhelytől is eltekint a törvénymódosítás, - akkor a nyelvtudás megkövetelése teljesen értelmetlen. Már csak azért is, mert a törvény nem írja elő a nyelvtudás, nyelvismeret szintjét, csak annak „igazolását” követeli meg. Különben is nemzetiségtől, származástól függetlenül is jól beszélheti valaki egy adott ország nyelvét. Tehát a származás és a nyelvtudás között nincs valós összefüggés. A Magyarországon élő magát bármely kisebbséghez, nemzetiséghez tartozónak valló, soroló személy sem biztos, hogy tudja származási anyanyelvét.
Ugyancsak logikátlan és diszkriminatív, mi több képmutató, a büntetlen előélet kikötése, hiszen ennek semmi köze nincs a magyarsághoz, az állampolgársághoz. Arról nem is szólva, hogy a büntetés lehetett politikai, azaz kisebbségellenes is. Tehát, kategorikusan, törvényileg kijelenteni, hogy csak büntetlen előéletű lehet magyar állampolgár, ellentmond a nemzetegyesítés alapelvének. Ha ez valóban feltétel, akkor az állampolgárság szentsége elveszti értelmét. Többé nem a nemzethez tartozás igazolása, jelképe lesz a magyar állampolgárság, hanem csak egy osztogatott, bárki számára kiállított papír(darab), aminek megszerzéséhez még az ország területén belül sem kell élni, vagy legalább egy bizonyos időt eltölteni. Elég csak a felmenők valamikori állampolgárságának, valamint a kérvényező külföldön (eddig) tanúsított "jó magaviseletének” igazolása. Ez pedig az állampolgárság intézményének és szentségének totális lealacsonyítása.
Ugyancsak értelmetlen és diszkriminatív Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát felemlegetni, hiszen ha valaki nemzeti hovatartozása, származása miatt („gyorsított eljárással”) kapja meg az országhoz és annak népéhez tartozás kézzel fogható jelét, jelképét, az állampolgárságot, akkor azt a személyt be kell fogadni! Elvégre a nemzethez tartozik! Akármilyen „rossz” ember is. A közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatok elkerülése, ill. minimalizálása érdekében, az államnak kell megtenni az elővigyázatossági lépéseket. Például országgyűlési képviselő, katona, rendőr, bizonyos szintű állami alkalmazott, köztisztviselő, stb. kettős állampolgár nem lehet. Az ilyen pozíciók betöltésénél meg kell követelni az előző állampolgárságról való lemondást.
Máskülönben a jelenlegi törvénymódosítás nem szolgálja valódi célját: a határok nélküli nemzetegyesítést. Helyette csak a szomszédokkal való (állandó) viszály szítására és fenntartására alkalmas populista intézkedés lesz és marad. Különösen az alkotmányos alapismeretek meg nem követelése bántó, és eleve sérti a hazáját szerető, alkotmányát és törvényeit tisztelő, csakis és kizárólag egyetlenegy állampolgársággal rendelkező hazai 10 millió nemzeti érzését és büszkeségét.
.
.
.
Kapcsolódó anyagok
Csiki-csuki Sunday, June 13, 2010
A kettős állampolgárságról másként Saturday, September 03, 2005
Labels: "kettős állampolgárság"
posted by Pocakos at 11:59 AM
1 Comments:
I must thank you for the efforts you have put in writing this site. I at packers and movers in bangalore | Packers and movers in sarjapur road bangalore really hope to view the same high-grade blog posts by you in the future as well.Packers and movers in Marathahalli bangalore
Post a Comment
<< Home