A spórolás kommunikálása
Kósa nem mondott hülyeséget, amikor Görögországhoz hasonlította Magyarországot, ill. a magyar gazdasági helyzetet - csak arra nem gondolt, hogy a világ másként reagál rá, mint a felheccelt vagy elkeseredett hazai közvélemény, különösen az MSZP-től elfordult szavazók.
Így utólag, (szerintem) teljesen logikus (és őszinte) volt Kósa megjegyzése. Hiszen a megválasztott (régi-új) kormányfő, kormánya és pártja számára még az ellenzéki időszakban egyértelműnek kellett lennie, hogy az IMF (és az EU) által diktált feltételeket mindenképpen be kell tartani, mi több teljesíteni kell. Azoktól eltérni nem lehet! Az EU-ra és az egész nyugati kapitalista világra napjainkban jellemző „spórolás” elkerülhetetlen. Lásd Németország, Nagy-Britannia, azaz a nagy, (iparilag) fejlett gazdaságok számára sincs más út, megoldás, mint a megszorítások.
Viszont, politikailag, taktikailag sokkal hitelesebbnek, a "nép számára elfogadhatóbb(?)"-nak tűnik ezen megszorításoknak a bejelentése úgy, hogy azért az előző kormány a felelős. Miközben valóban ráfér a gazdasági szerkezetre a változás, változtatás, aminek reményében örvendeztek a (külföldi) befektetők a Fidesz győzelmének, és üdvözölték azt. A vállalkozóbarát jobboldalban látták a bürokratikus államapparátus leépítését. Ugyanazt, amit Angela Merkel és David Cameron is tesz az államháztartási hiány csökkentésére, és amit nemcsak az EU, de a "mumusnak" számító IMF is kér, sőt megkövetel a bajba jutott nemzetgazdaságoktól: (elsősorban) az állami kiadások és apparátus csökkentését, valamint az adók emelését.
A Fidesz „keménymag” tehát tisztában volt (és van), hogy mi vár a kormányra és az országra, hogy nem tudják a választók nagyreményű tömegeinek ígényeit egyik napról a másikra teljesíteni. Ennek előszeleként, mint amolyan jól informált, bennfentes, Kósa Lajos felvázolt egy (közel) jövőképet, amihez kapóra jött a görög válságra hivatkozás, ill. párhuzam, analógia, hiszen mindkét országban (görög, magyar) a politikai elit vitte el a balhét, juttatta csődbe, vagy csőd közelbe az országot. Persze az ilyen összehasonlítások valahol mindig sántítanak, nem fedik a valóságot, hiszen az életszínvonal, a szociális háló, valamint a juttatások, bérek stb. teljesen másak. Viszont propagandisztikusan, meg bombasztikusan marha jól hangzik, hogy az előző kormány "tönkre tette az országot". A Kósára kiosztott szerep szerint valami olyasmit kellett mondania, amire az emberek összerezdülnek, hiszen a helyzet tök olyan, mint Görögországé, a politikusok, vezetők hazudtak, ezért most ott nagy megszorítások vannak, ez várható nálunk is. A felmentő (Fidesz-KDNP) csapatok már itt vannak. Fájni fog, de megéri. Hiszen egy új, modern Magyarország születik. - remélhetőleg.
Csakhogy ez a logika és vezérelv "kifelé" balul sült el! Nem a hazai lakosság rezelt be tőle, hanem a külföldi befektetők! Sőt, még az euró is zuhanni kezdett, hiszen a piac rezzenésére is odafigyelő elemzők úgy fogták fel, hogy nemcsak az euró-zóna mediterrán tagjai, de a zónán kívüli EU országok is a csőd szélén állnak, affelé tartanak! Ezt a hazai fogyasztásra készült propagandisztikus bejelentést még meg is erősítette másnap egy másik bennfentes Fideszes, a miniszterelnök személyes szóvivője. Mire az euró a 300 Ft felé kezdett közeledni, és az állampapírok adás-vétele is elapadt, mivel a piacok hittek az új (Orbán) kormánynak, elhitték, hogy görögországi méretű és jellegű államcsőd előtt állunk.
Ezt a félresikerült, hazai fogyasztásra készült "előrejelzést" igyekszik helyrehozni Orbán Viktor "akcióterve", amely - ha jobban belegondolunk - valóban nagyon hasonlít a görög akciótervekhez: a közszféra leépítése, az állami fizetések (kiadások) karcsúsítása stb. – mintha csak a napilapok görögországi jelentéseit olvasnánk. Az akcióterv, az alapötlet különben jó! Hiszen összhangban van a nyugati (EU, IMF + piaci) elvárásokkal!
Mégis. Két dolog lesz itt hamarosan a buktató:
1. Az IMF (és az EU) ilyen esetben - megszorítások esetén - NEM ismer adócsökkentést! - ezt valószínűszeg Orbánéknak nem fogják megengedni, ahogy a választási ígéretben hangoztatott magasabb ( közel 7 %-os) államháztartási hiány kialkudását nem sikerült elérni, helyette ma már az IMF által előírt (inkább diktált) 3,8 %-os államháztartási hiányt igyekeznek az évvégéig tartani.
2. A bankok ilyen mérvű megadóztatása. A bankok a profitból élnek! Tök logikus és egyszerű. Ha kölcsönadok, hitelezek, akkor nekem nincs készpénzem, csakis a bevételből, a törlesztésekből élek. Ha még több hitelt akarok nyújtani, kihelyezni, akkor azt a bejövő pénzből, a profitból tudom csak fedezni. Arról nem is beszélve, ha elapad a hitel(forrás), akkor megállhat az élet, a kapitalizmus, hiszen, hitel nélkül nincs fejlesztés, munkahelyteremtés stb. – gyakorlatilag semmi! - ergo csökken a vásárlási kedv és a vásárlóerő. Megjegyzem az egész kapitalista (nyugati) világ, elsősorban a legfejlettebbek ettől félnek, ettől tartanak, hiszen a pénzforgás, a hitelezés a gazdaság motorja (lásd Roubini véleményét - kattints rá!). A bankokkal ezért csínján kell bánni. Nemcsak a kisemberek érdekében, de elsősorban az ő érdekükben, a pénzintézmények állami ellenőrzése, kordába tartása feltétlen szükséges, csakhogy ennek nem a megadóztatás az egyetlen módja, pláne nem olyan mértékben (13 milliárdról 200 milliárdra, azaz 15-szörösére!), mint azt hangzatosan Orbán bejelentette. Merkel kancellár takarékossági tervében (Sparpaket - kattints rá!) is szerepel a bankadó, de az ott tervbe vett 2 milliárd eurós éves befizetés a Deutsche Bank egyik vezetője szerint „peanuts”, azaz fillérek a bevételek, profitok mellett, nem pedig az eddigi befizetések 15-szöröse! Ha Orbánék mégis bevezetik, akkor annak egy (jó nagy) részét a bankok át fogják hárítani az ügyfelekre. Másrészt az EU-s előírások miatt biztos, hogy változtatni, „finomítani” kell az „akcióterv” ezen pontján (lásd a MNB elnökének fizetése – kattints rá! )
Ez az a két pont, amiről már cikkeznek a külföldi elemzők Magyarországgal kapcsolatban, és amivel meg kell majd küzdenie Orbánnak és csapatának --- no meg az IMF-nek és az EU-nak - az elkövetkező közeli jövőben.
Így utólag, (szerintem) teljesen logikus (és őszinte) volt Kósa megjegyzése. Hiszen a megválasztott (régi-új) kormányfő, kormánya és pártja számára még az ellenzéki időszakban egyértelműnek kellett lennie, hogy az IMF (és az EU) által diktált feltételeket mindenképpen be kell tartani, mi több teljesíteni kell. Azoktól eltérni nem lehet! Az EU-ra és az egész nyugati kapitalista világra napjainkban jellemző „spórolás” elkerülhetetlen. Lásd Németország, Nagy-Britannia, azaz a nagy, (iparilag) fejlett gazdaságok számára sincs más út, megoldás, mint a megszorítások.
Viszont, politikailag, taktikailag sokkal hitelesebbnek, a "nép számára elfogadhatóbb(?)"-nak tűnik ezen megszorításoknak a bejelentése úgy, hogy azért az előző kormány a felelős. Miközben valóban ráfér a gazdasági szerkezetre a változás, változtatás, aminek reményében örvendeztek a (külföldi) befektetők a Fidesz győzelmének, és üdvözölték azt. A vállalkozóbarát jobboldalban látták a bürokratikus államapparátus leépítését. Ugyanazt, amit Angela Merkel és David Cameron is tesz az államháztartási hiány csökkentésére, és amit nemcsak az EU, de a "mumusnak" számító IMF is kér, sőt megkövetel a bajba jutott nemzetgazdaságoktól: (elsősorban) az állami kiadások és apparátus csökkentését, valamint az adók emelését.
A Fidesz „keménymag” tehát tisztában volt (és van), hogy mi vár a kormányra és az országra, hogy nem tudják a választók nagyreményű tömegeinek ígényeit egyik napról a másikra teljesíteni. Ennek előszeleként, mint amolyan jól informált, bennfentes, Kósa Lajos felvázolt egy (közel) jövőképet, amihez kapóra jött a görög válságra hivatkozás, ill. párhuzam, analógia, hiszen mindkét országban (görög, magyar) a politikai elit vitte el a balhét, juttatta csődbe, vagy csőd közelbe az országot. Persze az ilyen összehasonlítások valahol mindig sántítanak, nem fedik a valóságot, hiszen az életszínvonal, a szociális háló, valamint a juttatások, bérek stb. teljesen másak. Viszont propagandisztikusan, meg bombasztikusan marha jól hangzik, hogy az előző kormány "tönkre tette az országot". A Kósára kiosztott szerep szerint valami olyasmit kellett mondania, amire az emberek összerezdülnek, hiszen a helyzet tök olyan, mint Görögországé, a politikusok, vezetők hazudtak, ezért most ott nagy megszorítások vannak, ez várható nálunk is. A felmentő (Fidesz-KDNP) csapatok már itt vannak. Fájni fog, de megéri. Hiszen egy új, modern Magyarország születik. - remélhetőleg.
Csakhogy ez a logika és vezérelv "kifelé" balul sült el! Nem a hazai lakosság rezelt be tőle, hanem a külföldi befektetők! Sőt, még az euró is zuhanni kezdett, hiszen a piac rezzenésére is odafigyelő elemzők úgy fogták fel, hogy nemcsak az euró-zóna mediterrán tagjai, de a zónán kívüli EU országok is a csőd szélén állnak, affelé tartanak! Ezt a hazai fogyasztásra készült propagandisztikus bejelentést még meg is erősítette másnap egy másik bennfentes Fideszes, a miniszterelnök személyes szóvivője. Mire az euró a 300 Ft felé kezdett közeledni, és az állampapírok adás-vétele is elapadt, mivel a piacok hittek az új (Orbán) kormánynak, elhitték, hogy görögországi méretű és jellegű államcsőd előtt állunk.
Ezt a félresikerült, hazai fogyasztásra készült "előrejelzést" igyekszik helyrehozni Orbán Viktor "akcióterve", amely - ha jobban belegondolunk - valóban nagyon hasonlít a görög akciótervekhez: a közszféra leépítése, az állami fizetések (kiadások) karcsúsítása stb. – mintha csak a napilapok görögországi jelentéseit olvasnánk. Az akcióterv, az alapötlet különben jó! Hiszen összhangban van a nyugati (EU, IMF + piaci) elvárásokkal!
Mégis. Két dolog lesz itt hamarosan a buktató:
1. Az IMF (és az EU) ilyen esetben - megszorítások esetén - NEM ismer adócsökkentést! - ezt valószínűszeg Orbánéknak nem fogják megengedni, ahogy a választási ígéretben hangoztatott magasabb ( közel 7 %-os) államháztartási hiány kialkudását nem sikerült elérni, helyette ma már az IMF által előírt (inkább diktált) 3,8 %-os államháztartási hiányt igyekeznek az évvégéig tartani.
2. A bankok ilyen mérvű megadóztatása. A bankok a profitból élnek! Tök logikus és egyszerű. Ha kölcsönadok, hitelezek, akkor nekem nincs készpénzem, csakis a bevételből, a törlesztésekből élek. Ha még több hitelt akarok nyújtani, kihelyezni, akkor azt a bejövő pénzből, a profitból tudom csak fedezni. Arról nem is beszélve, ha elapad a hitel(forrás), akkor megállhat az élet, a kapitalizmus, hiszen, hitel nélkül nincs fejlesztés, munkahelyteremtés stb. – gyakorlatilag semmi! - ergo csökken a vásárlási kedv és a vásárlóerő. Megjegyzem az egész kapitalista (nyugati) világ, elsősorban a legfejlettebbek ettől félnek, ettől tartanak, hiszen a pénzforgás, a hitelezés a gazdaság motorja (lásd Roubini véleményét - kattints rá!). A bankokkal ezért csínján kell bánni. Nemcsak a kisemberek érdekében, de elsősorban az ő érdekükben, a pénzintézmények állami ellenőrzése, kordába tartása feltétlen szükséges, csakhogy ennek nem a megadóztatás az egyetlen módja, pláne nem olyan mértékben (13 milliárdról 200 milliárdra, azaz 15-szörösére!), mint azt hangzatosan Orbán bejelentette. Merkel kancellár takarékossági tervében (Sparpaket - kattints rá!) is szerepel a bankadó, de az ott tervbe vett 2 milliárd eurós éves befizetés a Deutsche Bank egyik vezetője szerint „peanuts”, azaz fillérek a bevételek, profitok mellett, nem pedig az eddigi befizetések 15-szöröse! Ha Orbánék mégis bevezetik, akkor annak egy (jó nagy) részét a bankok át fogják hárítani az ügyfelekre. Másrészt az EU-s előírások miatt biztos, hogy változtatni, „finomítani” kell az „akcióterv” ezen pontján (lásd a MNB elnökének fizetése – kattints rá! )
Ez az a két pont, amiről már cikkeznek a külföldi elemzők Magyarországgal kapcsolatban, és amivel meg kell majd küzdenie Orbánnak és csapatának --- no meg az IMF-nek és az EU-nak - az elkövetkező közeli jövőben.
PS.
Megjegyzem, a devizahitelesek helyzetétől függetlenül, az árfolyamról, annak nemzetgazdasági kihatásairól a szakembereknek a nagyközönség számára is érthető, őszinte magyarázatot kellene adniuk. Nem tudom, mi az, az optimális árfolyam (ha van ilyen), ami (majdnem) mindenkinek jó. Magyarország (a németekhez hasonlóan) exportáló ország, igaz, a "beszállító" jelző jobban illik rá. Ergo, ahhoz, hogy tőlünk vegyenek (itt állítsák elő, vagy szereljék össze a végterméket), olcsóbbnak kell lennünk, mint a magyar gazdaság legnagyobb megrendelőjének számító Németország többi (nemzetközi) „beszállító”-ja. Az EU-n belül (aminek mi is tagja vagyunk!) a németek is sírnak, hogy az egyes tagállamok rossz gazdasági helyzete miatt gyengül az euró, de arról hallgatnak, hogy termékeiket épp a gyenge euró miatt könnyebben tudják eladni! - például az autóikat! Megfigyelhető: ha esik az euró, azonnal emelkednek a német ipari részvények, elsősorban az autó részvények! - és fordítva: ha erősödik az euró, csökken az export és esnek az autó-részvények.
.
Frissítés (június 11.)
"...Magyyarország kormánya mindent el fog követni, hogy az ország hitelezői által meghatározott hiánycélt teljesítse...." - mondta újságírók előtt Orbán Viktor miniszterelnök június 11-én Bécsben.
(Hungary’s government will “do everything” to meet the country’s creditor-approved budget- deficit target, Prime Minister Viktor Orban told reporters in Vienna today.) Teljes cikk a Bloomberg-ben. (kattints rá!)
posted by Pocakos at 9:22 AM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home