Tartózkodás
Meghívót hozott a FACEBOOK drótpostája, amelyben közlik, hogy "..az Amnesty International Magyarország (is) részt vesz a romák franciaországi kilakoltatása ellen rendezett tüntetésen szeptember 4-én, szombaton 14:00 órától a budapesti Francia Nagykövetség előtt...."
Érdekes megfogalmazás: "... a kilakoltatás ellen....", tehát nem a (csoportos, tömeges) kitoloncolás ellen!
A téma régóta foglalkoztat - a romáktól függetlenül: egy EU tagország állampolgára milyen feltétellel tartozkódhat egy másik EU tagállam területén? Milyen alapon lehet tőle a beutazást megtagadni, ill. kiutasítani, kitoloncolni? Ez foglalkoztat igazán, hiszen ez mindenkire, minden EU-s (állam)polgárra egyformán vonatkozik. Ha ettől az általános szabálytól eltérően jártak el bárkivel szemben, pláne tömegesen, akkor lehet diszkriminációról beszélni, addig nem. Tehát, azt próbáltam kutatni az Internet segítségével, hogy például egy magyar, vagy egy német állampolgár milyen feltételekkel tartózkodhat egy másik EU tagállamban, ill. milyen alapon toloncolhatják ki, “küldhetik haza”?
Sajnos, a magyar külügyminisztérium web-oldalán erre semmilyen konkrét tájékoztatást nem találtam. Csak az általános alapelv, de inkább irányelv, ismertetését, amiből gyakorlatilag semmit sem tudhatunk meg. Legfeljebb azt, hogy három hónapnál hosszabb tartózkodás esetén köteles az adott ország hatóságainál (be)jelentkezni, ahol kérhetik az “EU-külföldi”-től (EU-Ausländer) annak igazolását, hogy van-e elég pénze "életvitel szerű" ottléte fedezésére, és van-e megfelelő betegbiztosítása. Arról már nem szól a hazai tájékoztatás, hogy mi van, mi történik hazánkfiával, -lányával, ha ennek a két feltételnek nem felel meg, és felszólítás ellenére sem hajlandó elhagyni az országot? Azaz, pl. mikor tolocolhatják ki, ill. küldhetik haza – amennyiben önként nem távozik, - és ki fizeti a “hazatérés” költségeit? Ez a téma a magyar nyelvű ismeretterjesztő anyagokban – egyáltalán – nem szerepel! Van egy olyan pont: “Ha baj történne”, de ez csak kimondottan utazási tanácsadó, pl. mi a teendő, ha elveszítjük (vagy ellopják) az útiokmányainkat. Az igazi BAJ-ról egy szó sincs! (még arra sincs utalás, hogy mi a teendő halálos közlekedési baleset okozása esetén).
Ugyanakkor megnéztem a német külügyminisztérium web-oldalait, ahol konkrét eseteket ismertetnek, és egyúttal felhívják a figyelmet a felmerülő problémák esetleges elkerülhetőségére.
Külön pontok foglalkoznak a Franciaországban hosszabb ideig tartózkodni, de dolgozni nem akaró németekkel, ezenbeül a német nyugdíjasokkal. Mindkét esetben már az első három hónapban ajánlatos a hatóságoknál jelentkezni, és jelezni, hogy három hónapnál tovább kivánunk maradni. Ehhez egy olyan kérvényt kell kitölteni, amin rá van írva: „communauté européenne“ (Aufenthaltserlaubnis-EG) – azaz EU-s tartózkodási engedély. Vajon ilyen (alapos és figyelmes) tájékoztatás miért nem olvasható a magyar külügyminisztérium web-oldalán?
A tartózkodási engedélyen jelezni kell a tartózkodás célját, azaz például nem kíván dolgozni. Ez esetben a hatóságok kérhetik, annak bizonyítását, hogy a francia minimálbérnek megfelelő legalább egy évre elegendő összeg birtokában van-e, azaz franciaországi ottléte biztosított, és nem fog semmilyen állami támogatásban, társadalmi biztosításban részesülni. Nyugdíjasoknál ez valamivel egyszerűbb. Viszont minden esetben be kell mutatni a külföldre is érvényes “otthoni” betegbiztosítás létezését.
Ugyanakkor valamennyi német tájékoztató megemlíti a “kiutasítás” lehetőségét. Igaz, ezt csak az EU általános irányvonalaként közlik.
"......Die Ausweisung eines Unionsbürgers ist nur unter bestimmten engen Voraussetzungen möglich. Nach dem EU-Vertrag kann die Freizügigkeit von Unionsbürgern eingeschränkt werden, wenn dies aus Gründen der öffentlichen Ordnung, Sicherheit und Gesundheit gerechtfertigt ist. ....." (Ausweisung von EU-Ausländern)
magyarul:
".....Egy EU-polgár kiutasítása csak nagyon behatárolt feltételek között lehetséges. Az EU (alap)szerződés szerint az uniós polgárt szabadmozgásában csak akkor lehet korlátozni, ha tette a közrend, a közbiztonság és a közegészség (veszélyeztetése) alapján jogos, igazolt...."
Vajon ezt az EU alapszerződésben szereplő előírást, hol lehet magyarul olvasni? Szívesen látnám, például a közintézményekben való kifüggesztését (is). Miközben az eddig leírtak, valamint a franciaországi események ismeretében, nem tartom (annyira) diszkriminatívnak azon EU-külföldiek (EU-Ausländer) távozásra kényszerítését, akik illegális helyen, illegálisan “építkeztek”, veszélyeztették a közrendet, a közbiztonságot és a közegészséget. Ha jómagam is hasonló körülmények között “táboroznék” bárhol (Nyugat-)Európában, akkor rövid úton engem is távozásra szólítanának fel, - jogosan.
Mint egykori disszidens, Magyarország elhagyásakor eszembe nem jutott a befogadó ország törvényei, törvényes rendje ellen bármit is tegyek, cselekedjek, arra hivatkozva, hogy szülőföldem nem tett semmit (politikai és/vagy gazdasági) integrációmért. Igaz, azóta nagyot változott a világ, a magyar Parlament előtt is lehet(ett) hónapokig táborozni, sőt még mozgó WC-ket is felállítottak az “alapvető emberi jogok” hazai védelmezői.
Megjegyzés
Sarkozy igazi szerencséje, hogy az EU előírásai szerint a két 2007-ben csatlakozott új tagállam (Románia és Bulgária) hét éves ugynevezett “átmeneti” időszakát tölti, így állampolgárai “kitoloncolása” most még elfogadható. Habár az alapszerződés szerint ez a későbbiekben is lehetséges lesz (lásd fentebb). Megjegyzem Magyarország felvételétől (2004) számított “átmeneti” időszak jövőre – az EU elnökség idején – jár majd le. Ekkora kell(ene) megszűnnie az összes korlátozásnak, amit a felvételkor (7 évre) az egyes tagországok pl. a munkavállalásra vagy a földvásárlásra bevezettek.
Érdekes megfogalmazás: "... a kilakoltatás ellen....", tehát nem a (csoportos, tömeges) kitoloncolás ellen!
A téma régóta foglalkoztat - a romáktól függetlenül: egy EU tagország állampolgára milyen feltétellel tartozkódhat egy másik EU tagállam területén? Milyen alapon lehet tőle a beutazást megtagadni, ill. kiutasítani, kitoloncolni? Ez foglalkoztat igazán, hiszen ez mindenkire, minden EU-s (állam)polgárra egyformán vonatkozik. Ha ettől az általános szabálytól eltérően jártak el bárkivel szemben, pláne tömegesen, akkor lehet diszkriminációról beszélni, addig nem. Tehát, azt próbáltam kutatni az Internet segítségével, hogy például egy magyar, vagy egy német állampolgár milyen feltételekkel tartózkodhat egy másik EU tagállamban, ill. milyen alapon toloncolhatják ki, “küldhetik haza”?
Sajnos, a magyar külügyminisztérium web-oldalán erre semmilyen konkrét tájékoztatást nem találtam. Csak az általános alapelv, de inkább irányelv, ismertetését, amiből gyakorlatilag semmit sem tudhatunk meg. Legfeljebb azt, hogy három hónapnál hosszabb tartózkodás esetén köteles az adott ország hatóságainál (be)jelentkezni, ahol kérhetik az “EU-külföldi”-től (EU-Ausländer) annak igazolását, hogy van-e elég pénze "életvitel szerű" ottléte fedezésére, és van-e megfelelő betegbiztosítása. Arról már nem szól a hazai tájékoztatás, hogy mi van, mi történik hazánkfiával, -lányával, ha ennek a két feltételnek nem felel meg, és felszólítás ellenére sem hajlandó elhagyni az országot? Azaz, pl. mikor tolocolhatják ki, ill. küldhetik haza – amennyiben önként nem távozik, - és ki fizeti a “hazatérés” költségeit? Ez a téma a magyar nyelvű ismeretterjesztő anyagokban – egyáltalán – nem szerepel! Van egy olyan pont: “Ha baj történne”, de ez csak kimondottan utazási tanácsadó, pl. mi a teendő, ha elveszítjük (vagy ellopják) az útiokmányainkat. Az igazi BAJ-ról egy szó sincs! (még arra sincs utalás, hogy mi a teendő halálos közlekedési baleset okozása esetén).
Ugyanakkor megnéztem a német külügyminisztérium web-oldalait, ahol konkrét eseteket ismertetnek, és egyúttal felhívják a figyelmet a felmerülő problémák esetleges elkerülhetőségére.
Külön pontok foglalkoznak a Franciaországban hosszabb ideig tartózkodni, de dolgozni nem akaró németekkel, ezenbeül a német nyugdíjasokkal. Mindkét esetben már az első három hónapban ajánlatos a hatóságoknál jelentkezni, és jelezni, hogy három hónapnál tovább kivánunk maradni. Ehhez egy olyan kérvényt kell kitölteni, amin rá van írva: „communauté européenne“ (Aufenthaltserlaubnis-EG) – azaz EU-s tartózkodási engedély. Vajon ilyen (alapos és figyelmes) tájékoztatás miért nem olvasható a magyar külügyminisztérium web-oldalán?
A tartózkodási engedélyen jelezni kell a tartózkodás célját, azaz például nem kíván dolgozni. Ez esetben a hatóságok kérhetik, annak bizonyítását, hogy a francia minimálbérnek megfelelő legalább egy évre elegendő összeg birtokában van-e, azaz franciaországi ottléte biztosított, és nem fog semmilyen állami támogatásban, társadalmi biztosításban részesülni. Nyugdíjasoknál ez valamivel egyszerűbb. Viszont minden esetben be kell mutatni a külföldre is érvényes “otthoni” betegbiztosítás létezését.
Ugyanakkor valamennyi német tájékoztató megemlíti a “kiutasítás” lehetőségét. Igaz, ezt csak az EU általános irányvonalaként közlik.
"......Die Ausweisung eines Unionsbürgers ist nur unter bestimmten engen Voraussetzungen möglich. Nach dem EU-Vertrag kann die Freizügigkeit von Unionsbürgern eingeschränkt werden, wenn dies aus Gründen der öffentlichen Ordnung, Sicherheit und Gesundheit gerechtfertigt ist. ....." (Ausweisung von EU-Ausländern)
magyarul:
".....Egy EU-polgár kiutasítása csak nagyon behatárolt feltételek között lehetséges. Az EU (alap)szerződés szerint az uniós polgárt szabadmozgásában csak akkor lehet korlátozni, ha tette a közrend, a közbiztonság és a közegészség (veszélyeztetése) alapján jogos, igazolt...."
Vajon ezt az EU alapszerződésben szereplő előírást, hol lehet magyarul olvasni? Szívesen látnám, például a közintézményekben való kifüggesztését (is). Miközben az eddig leírtak, valamint a franciaországi események ismeretében, nem tartom (annyira) diszkriminatívnak azon EU-külföldiek (EU-Ausländer) távozásra kényszerítését, akik illegális helyen, illegálisan “építkeztek”, veszélyeztették a közrendet, a közbiztonságot és a közegészséget. Ha jómagam is hasonló körülmények között “táboroznék” bárhol (Nyugat-)Európában, akkor rövid úton engem is távozásra szólítanának fel, - jogosan.
Mint egykori disszidens, Magyarország elhagyásakor eszembe nem jutott a befogadó ország törvényei, törvényes rendje ellen bármit is tegyek, cselekedjek, arra hivatkozva, hogy szülőföldem nem tett semmit (politikai és/vagy gazdasági) integrációmért. Igaz, azóta nagyot változott a világ, a magyar Parlament előtt is lehet(ett) hónapokig táborozni, sőt még mozgó WC-ket is felállítottak az “alapvető emberi jogok” hazai védelmezői.
Megjegyzés
Sarkozy igazi szerencséje, hogy az EU előírásai szerint a két 2007-ben csatlakozott új tagállam (Románia és Bulgária) hét éves ugynevezett “átmeneti” időszakát tölti, így állampolgárai “kitoloncolása” most még elfogadható. Habár az alapszerződés szerint ez a későbbiekben is lehetséges lesz (lásd fentebb). Megjegyzem Magyarország felvételétől (2004) számított “átmeneti” időszak jövőre – az EU elnökség idején – jár majd le. Ekkora kell(ene) megszűnnie az összes korlátozásnak, amit a felvételkor (7 évre) az egyes tagországok pl. a munkavállalásra vagy a földvásárlásra bevezettek.
posted by Pocakos at 1:50 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home