Hecckampány a Népszabadságnál?

Úgy tűnik a Népszabadság valamiféle antiszemita hecckampány része, vagy jobb esetben áldozata lett. A lap washingtoni tudósítója mintha fittyet hányna a legalapvetőbb újságírói etikának és kizárólag a hírversenynek, no meg a szenzációhajhászásnak élne. Már a MÁV elleni holocaust perről szóló beszámolója is megdöbbenést keltett. Legalábbis számomra, hiszen arról egyetlenegy tekintélyes hírügynökség sem számolt be! Sőt, egy Chicago környéki helyi lap blogjában lehetett róla olvasni. Sehol másutt. Egyedül a Magyar Távirati Iroda (MTI) vette át, és tette „hivatalossá” az antiszemita indulatok szítására alkalmas jelentést.

Miről is volt szó másfél hónappal ezelőtt? Néhány magyar holocaust túlélő, ill. leszármazottjai kártérítési keresetet nyújtottak be az egyik chicago-i bíróságon a Magyar Állam Vasutak (MÁV) ellen. Tehát, még perről sincs szó, csak egy szándékról, aminek jogi és valós alapját majd csak később (áprilisban) dönti el ugyancsak egy bíró, ill. bíróság. Ennek ellenére a Népszabadság washingtoni tudósítója valamiféle (világ)szenzációnak állította be az ügyet. A cikk megjelenése után hiába nyilatkoztak történészek, a kor kiváló ismerői, nemzetközi jogászok, hogy ezt a követelést nehezen lehet komolyan venni, és a nemzetközi jog alapján annak érvényt szerezni. Ugyanakkor a magyarországi szélsőjobb számára kiváló táptalajt és okot adott az antiszemitizmus fellángolására, a közhangulatnak a zsidóság elleni hangolására.

Most egy hasonló „szenzáció”-val állt elő a Népszabadság, ill. annak washingtoni tudósítója, Szőcs László "Dollármilliárdokra perelik a magyar bankokat a holocaust miatt" címmel. (nyomtatott Népszabadság, elsőoldal - 2010. március 27.)

Ebből a washingtoni jelentésből megtudhatjuk, hogy a MÁV után, most a magyar bankok elleni hasonló per indítására készül ugyanez a csoport, kiknek tagjai talán nem is sejtik, hogy már beadványuk hírével is tovább lehet borzolni az amúgy is megosztott, antiszemita hazai közhangulatot. Egyúttal úgy tűnik, ehhez az MTI ismét partner. Miközben egyetlen számottevő nyugati hírügynökség sem közli, ismerteti ezt a „kisvárosi magánvádas” kezdeményezést. Különben is, ha tényleg valamit el akarnak érni, méghozzá állami szinten, és valamennyi holocaust túlélő, ill. leszármazottjai részére, akkor ilyen ügyek (sikeres) képviseletére ott van, pl. a nemzetközileg elismert Claims Conference nevű szervezet, mely nem pereskedéssel, hanem tárgyalások útján járta ki többek között a svájci bankokban elhelyezett úgynevezett „alvószámlák” hozzáférhetőségét.

Az antiszemitizmus szításán kívül mire jó ennek a (halvaszületett) chicago-i magánkezdeményezésnek tényként való közlése? Pláne egy magyarországi választás előtt, ahol a közhangulat eleve a szélsőségek felé fordult. Mindez, csak egyszerű meggondolatlanság lenne a Népszabadság washingtoni tudósítója részéről? Lehet, de mégis bizonyos kételyeket ébreszt mostani jelentésének azon kitétele, miszerint „….A csütörtökön az ottani szövetségi bíróságon iktatott kereset formailag is kötődik a Magyar Államvasutak peréhez, és ugyanahhoz az örmény származású bíróhoz, Samuel Der-Yeghiayanhoz adták be…..” Vajon miért említi Szőcs László a bíró származását? Ennek mi a jelentősége akár a per kimenetele, akár a tudósítás szempontjából?

Csak nem egy újabb megosztási kísérlet az olvasó felé, hogy vajon a Musza Dag örmény holocaustjára vagy pedig Szálasi (Szalosján) örmény származására utaló célzás? Bárhogy is nézzük, durva szakmai hiba ez a kétértelműség.

Szőcs László antiszemitizmusra alkalmas írásaira már 2003-ban felhívtam a Népszabadság figyelmét. Akkor is egy holocaust témáról, az úgynevezett „gettópénz”-ről, közölt pontatlan és félrevezető tájékoztatást. Különösen a cím volt megtévesztő: „Német nyugdíj a pesti gettó túlélőinek”. A valóságban ugyanis csak azok részesülhettek ebből a 130 eurós juttatásból, akik *náci/német igazgatás alatt működött gettókban effektív munkát (pl. ételadagolás, hullaszállítás, stb.) végeztek* Tehát, ellentétben Szőcs László cikkének címével, nem valamennyi túlélő, hanem csak az ott „hivatalosan” munkára fogottak részesülhettek ebben a nyugdíjban. Természetesen, véleményem, akárcsak olvasói levél formájában, nem jelent meg a lapban, sőt persona non grata lettem a nol (Online) szerkesztőségénél.

Kapcsolódó anyag

Vallomás ...................... (Tuesday, August 07, 2007)

.