Számvetés
Ez a beírás a másik blogomról (Pocakos News) szól, mégis ide kívánkozik, a gondolataim közé.
.
.
Egymondatos e-mail-t kaptam, mely így hangzik: Most is indulsz a blog vetélkedőn? Válaszként ezt írtam: Kösz az érdeklődést, de NEM.
Egymondatos e-mail-t kaptam, mely így hangzik: Most is indulsz a blog vetélkedőn? Válaszként ezt írtam: Kösz az érdeklődést, de NEM.
.
Ez adta az ötletet, hogy kicsit bővebben is kifejtsem véleményemet, különös tekintettel a tavalyi második helyezésem tükrében.
Bevallom, magamban azon drukkoltam, hogy – ha lehet – ne kerüljek be az idei (GB 100) jelöltek közé. Az elmúlt egy esztendő rengeteg változást hozott a magyar blogszférában. Valóságos iparággá nőtte ki magát. Szellemisége, a „civil újságírás”, amiről a blogger-guru pollner annyit cikkezett, és cikkez, viszont nem valósult meg. Helyette bizonyos üzleti (politikai és érdek) összefonódások jöttek létre. Az, az „amatőrség”, ami a múlt század elejei klasszikus olimpiát is jellemezte, mára eltűnt. Úgy, ahogy a sportban, itt is megjelentek a sponzorok és velük együtt az álamatőrök. A blogírás egy esztendő alatt népsporttá vált Magyarországon, ahol profik, amatőrök és dilettánsok egyaránt űzik ezt a web-naplóírásnak indult virtuális műfajt.
Amikor tavaly, 2005. június 04-én beszálltam ebbe a sportba, biztatóim (elsősorban pollner) azzal győztek meg, hogy a blog-világban (jobban) megtalálom a helyemet, mint azon a zártkörű listán, ahova azokat a híreket próbáltam összehozni és közreadni, amiről a hazai sajtó (main stream) nem számolt be. K. Misi barátom, pedig még azt is megjósolta, hogy kb. 100 rendszeres olvasom lesz, köztük nem egy szakmabeli. Mindezek ellenére, álmomban sem gondoltam, hogy megjelenésem a web-en pillanatok alatt elismerést hoz (a HVG jóvoltából). A HVG főszerkesztőjének (H.R.), mint zsűritagnak, a véleménye második helyezésemről csak megerősített döntésem helyességében, hogy beszálltam ebbe a műfajba. Ennél is nagyobb öröm volt számomra a szakmai méltatást alátámasztó olvasói, közönségszavazati második helyezés.
A hirtelen jött elismerés jól esett, de különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki. Nem úgy néhány "ellendrukker", akik ilyenkor kéretlenül, de mindig megjelennek. De ez a természetes, elvégre "nem vagyunk egyformák", "kinek a pap, kinek a papné", "ízlések és pofok" stb. Szóval, volt olyan, aki hozzászólásában közölte, hogy eddig sem olvasott, és ezután sem fog. Az ilyenekről az a vicc jutott az eszembe, amikor forgatáshoz csodaszép, jó alakú lányokat keresnek, és Móricka is jelentkezik. Amikor a rendező rácsodálkozva megkérdi: „De hát Móricka, ide…….” Mire Móricka: „Tudom, csak azért jöttem, hogy szóljak: rám ne számítsanak!"
A magyar valóság azonban nem ennyire vicces. Az idén zsűritaggá előléptetett tavalyi kategóriagyőztes az eredményhirdetést követően valóságos boszorkányüldözésbe kezdett. Hozzászólásomat, nevemet, címemet blogjában törölte, miközben nálam (álnéven) többször is közölte, hogy blogom „szánalmas”. Majd odáig ment, hogy mások blogjából, amelyeknek design-ját átalakította, az eredeti blogroll-ból nevemet, címemet eltávolította. Hasonló paranoiás gyűlölködést csak néhány beképzelt "indexes"-nél tapasztaltam.
Az elmúlt egy esztendő folyamán nagyon sok minden megváltozott a magyar blogoszférában, amely arra utalt, hogy az általam (is) képviselt műfaj (kategória?) csak egy kis szegmense a magyar nyelvű blogoknak. Erre különösen pollner egyik írása hívta fel a figyelmet, no és a sesblog kispadján kialakult „index-blogger” hozzászólásvita. Talán az sem véletlen, hogy az idei (GB 2006) zsűriből kimaradt (vagy tudatosan távolmaradt) a HVG vezetése, élén az újságírói szaktekintély Hirschler Richárd-dal. Ezek ismeretében valóban azért drukkoltam, hogy versenyen kívül maradjak, miközben blogom (Pocakos News) jobb felső sarkában örökké ott díszeleg a megismételhetetlen, a 2005-ös év elismerése, a HVG zsűri és közönség (virtuális) díja.
Ez adta az ötletet, hogy kicsit bővebben is kifejtsem véleményemet, különös tekintettel a tavalyi második helyezésem tükrében.
Bevallom, magamban azon drukkoltam, hogy – ha lehet – ne kerüljek be az idei (GB 100) jelöltek közé. Az elmúlt egy esztendő rengeteg változást hozott a magyar blogszférában. Valóságos iparággá nőtte ki magát. Szellemisége, a „civil újságírás”, amiről a blogger-guru pollner annyit cikkezett, és cikkez, viszont nem valósult meg. Helyette bizonyos üzleti (politikai és érdek) összefonódások jöttek létre. Az, az „amatőrség”, ami a múlt század elejei klasszikus olimpiát is jellemezte, mára eltűnt. Úgy, ahogy a sportban, itt is megjelentek a sponzorok és velük együtt az álamatőrök. A blogírás egy esztendő alatt népsporttá vált Magyarországon, ahol profik, amatőrök és dilettánsok egyaránt űzik ezt a web-naplóírásnak indult virtuális műfajt.
Amikor tavaly, 2005. június 04-én beszálltam ebbe a sportba, biztatóim (elsősorban pollner) azzal győztek meg, hogy a blog-világban (jobban) megtalálom a helyemet, mint azon a zártkörű listán, ahova azokat a híreket próbáltam összehozni és közreadni, amiről a hazai sajtó (main stream) nem számolt be. K. Misi barátom, pedig még azt is megjósolta, hogy kb. 100 rendszeres olvasom lesz, köztük nem egy szakmabeli. Mindezek ellenére, álmomban sem gondoltam, hogy megjelenésem a web-en pillanatok alatt elismerést hoz (a HVG jóvoltából). A HVG főszerkesztőjének (H.R.), mint zsűritagnak, a véleménye második helyezésemről csak megerősített döntésem helyességében, hogy beszálltam ebbe a műfajba. Ennél is nagyobb öröm volt számomra a szakmai méltatást alátámasztó olvasói, közönségszavazati második helyezés.
A hirtelen jött elismerés jól esett, de különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki. Nem úgy néhány "ellendrukker", akik ilyenkor kéretlenül, de mindig megjelennek. De ez a természetes, elvégre "nem vagyunk egyformák", "kinek a pap, kinek a papné", "ízlések és pofok" stb. Szóval, volt olyan, aki hozzászólásában közölte, hogy eddig sem olvasott, és ezután sem fog. Az ilyenekről az a vicc jutott az eszembe, amikor forgatáshoz csodaszép, jó alakú lányokat keresnek, és Móricka is jelentkezik. Amikor a rendező rácsodálkozva megkérdi: „De hát Móricka, ide…….” Mire Móricka: „Tudom, csak azért jöttem, hogy szóljak: rám ne számítsanak!"
A magyar valóság azonban nem ennyire vicces. Az idén zsűritaggá előléptetett tavalyi kategóriagyőztes az eredményhirdetést követően valóságos boszorkányüldözésbe kezdett. Hozzászólásomat, nevemet, címemet blogjában törölte, miközben nálam (álnéven) többször is közölte, hogy blogom „szánalmas”. Majd odáig ment, hogy mások blogjából, amelyeknek design-ját átalakította, az eredeti blogroll-ból nevemet, címemet eltávolította. Hasonló paranoiás gyűlölködést csak néhány beképzelt "indexes"-nél tapasztaltam.
Az elmúlt egy esztendő folyamán nagyon sok minden megváltozott a magyar blogoszférában, amely arra utalt, hogy az általam (is) képviselt műfaj (kategória?) csak egy kis szegmense a magyar nyelvű blogoknak. Erre különösen pollner egyik írása hívta fel a figyelmet, no és a sesblog kispadján kialakult „index-blogger” hozzászólásvita. Talán az sem véletlen, hogy az idei (GB 2006) zsűriből kimaradt (vagy tudatosan távolmaradt) a HVG vezetése, élén az újságírói szaktekintély Hirschler Richárd-dal. Ezek ismeretében valóban azért drukkoltam, hogy versenyen kívül maradjak, miközben blogom (Pocakos News) jobb felső sarkában örökké ott díszeleg a megismételhetetlen, a 2005-ös év elismerése, a HVG zsűri és közönség (virtuális) díja.
.
Sok sikert kívánok az idei jelölteknek, és kíváncsian várom a végeredményt.
.
posted by Pocakos at 10:46 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home