Ki a háborús bűnös?

...…..a magyar törvények és joggyakorlat szerint. Ez foglalkoztat a magyar Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntése óta. Csak a magyar médiában megjelent közleményekre tudok támaszkodni, és azokból bizony egyértelműen nem derül ki. Pedig Charles Zentai Károly és Polgár Lajos esetleges kiadatása érdekében nem elhanyagolható ez a magyar döntés és jogi álláspont.

Ságvári Endre elfogásában részt vett egyik csendőrnyomozó háborús bűntett miatti 1959-es elítélésének és kivégzésének felülvizsgálása irányította figyelmemet a címben feltett kérdésre. Sajnos, a hazai tájékoztatás olyan pocsék, hogy abból egyértelműen nem derül ki, vajon a jelenlegi, hatályos törvények szerint kit tekint a magyar állam háborús bűnösnek.

Az újsághírek, és ez alapján a közvélemény három dolgot kever össze, de rendesen:

1. Ságvári személye

2. A csendőrnyomozó munkája
3. Az 1959-es ítélet

.
Ságvári személye

Ságvári (Spitzer) Endre 1913-ban született Budapesten, a Józsefvárosban. Egyes források szerint édesapja dr. Ságvári Sándor híres ügyvéd volt, édesanyja dr. Ságvári Sándorné, ismert mecénás, nem csupán a Nagyfuvaros utcai Nőcsoport elnökasszonya, de a MINOSZ (Magyar Izraelita Nők Országos Szövetsége) alelnöke is volt. Nagynénje Ságvári Spitzer Jozefina, pedig a világhírű magyar fizikus Orován Egon felesége volt.* Ságvári Endrét 1936. december 23.-án az államtudományok doktorává avatják. Belép a Szociáldemokrata Pártba, és 1937. szeptember 16-án részt vesz a Tompa utcai nemzetiszocialista pártház elleni támadásban, ami miatt nyolc hónapi fegyházra ítélik. Kiszabadulása után a Népszava alkalmazza, majd behívják katonai (munka)szolgálatra. Még időben, Magyarország hadbalépése előtt, 1941 januárjában “leszerel”. Ekkor már a betiltott kommunista párt tagja. Hamarosan illegalitásba vonul, és tovább szervezkedik a fasizmus, ill. a háború ellen. Ez utóbbival mozgatja meg igazán az embereket. (1941. október 6-án kb. 300 fiatalt a Batthyány örökmécseshez, 1942. március 15-én 6-8000-es tömeget a Petőfi szoborhoz.) A hatóság, mint egy betiltott szervezet tevékeny tagját keresi, elfogásakor is ez motiválja, vezeti a (csendőr)nyomozókat, nem pedig származása. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a német megszállást (1944. március 19.) követő napokban először a “baloldali elemeket” fogdosták össze kész lista alapján, - akkor még a származás nem számított. Az internálás, a deportálás, a kínzás és agyonverés a “kommunistá”-nak szólt és nem a “zsidó”-nak. A sárgacsillag viselése és a gettósítás későbbi történet. Ságvárit, tehát mint aktív és szervezkedő (háborúellenes, antifasiszta) kommunistát kereste az akkori hatalom. Az elfogás körülménye, pedig azt bizonyítja, hogy nem adta meg magát egykönnyen.

* Talán érdemes megjegyezni, hogy Egon Orowan angol nyelvű életrajzában is megemlítik az unokaöcsöt, aki “kiváló kommunista” volt (…"was an excellent Communist,"….)

.

A csendőrnyomozó munkája

Kristóf László csendőr-törzsőrmester és társai munkájukat végezték, amikor el akarták fogni a körözött egyént. Ez minden országban és államban, rendszerben így van. Azon persze már lehet vitatkozni, hogy az elfogás körülményei valóban azok voltak, ahogy azt a hatósági jegyzőkönyvben szerepel. Ez a gyanú minden országban és államban, rendszerben fennáll, hiszen a rendfenntartó (erőszak)szerv, szervezet, a saját embereit védi. Rossz értelemben vett “mundérbecsület”, amelynek gyakorlata – suba alatt – ma is él és működik Magyarországon (is).

.

Az 1959-es ítélet

Ez az egész felülvizsgálati eljárásnak és döntésnek a kulcsa. Ahogy azt a napi sajtóból kiveszem, a halálraítélt és kivégzett Kristóf László csendőrnyomozó fivére kérte a per újrafelvételét, hogy tisztázzák testvére nevét és szerepét Ságvári Endre halálával kapcsolatban. Mindenekelőtt a nagyközönség előtt megszabadítani a háborús bűntett vádjától és bélyegétől. Ebből, pedig arra következtetek, hogy – ellentétben a hazai közvéleményt befolyásolni igyekvő sajtóval - a mostani perben és a döntésben vajmi keveset szabadna játszania az elfogás körülményének. (Ságvári és Kristóf személyének). Arról kellett (volna) döntenie a mostani bíróságnak, hogy az 1959-es ítélet helyes volt-e, Kristóf László háborús bűnösségét jogosan állapította meg az akkori (kádári) bíróság, vagy sem.

.
Nos, az ellentmondásoktól hemzsegő hazai sajtóból ezt abszolút nem lehetett egyértelműen kiolvasni.

Először a címek:

Nem háborús bűnös a kivégzett csendőr (Hírszerző)

Ságvári Endre lelövése nem volt bűncselekmény (Népszabadság)

Felmentették a Ságvári Endrét lelövő egyik csendőrt (Magyar Nemzet)

Ságvári, a terrorista? (MTV Híradó)


Mint látható senki sem foglalkozik a háborús bűnös fogalmával, az 1959-es ítélet jogos, vagy jogtalanságával, azzal, ami valóban kulcskérdés a (közel)jövőre nézve, az Ausztráliában kiadatásra váró Zentai Károly, ill. a Magyarországon “adatgyűjtés” stádiumban lévő Polgár Lajos ügyében.

A jobboldal Ságvárit szapulja, és “terroristának” tartja. Ez viszont nagyon rossz fényt vett a becsületes jobboldalra, hiszen az antifasiszta Ságvári egyetlen erőszakos cselekedetben vett részt: a (Tompa utcai) nemzetiszocialista (nyilas) pártház elleni támadásban! Ezért "terroristá"-nak csak a szélsőjobb, a nyilasok és mai követőik tekinthetik az antifasiszta (kommunista)Ságvárit.

A baloldali Népszabadság címe is falsul állítja be a problémát, hiszen egy keresett, körözött személy tűzharcban bekövetkezett halálát sehol a világon nem lehet a hatóság részéről "bűncselekmény"-nek tekinteni. Legfeljebb a körülményeket lehet vitatni.

Talán a Hírszerző címe áll a legközelebb a valósághoz, de a cikk sem ad választ arra a kérdésre: Magyarországon (ma, 2006-ban) kit tekintenek háborús bűnösnek?

A cikkek boncolgatásakor sem lettem okosabb, e kérdés megválaszolását illetően.

Az origo.hu által támogatott Múlt-kor nevű történelmi hírportál például ezt írja:

"........A jelenlegi eljárásban a katonai ügyészség álláspontja az, hogy Kristóf Lászlót alaptalanul ítélték el Ságvári halála miatt, a háborús bűntettekben azonban változatlanul fennáll az egykori csendőr bűnössége. Mult-kor/MTI ...."

Ezt persze a többi hírforrás cáfolja, azaz Kristóf Lászlót felmentették a háborús bűntettek vádja alól ! Maga a bíró ekképp jelentette be a döntést:

Kónya István:

- Kihirdetem a Legfelsőbb Bíróság ítéletét a Magyar Köztársaság nevében: a háborús bűntett és más bűncselekmények miatt Kristóf László, volt csendőr-törzsőrmester és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőrendű terhelt hozzátartozója által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Budapesti Katonai Bíróság B.I.065/1959 számú ítéletét és a Legfelsőbb Bíróság Katf.KT.094/1959 számú ítéletét Kristóf László elsőrendű terheltre vonatkozó részében hatályon kívül helyezi. Az elsőrendű terheltet az emberek törvénytelen kivégzése által elkövetett háborús bűntett miatt emelt vád alól felmenti. Az emberek törvénytelen megkínzása által elkövetett * háborús bűntettet * négy rendbeli, hivatali hatalommal visszaélés bűntettének minősíti és az emiatt, (……) indított büntetőeljárást megszünteti.

Hasonlóan számol be a Magyar Nemzet is:

"........Annak idején Kristóf László terhére rótták háborús bűntettként négy ember megkínzását is. A bíróság szerint az 1959-es ítéletben rögzített cselekmény minősítése hivatali visszaélés, ami az elbíráláskor már elévült, így ebben a vonatkozásában megszűntették az eljárást......"

Valamint a Népszabadság is:

"..........Az 1959-es ítélet másik vádpontja szerint Kristóf négy ember háborús bűncselekménynek minősülő fogva tartásáért és megkínzásáért is felelős. Az LB azonban tegnap kimondta: ha a meglehetősen elnagyolt vádiratban foglalt bűncselekmény 1944-ben tényleg megvalósult, akkor sem háborús cselekmény, hanem hivatali hatalommal visszaélés, ami öt év után elévül....."

Ezt támasztja alá a Hírszerző beszámolója is:

"..........A négyrendbeli kínzás miatti eljárást – hangsúlyozta Kónya – 1959-ben meg kellett volna szüntetni, ugyanis 1944-ben érvényben volt a Csemegi-kódex, amely bár büntette a kínzást mint hivatali hatalommal való visszaélést, de öt év elévülési időt határozott meg, így 1949 után a vád nem állt meg....."



Súlyos szavak !!! Hiszen, ha Zentai-ra gondolok, akkor őt is felmentené ez a magyar bíróság, ráadásul a Legfelsőbb!

Zentai katona volt, amikor - a vád szerint - a villamoson felismert egy zsidó fiút, aki nem viselte az akkori törvények szerinti kötelező sárgacsillagot. Bevitte a laktanyába és ott két másik társával bántalmazta a fiút, aki belehalt az ütlegelésbe.

A jelenlegi magyar bírósági megítélés és joggyakorlat szerint, ez a cselekedett nem háborús (bűn)cselekmény, hanem hivatali hatalommal való visszaélés. Ráadásul öt év után elévül!

Ha ez igaz, akkor miért kérik ki a magyar hatóságok Zentai Károlyt? Csak egyszerű képmutatásról van szó? A "kecske és káposzta" elv alapján megmutatni a világnak, hogy Magyarország „üldözi” a háborús bűnösöket, és a világvégére is utánuk megy, az ausztrálok, pedig elmondhatják, hogy kiadtak egy háborús bűnökkel gyanúsított állampolgárukat. Ezért miért kell(ene) Zentait (állampénzen!, az adófizetők pénzén!) Magyarországra hozatni, amikor borítékolható a felmentő ítélet? Miért ez a cirkusz, ez a képmutatás? A Kristóf ügybeni ítélet után, mondja meg valaki: kit tekint a magyar jog háborús bűnösnek?

.

.

.

A Zentai és Polgár story

.

.

Kapcsolodó anyag

Háborús bűnös, aki nyilas párttag volt ?

Hála az Internetnek, az üggyel kapcsolatban megkeresett Kristóf László unokahúga. Véleménye a Menetrend című bejegyzésem comment-jében olvasható.

.

Bűn és bűnhődés .(Kecskési Tollas Tibor vs. MÚOSZ tagok)

.

.

.