Szezonális üdvözlet

Kicsit hülyén hangzik. Vagy talán nagyon is? Vagy csak a fordítás teszi ennyire érthetetlenné a karácsonyi jó kívánságot angolul (Season’s Greeting)? Már jó ideje „ünnepi szezon”-nak, (holiday season) nevezik angol nyelvterületen a Karácsonytól Szilveszterig tartó „ünnepség sorozatot”, sőt a multikultúralitás jegyében Vízkeresztig, hiszen az ortodox (pravoszláv), azaz a bizánci keresztények (görögök, oroszok, románok, bolgárok, szerbek stb.) legnagyobb ünnepe - a húsvét mellett - Vízkereszt. Újabban, a karácsonyi dalokba is becsempészték a Boldog Újévet is – legalábbis az angol szövegekbe. Ehhez még hozzájön időnként (mint most is) az izraeliták „fény ünnepe” a Hannukah, melynek semmi köze a keresztény ünnephez, vagy a télhez, csak „szezonális” időbelisége egyezik meg, esik egybe. (Hogy mennyire nincsenek ezzel tisztába Magyarországon, arra talán legjobb példa egyik politikusunk – vagy tanácsadóinak - oltári baklövése)

Aztán, ha kitekintünk a világba, láthatjuk, a Föld lakosságának kb. egyharmada ünnepel, ezekben a napokban. De, ahogy univerzálisan elfogadták a Krisztus születése szerinti időszámítást, és naptárat, (mint hivatalos időmértéket), úgy a Karácsony megünneplése is egyre inkább elterjedt, ahol keresztények élnek. Én például a Vasfüggöny idején, amikor munkám Európához kötött, menekülve az európai (hazai) „hangulattól”, és a gyermekkor emlékeitől, szívesen töltöttem a „holiday season”-t valamelyik arab országban, mert ott csak az előkelő szállodákban, a külföldiek tiszteletére (és pénztárcájára) ünnepelték a Szentestét. Ezzel nemcsak azt akarom érzékeltetni, hogy a Karácsonyt nem mindenhol ünneplik, pláne nem állami ünnep (fizetett munkaszüneti nap), hanem azt is, hogy miért lett napjainkra „vita tárgya” a „karácsonyi üdvözlet”. Mert a multikultúrális országokban, elsősorban az Egyesült Államokban, most épp ez foglalkoztatja az embereket, pontosabban a sajtót. Minek nevezzük ezt az „ünnepi időszak”-ot? Szabad-e „karácsony"-nak nevezni a Karácsonyt? Vagy sokkal korrektebb(?) „ünnepi időszak”-nak hívni? Egy kis marketinggel (de szép szó! brrrr….) könnyen kiszámítható, hogy sokkal több levelezőlap és ajándéktárgy fogy a „holiday season” felirattal, mint a „Boldog v. Békés Karácsonnyal”. És ekkor felvetődik a kérdés: vajon valóban az „esélyegyenlőség”, a multikultúrizmus az, ami száműzni óhajtja a Karácsonyt, mint „időszakos üdvözlést” vagy a (globalizálódó) kereskedelem?

Egyébként megfigyeltem, hogy a nyugati (angolszász) vezércikkek - talán a "multikulturizmus" jegyében - a békét és a menekültek, a rászorulók megsegítését, befogadását, megértését hangsúlyozzák. A bethlehemi jászol is valami olyasmiről szól, hogy Józsefnek és Máriának nem volt hol megszállnia.........

.

Ennek szellemében, minden kedves olvasómnak, bárhol is él a világban és bármely felekezethez tartozik, nagyon boldog és békés Karácsonyt kívánok ebben az ünnepi időszakban.

.

.

.

(....Ezt a bejegyzést Szentestére való készülődés közben írtam a "Pocakos News"-ban 2005. dceember 24-én délután. Most már bevallhatom, hogy valami "mást" akartam írni, mint az ilyenkor szokásos "sablonok". Az apropót egyik politikusunk szokatlan karácsonyi üdvözlete adta, miközben a karácsonyi készülődés sietségében nem kívántam részletezni ezt a Karácsony-Hannukah témát, attól tartva, hogy félreérthető "zsidózás" lesz/lehet belőle. Ugyanis meggyőződésem, - hogy akár vallásnak, akár nemzetiségnek tekintjük a magyarországi zsidóságot, - többségük együtt ünnepel a nemzettel, a béke és szeretet (állami) ünnepén: állít karácsonyfát, eszik beiglit és kíván boldog ünnepeket embertársainak, még ha Krisztust nem is tekinti Megváltónak. Valami ilyesmi kavargott bennem, és késztetett írásra.

Különösen erőltetettnek érzem és tartom a köztéri (egykori Berlini-tér, majd Marx-tér, ma pedig Nyugati-tér) hannukia (nyolcágú gyertyatartó) állítását. Számomra ez nem tolerancia, hanem képmutatás. A nyugati (keresztény és szabad) világ fővárosaiban sehol sem láttam még a "tolerancia" ilyen fajta megnyilvánulását. Pláne, hogy mellette ("csakazértis") felállítottak egy keresztet is. Ráadásul, - mint hallom, - kettőskereszt kívánja jelképezni a "keresztény" (és "magyar") karácsonyt ugyanazon a köztéren!.....)

.

Ezek a tények és gondolatok kavarogtak bennem, amiket a szeretet és megbékélés előestéjén nem tartottam ildomosnak kifejteni. Szerencsémre, segítségemre sietett egy USA-ban élő olvasóm (Kinga), aki oly szépen megfogalmazta azt, ami belőlem azon a késő délutánon csak nem akart "kijönni". Kinga megjegyzésével lesz/lett teljes ez a "szezonális üdvözlet"

.

"......Csak némi pontositas: az USA-ban NEM ELSOSORBAN a sajtot foglalkoztatja a Christmas-Holiday ügy most mar, meg akkor sem, ha eppen egy mediaszemelyiseg, bizonyos Bill O'Reilly kezdte el meg tavaly ezt az oruletet. Teljesen es felreerthetetlenul POLITIKAI kerdes lett belole. Aztan: az USA-ban karacsony korul a legfontosabb (most mikroszinten ertem) az UNNEPLES. Ahogy irta is, idobeli egybeesese miatt van az, hogy meg ha a Hannukah-nak eredetileg es elvileg semmi koze a kereszteny karacsonyhoz, gyerekkortol kezdve valahogy ugy tudatosodik az amerikaiakban, hogy ez a zsido "karacsony". (Meg ha nagyon furcsan - sot: bizarr modon - is hangzik a mi fulunknek.) Megjegyzem, hogy nagyon sok zsido csalad ugyanugy fát állit, karacsonyozik az USA-ban, mint a keresztenyek, PLUSZ tartjak a Hannukah-t is (valahol itt jon be a melting pot a kepbe). Es kihagyta a harmadik nagy teli unnepet, a Kwanzaa-t, ami a 60-as evektol a feketek (African-American) egyre nagyobb - szinten nem kereszteny ertelemben vett karacsonyi - teli unnepe. Minden egyes iskolaban, minden egyes evben ez az a harom minimum unnepseg, amelyikrol minden gyermek megemlekezik. BTW, igazan ez a mondata inditott irasra: " És ekkor felvetődik a kérdés: vajon valóban az „esélyegyenlőség”, a multikultúrizmus az, ami száműzni óhajtja a Karácsonyt, mint „időszakos üdvözlést” vagy a (globalizálódó) kereskedelem?" 1. Semmi sem akarja szamuzni a karacsonyt; ez csak az itteni kereeszteny szelsojobb szezonalis musora 2. az igazi multikulturizmus itt tobbek kozott eppen az, amirol font beszeltem, hogy egyenlo eselyt ad kulonbozo nepcsoportok es vallasi csoportok unnepeinek a megismeresere minden gyermek szamara; 3. a kereskedelem szerepe mellett azert azt is latni kell, hogy a happy holiday mogott meghuzodik valami abbol a bizonyos toleranciabol, amire valamikor regen eppen az USA volt a jo pelda (ma mar regen nem az, de ez mar egy mas tortenet). Magyaran az, hogy nem ismerem a masik embert, es igy nem is akarom akaratlanul megserteni: a happy holiday kellokeppen semleges kifejezes ehhez. ........"

(Kinga comment-je)

.