1956 és a melbourne-i olimpia

Ez volt az első nyári olimpia az Egyenlítőtől délre, a Déli Féltekén, ezért az ausztrálokat külön büszkeség töltötte el, - és úgy tűnt, hogy ez lesz az első politikamentes olimpia húsz évvel az 1936-os berlini játékok után. Hiszen, 1948-ban Londonban nem lehettek ott a németek és a japánok. Az 1952-es helsinki olimpián, pedig csak a nyugatnémetek vettek részt. A NOB 1956-ra elérte, hogy közös csapattal induljon a két Németország. Lett is belőle elég galiba, mert az ausztrálok gyakran összekeverték a két himnuszt és zászlót. Remény volt, hogy három évvel a koreai háború, valamint Sztálin halála után alábbhagy a hidegháború, és Tajvan kérdésében is meg tudnak egyezni, és kommunista Kína is ott lesz ezen a világeseményén.

A melbourne-iek elvetették azt a szovjet javaslatot, hogy az úgynevezett "béke tábornak" külön olimpiai falut építsenek, mint az Helsinkiben volt, ahol a kommunista országok sportolóit elkülönítve szállásolták el.

 

A NOB 1954 májusában, Athénban, heves vita után úgy határozott, hogy a 16. nyári játékok lovas-számait 1956 június 10. és 17. között Stockholmban rendezik meg. A tanácskozáson fel sem vetődött, hogy a temérdek bonyodalom miatt Melbourne-től elvegyék a rendezés jogát. 1956 kora őszén Melbourne-ben minden készen állt az ausztrál nyárelőn (november 22. - december 8.) megrendezendő világversenyre. 74 ország jelezte részvételét. Öttel több, mint Helsinkiben.

Mint derült égből villámcsapás érte az ausztrálokat november első napjainak világeseményei: a magyar forradalom véres leverése és a brit-francia katonai beavatkozás a szuezi válságba. Egy pillanatra veszélybe került a játékok megrendezése. A magyar néppel együtt érző Spanyolország, Hollandia és Svájc hazarendelte már Melbourne-ben lévő sportolóit. A holland csapat a megnyitója napján - november 22-én - szállt fel a Hágába (haza)induló gépre. Két svájci lap közölte olvasóival, hogy a magyar forradalom eltiprása miatti tiltakozás jeléül egy sort sem tudósit Melbourne-ből. A svájci olimpiai csapat tagjai, pedig bejelentették, hogy miután nem vehetnek részt az olimpián, mint Vöröskeresztes kisegítők kívánnak Magyarországra utazni.

A szuezi válság miatt Egyiptom, Szíria és Irak is lemondta az olimpián való részvételt, valamint (Tajvan miatt) Kína is. Sokan követelték a Szovjetunió visszalépését. Sőt, voltak, akik Melbourne-től is meg kívánták vonni a rendezés jogát, mivel az akkor még erős brit befolyás alatt álló Ausztrália a nemzetközi fórumokon támogatta a szuezi brit-francia katonai beavatkozást.

Végül is 67 ország 3184 sportolója előtt a királynő nevében, férje Fülöp herceg nyitotta meg a 16. nyári játékokat. Az ezt megelőző stockholmi lovas versenyeken júniusban 29 ország 158 sportolója vett részt.

A magyar csapat technikai felszerelésével, sportszerekkel, műszerekkel és a 17 főnyi kísérőszemélyzettel október 8-án futott ki a Grúzia nevű szovjet tengerjáró Odesszából Melbourne irányába.

A MÁVAUT forradalmi tanácsa öt autóbuszt bocsátott a kiutazó csapat rendelkezésére. Ferihegyre azonban nem mehettek, mert azt a szovjet csapatok megszállva tartották, és nem engedélyezték a már előre megrendelt és kifizetett két francia repülőgép leszállását. A gépeket Prágába irányították. Az olimpiai lobogókkal díszített autóbusz-karaván katonai kísérettel érkezett Komáromba, ahol nem engedték át a magyar járműveket a határon. Végül csehszlovák buszokra kellett átszállniuk sportolóinknak, amelyek Pozsonyba vitték őket. A prágai gyorst lekésték, mert a helybéli sofőrök "eltévedtek". Másnap indulhattak csak tovább, de útközben jött a távirat: Prága nem fogadja őket. Ezért a csehszlovák fővárostól 60 kilométerre lévő Nymbruk sportiskolában kaptak szállást. November 3-án érkezett meg a felszereléseket szállító busz, többek nagy örömére, mert sokan egy szál ruhában vagy melegítőben vágtak neki a kalandos útnak a margitszigeti Nagyszállóban tartott ünnepséget követően október 30-án.

A szerelések között ott lapult a Kossuth címeres zászló is! Ugyanis a már Melbourne-ben tartózkodó szállás-csinálók (Csanádi Árpád vezetésével) a forradalom hírére az olimpiai faluban nem voltak hajlandók felvonni a "sarló-kalapácsos" címeres nemzeti lobogót. Az ausztrálok viszont csak erről a hivatalos zászlóról tudtak. Ezért úgy döntöttek, hogy megvárják a csapattal utazó Hegyi Gyula Ausztráliába érkezését.

A magyar csapatot szállító két francia gép november 6-án szállt fel Prágából. Többen vissza akartak fordulni, mivel a rádióból hallották, hogy november 4-én a szovjet csapatok megkezdték Budapest ostromát. Az út négy napig tartott. A sportolók első csoportját november 10-én, szombaton, fekete karszalaggal, kezükben virágcsokorral és a himnuszt énekelve várták a melbourne-i magyarok a repülőtéren. Még azoknak is könnybe lábadt a szemük, akik nem értették a himnusz szövegét, csak szemtanúi voltak ennek a kis ünnepségnek - 20 ezer kilométerre a vérző, szétrombolt hazától.

Azokban a vér-zivataros napokban, amikor nem működtek a telefonok, és a táviratok sem mindig érték el a címzettet, sportolóink 9 arany-, 10 ezüst- és 7 bronzérmet szereztek. Köztük Papp Laci egymást követő harmadik olimpiai bajnokságát. A 172 fős magyar csapatból 49-en nem tértek haza Magyarországra. A két francia gép Milánóban szállt le, majd a sportolók vonaton folytatták útjukat Jugoszlávián át Budapestre. A külön-kocsikból álló szerelvény 1956 december 19-én délelőtt futott be a Nyugati-pályaudvarra.

.

.

.

.

.

Megjegyzés

Ez a melbourne-i olimpia hiteles története.

Forrás: saját gyűjtemény, egyéni kutatás.

-

Mint egykori melbourne-i lakos, és büszke ausztrál, (Bálint Mihály néven) kétrészes (2 X 20 perces) műsorral járultam hozzá ahhoz a megemlékezés-sorozathoz, amit az '56-os Forradalom 30. évfordulójára készített a SZER 1986-ban.

.

2004. június első napjaiban a Magyar Hírlap, mint olvasói levelet hozta le egykori rádióműsorom rövid összefoglalóját, miután felháborodottan közöltem a szerkesztőséggel, hogy a napilapban (és általában a magyar médiában) megjelent olimpiatörténeti áttekintések - még tavaly is! - a kádári idők történelemhamisítását idézik és tükrözik, ami az 1956-os melbourne-i olimpiát illeti.

.

.

Fejlemény

2006 őszén, Melbourne-ben ünnepséget rendeznek az olimpiai játékok 50. évfordulója alkalmából, melyre az összes (még élő) egykori sportolót, részvevőt meghívták.