A szakértő
Gustave Mark Gilbert, amerikai pszichológus arról lett híres, hogy a nürnbergi per idején feljegyzéseket készített a náci háborús főbűnösökről. A new york-i születésű Gilbert pszichológusnak készült. A II. vh. alatt, mint hírszerzőtiszt szolgált az USA hadseregében, majd a nürnbergi per idején, a börtönben elbeszélgetett a náci fővádlottakkal, hogy azok szellemi és lelki indítékait, motívumait kifürkészhesse. Ezt elsősorban osztrák-zsidó származásának köszönhette, mivel így beszélgető partnerei könnyebben megnyiltak előtte. Sőt, mikor felfedte nyelvismerete hátterét, az egykori náci vezetőket ez egyáltalán nem zavarta, nem burkoloztak hallgatásba. Feljegyzéseiből 1947-ben megjelent egy könyv a “Nürnbergi napló” (Nuremberg Diary) címen. A Göringgel folytatott beszélgetésének egy részét azóta is sokszor emlegetik.
Göring: Mert természetes, hogy az emberek nem akarnak háborút. Miért akarná a szegény parasztgyerek az életét kockáztatni egy háborúban, ahonnan a legjobb esetben egyben térhet haza, hogy továbbtúrhassa a földet? Temészetes, hogy az egyszerű ember nem akar háborút, se Oroszországban, se Angliában, se Amerikában, és ebből a szempontból Németországban sem. Ez érthető. De végülis egy ország vezetői határozzák meg a politikát és mindig könnyű dolog a népet rávenni, hogy együttműködjön, függetlenül attól, hogy az egy demokrácia, egy fasiszta diktatúra, egy parlament vagy egy kommunista diktatúra.
Gilbert: Azért itt van egy különbség. Egy demokráciában az emberek választott képviselőikön keresztül hallathatják a szavukat, és az Egyesült Államokban csak a kongresszus üzenhet hadat.
Göring: Oh, ez nagyon szép és jó, de akár hallatják a szavukat, akár nem, a népet mindig rá lehet venni, hogy kövesse a vezetők parancsát. Ez nagyon egyszerű. Nem kell mást tenni, mint azt mondani nekik, hogy megtámadták őket, a pacifistákat pedig megbélyegezni, hogy nem elég jó hazafiak, és ezért veszélybe sodorják az országot. Ez a világon mindenütt ugyanúgy működik.
(A nürnbergi per idején, 1946. április 18-án este, Hermann Göring börtöncellájában, lejegyezte G.M. Gilbert amerikai törvényszéki pszichológus)
Göring: Mert természetes, hogy az emberek nem akarnak háborút. Miért akarná a szegény parasztgyerek az életét kockáztatni egy háborúban, ahonnan a legjobb esetben egyben térhet haza, hogy továbbtúrhassa a földet? Temészetes, hogy az egyszerű ember nem akar háborút, se Oroszországban, se Angliában, se Amerikában, és ebből a szempontból Németországban sem. Ez érthető. De végülis egy ország vezetői határozzák meg a politikát és mindig könnyű dolog a népet rávenni, hogy együttműködjön, függetlenül attól, hogy az egy demokrácia, egy fasiszta diktatúra, egy parlament vagy egy kommunista diktatúra.
Gilbert: Azért itt van egy különbség. Egy demokráciában az emberek választott képviselőikön keresztül hallathatják a szavukat, és az Egyesült Államokban csak a kongresszus üzenhet hadat.
Göring: Oh, ez nagyon szép és jó, de akár hallatják a szavukat, akár nem, a népet mindig rá lehet venni, hogy kövesse a vezetők parancsát. Ez nagyon egyszerű. Nem kell mást tenni, mint azt mondani nekik, hogy megtámadták őket, a pacifistákat pedig megbélyegezni, hogy nem elég jó hazafiak, és ezért veszélybe sodorják az országot. Ez a világon mindenütt ugyanúgy működik.
(A nürnbergi per idején, 1946. április 18-án este, Hermann Göring börtöncellájában, lejegyezte G.M. Gilbert amerikai törvényszéki pszichológus)
1 Comments:
Mennyire igaz. :)
Post a Comment
<< Home