Palesztina, mint jogi kérdés
Diplomaták megpróbálják elkerülni, hogy Palesztina benyújtsa az ENSZ-ben teljes jogú tagságának kérelmét – olvasható az ausztrál Sky News internetes hírportálján. Ahogy a palesztin államiság kérelme visszafelé sülhet el – elmélkedik a Szabad Európa Rádió (arab nevű) kommentátora. Ugyanakkor a hazai hírekből, hírmagyarázatokból nem igazán derül ki, miről is szól az elkövetkező pénteki nap (2011. 09.23.), amikor is a Palesztin Hatóság feje, a palesztin elnök, New Yorkban, az ENSZ közgyűlésen beszédet mond, majd a szabályoknak megfelelően átadja a teljes jogú tagságra vonatkozó kérelmét a Világszervezet főtitkárának, aki a Biztonsági Tanács elé viszi az ügyet, ahol szavazással döntenek az Egyesült Nemzetek 194. tagjának felvételéről.
Csakhogy Palesztina esetében ez nem ennyire sima ügy, hiszen gyakorlatilag két különálló területről (Ciszjordánia és a Gázai övezet) van szó, mely között ugyancsak egy független állam (Izrael) helyezkedik el. Már ez a geopolitikai helyzet is konfliktusforrás lehet. Gondoljunk csak a Danzing-i korridorra, amikor a Versailles-i békediktátum 1919-ben úgy jelölte ki Lengyelország területét, hogy az kettévágta Poroszországot, pontosabban a Német Birodalom keleti részét, Kelet-Poroszországot, melynek fővárosa a legkeletibb német nagyváros Königsberg (ma Kalinyingrád) volt.
Húsz évvel később (1939) Danzing szabadvárosnak a Német Birodalom felelői megközelítése vezette Hitlert Lengyelország megtámadásához, amihez előzőleg megállapodott Sztálinnal az 1914 előtti német császári és cári orosz határok, ill. területek hallgatólagos visszaállításában. (Molotov-Ribbentrop paktum)
A palesztin állam esetében is egy olyan országról van szó, mely két különálló területből áll, ráadásul a közrendet és közigazgatást fenntartó, felügyelő és gyakorló Palesztin Hatóság sem egységes. Amíg Ciszjordániában az Abbász vezette mérsékelt Fatah mozgalom képviseli a hatalmat, addig a Gázai övezetben a militáns Hamasz tartja ellenőrzése alatt a területet. A Hamasz nem ismeri el Izraelt, ill. annak elpusztítását tűzte ki céljául, és erről nem hajlandó lemondani. Ezért a Palesztin Hatósággal szemben nemcsak Izrael bizalmatlan, hanem a tartós közel-keleti békét óhajtó világnak is fenntartásai vannak.
Abbász palesztin elnök már múlt héten közölte odahaza, hogy most pénteken az ENSZ-ben felszólal, és beszéde után a Palesztin állam teljes jogú ENSZ-tagságra vonatkozó kérelmét átadja Ban Ki-moon főtitkárnak. A teljes jogú tagsághoz viszont az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsában legalább 9 ország képviselőjének voksa kell. Az Egyesült Államok ugyanakkor már jelezte, hogy ebben az esetben, mint a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja, vétó jogával fog élni. Ez pedig azt jelenti, hogy Palesztina a napokban semmilyen körülmények között nem lehet, és nem lesz az ENSZ teljes jogú tagja.
Ezért sokkal okosabb lenne – állítják szakértők, no meg vezető politikusok – ha a teljes jogú tagság helyett az állandó megfigyelői státusz megszerzése lenne a cél. Ehhez ugyanis nem kell BT határozat, elég a Közgyűlési szavazat. Sőt, amíg a teljes jogú tagsághoz kétharmados többség is kell, (és csak azután mehet a kérelem a BT elé), addig az állandó megfigyelői státusz elnyeréséhez elegendő a többségi szavazás. Megjegyzem, ezt szorgalmazza több állam és vezetője is, pl. szerdai felszólalásában Sarkozy francia elnök is. Hiszen ennek a státusznak hatalmas a szimbolikus jelentősége, mely gyakorlatilag elismeri az államisághoz való jogot, és megnyitja az utat a függetlenség és a teljes jogú ENSZ tagság felé. Különben ezzel az állandó megfigyelői státusszal jelenleg egyedül Vatikán rendelkezik a Világszervezetben.
A ENSZ történetében eddig 16 megfigyelő státuszú állam volt, többek között a kettéosztott Németország és az ugyancsak kettéosztott Vietnam, amelyek azóta már elnyerték teljes jogú ENSZ tagságúkat. Ezeket a reménykeltő történelmi eseményeket kellene a palesztin vezetőkkel is megértetni. Arról nem is beszélve, hogy a megfigyelői státusz lehetőséget biztosít a palesztin vezetőknek nemzetközi fórumokon való fellépéshez, pl. Izrael ellen. A nemrég (2002) alakult (hágai) Nemzetközi Büntetőbíróság (angolul International Criminal Court, ICC) elé lehetne vinni egyes incidenseket, aminek nagyobb lenne a politikai és diplomáciai hatása, mint a jogi következménye.
A teljes jogú tagság kérésének jó néhány hátulütője van, mindenekelőtt konfrontáció az Egyesült Államokkal és Izraellel. Jelenleg a Palesztin Hatóságnak folyósított segélyek 40 %-át – magánadományokon keresztül - az USA adja. Izrael pedig a Palesztin Hatóság másik nagy bevételét biztosítja: az adó és vámbevételek folyósítását. Ezért az Egyesült Államok, valamint szövetségesei, és a közel-keleti béke hívei szerint a független palesztin állam elismerése nem kerülheti ki Izraelt. A két nép (az izraeliek és a palesztinok) megegyezése a fő cél, nem pedig az USA vagy bármely harmadik fél egyezkedési kísérlete.
A palesztinok helyzete szinte analóg az ugyancsak muszlimok lakta Koszovó-val. Ott is megtörtént a függetlenség kikiáltása, viszont nem ENSZ tagállam, meglehetősen behatárolt nemzetközi elismertséggel. Ennél sokkal jobb helyzetben vannak, ill. lesznek a palesztinok, az ENSZ megfigyelői státusszal, amely a nemzetközi elismerés terén Vatikán szintjére emeli, emelné a Palesztin Hatóságot.
Csakhogy Palesztina esetében ez nem ennyire sima ügy, hiszen gyakorlatilag két különálló területről (Ciszjordánia és a Gázai övezet) van szó, mely között ugyancsak egy független állam (Izrael) helyezkedik el. Már ez a geopolitikai helyzet is konfliktusforrás lehet. Gondoljunk csak a Danzing-i korridorra, amikor a Versailles-i békediktátum 1919-ben úgy jelölte ki Lengyelország területét, hogy az kettévágta Poroszországot, pontosabban a Német Birodalom keleti részét, Kelet-Poroszországot, melynek fővárosa a legkeletibb német nagyváros Königsberg (ma Kalinyingrád) volt.
Húsz évvel később (1939) Danzing szabadvárosnak a Német Birodalom felelői megközelítése vezette Hitlert Lengyelország megtámadásához, amihez előzőleg megállapodott Sztálinnal az 1914 előtti német császári és cári orosz határok, ill. területek hallgatólagos visszaállításában. (Molotov-Ribbentrop paktum)
A palesztin állam esetében is egy olyan országról van szó, mely két különálló területből áll, ráadásul a közrendet és közigazgatást fenntartó, felügyelő és gyakorló Palesztin Hatóság sem egységes. Amíg Ciszjordániában az Abbász vezette mérsékelt Fatah mozgalom képviseli a hatalmat, addig a Gázai övezetben a militáns Hamasz tartja ellenőrzése alatt a területet. A Hamasz nem ismeri el Izraelt, ill. annak elpusztítását tűzte ki céljául, és erről nem hajlandó lemondani. Ezért a Palesztin Hatósággal szemben nemcsak Izrael bizalmatlan, hanem a tartós közel-keleti békét óhajtó világnak is fenntartásai vannak.
Abbász palesztin elnök már múlt héten közölte odahaza, hogy most pénteken az ENSZ-ben felszólal, és beszéde után a Palesztin állam teljes jogú ENSZ-tagságra vonatkozó kérelmét átadja Ban Ki-moon főtitkárnak. A teljes jogú tagsághoz viszont az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsában legalább 9 ország képviselőjének voksa kell. Az Egyesült Államok ugyanakkor már jelezte, hogy ebben az esetben, mint a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja, vétó jogával fog élni. Ez pedig azt jelenti, hogy Palesztina a napokban semmilyen körülmények között nem lehet, és nem lesz az ENSZ teljes jogú tagja.
Ezért sokkal okosabb lenne – állítják szakértők, no meg vezető politikusok – ha a teljes jogú tagság helyett az állandó megfigyelői státusz megszerzése lenne a cél. Ehhez ugyanis nem kell BT határozat, elég a Közgyűlési szavazat. Sőt, amíg a teljes jogú tagsághoz kétharmados többség is kell, (és csak azután mehet a kérelem a BT elé), addig az állandó megfigyelői státusz elnyeréséhez elegendő a többségi szavazás. Megjegyzem, ezt szorgalmazza több állam és vezetője is, pl. szerdai felszólalásában Sarkozy francia elnök is. Hiszen ennek a státusznak hatalmas a szimbolikus jelentősége, mely gyakorlatilag elismeri az államisághoz való jogot, és megnyitja az utat a függetlenség és a teljes jogú ENSZ tagság felé. Különben ezzel az állandó megfigyelői státusszal jelenleg egyedül Vatikán rendelkezik a Világszervezetben.
A ENSZ történetében eddig 16 megfigyelő státuszú állam volt, többek között a kettéosztott Németország és az ugyancsak kettéosztott Vietnam, amelyek azóta már elnyerték teljes jogú ENSZ tagságúkat. Ezeket a reménykeltő történelmi eseményeket kellene a palesztin vezetőkkel is megértetni. Arról nem is beszélve, hogy a megfigyelői státusz lehetőséget biztosít a palesztin vezetőknek nemzetközi fórumokon való fellépéshez, pl. Izrael ellen. A nemrég (2002) alakult (hágai) Nemzetközi Büntetőbíróság (angolul International Criminal Court, ICC) elé lehetne vinni egyes incidenseket, aminek nagyobb lenne a politikai és diplomáciai hatása, mint a jogi következménye.
A teljes jogú tagság kérésének jó néhány hátulütője van, mindenekelőtt konfrontáció az Egyesült Államokkal és Izraellel. Jelenleg a Palesztin Hatóságnak folyósított segélyek 40 %-át – magánadományokon keresztül - az USA adja. Izrael pedig a Palesztin Hatóság másik nagy bevételét biztosítja: az adó és vámbevételek folyósítását. Ezért az Egyesült Államok, valamint szövetségesei, és a közel-keleti béke hívei szerint a független palesztin állam elismerése nem kerülheti ki Izraelt. A két nép (az izraeliek és a palesztinok) megegyezése a fő cél, nem pedig az USA vagy bármely harmadik fél egyezkedési kísérlete.
A palesztinok helyzete szinte analóg az ugyancsak muszlimok lakta Koszovó-val. Ott is megtörtént a függetlenség kikiáltása, viszont nem ENSZ tagállam, meglehetősen behatárolt nemzetközi elismertséggel. Ennél sokkal jobb helyzetben vannak, ill. lesznek a palesztinok, az ENSZ megfigyelői státusszal, amely a nemzetközi elismerés terén Vatikán szintjére emeli, emelné a Palesztin Hatóságot.
Frissítés
Abbász palesztin elnök mégis benyújtotta a teljes jogú ENSZ tagságra ígényét, majd beszédet tartott a közgyűlés előtt. Ennek egyik érdekessége, hogy hazáját a Szentföldnek nevezte, ahonnan Mohamed és Jézus a mennybe ment. ("......I come before you today from the Holy Land, the land of Palestine, the land of divine messages, ascension of the Prophet Muhammad (peace be upon him) and the birthplace of Jesus Christ (peace be upon him), .....") Az ennél régebbi (egyistenhívő) vallásra, azaz a zsidó vagy izraelita vallásra, az Ószövetség szenthelyeire és prófétáira viszont még csak utalást sem tett a palesztin elnök.
A beszédről és a magyar állásfoglalásról az MTI faggadta az ugyancsak New York-ban tartózkodó Martonyi János magyar külügyminiszert, aki úgyszintén meglehetősen furcsa választ adott. (kattints rá!) Martonyi szerint ".....Magyarország két állam, egy független, életképes, területileg összefüggő Palesztina és egy biztonságban élő Izrael létezésével számol.....". (Részletek ITT - kattints rá!)
Abbász palesztin elnök mégis benyújtotta a teljes jogú ENSZ tagságra ígényét, majd beszédet tartott a közgyűlés előtt. Ennek egyik érdekessége, hogy hazáját a Szentföldnek nevezte, ahonnan Mohamed és Jézus a mennybe ment. ("......I come before you today from the Holy Land, the land of Palestine, the land of divine messages, ascension of the Prophet Muhammad (peace be upon him) and the birthplace of Jesus Christ (peace be upon him), .....") Az ennél régebbi (egyistenhívő) vallásra, azaz a zsidó vagy izraelita vallásra, az Ószövetség szenthelyeire és prófétáira viszont még csak utalást sem tett a palesztin elnök.
A beszédről és a magyar állásfoglalásról az MTI faggadta az ugyancsak New York-ban tartózkodó Martonyi János magyar külügyminiszert, aki úgyszintén meglehetősen furcsa választ adott. (kattints rá!) Martonyi szerint ".....Magyarország két állam, egy független, életképes, területileg összefüggő Palesztina és egy biztonságban élő Izrael létezésével számol.....". (Részletek ITT - kattints rá!)
posted by Pocakos at 10:53 AM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home