Thursday, April 14, 2011

Egy deka párizsi díszmagyar csomagolásban

Olvasom a miniszterelnök főtanácsadójával készült interjút a Heti Válasz-ban. Valami olyasmi jött át elsőre, mintha a szegénység elleni harc részeként a főtanácsadó asszony azt a közismert bölcsességet akarná átültetni a magyar nemzeti életbe, miszerint Ne halat adj az éhezőknek, hanem hálót és tanítsd meg őket halászni! Aztán hamar rájöttem, hogy nem erről szól a cikk, de még a meghirdetett program sem. Hogy ez a remek ötletnek szánt program mennyire banális, valójában akkor döbbentem rá, amikor Hegedűs Zsuzsa szavait megpróbáltam átültetni a hétköznapok gyakorlatába, és kezdtem felismerni, hogy a jó hangzáson (a "nemzeti színű dumán") kivül nem sokat ér. Olyan, mint az a bizonyos sokat szidott negyven esztendő, melynek elmélete kiváló volt, csak a gyakorlati megvalósítása sehogysem akart sikerülni. Azaz kivitelezhetetlen volt, és marad(t). Igen, Hegedűs Zsuzsát hallgatva egy megvalósíthatatlan álomvilág képe rajzolódik ki. Csak azért nem nevetem ki, mert egy miniszterelnöki főtanácsadói rang tiszteletet kíván.



Az interjú legfontosabb mondanivalója, hogy az ország bizonyos részein nyomor van. Ez elsősorban a jövő nemzedékeit, a gyerekeket sújtja, hiszen közvetlen (családi) környezetükben semmi olyant nem látnak, tapasztalnak, ami kivezető utat mutatna, vagy legalább is reményt keltene. Nemes cél ez a szegénység elleni harc, ezen belül is a gyermekszegénység elleni küzdelem, ill. annak segítése, támogatása. A szociológus Hegedűs Zsuzsa azonban erre nem egy átfogó stratégiát dolgozott ki - és javasol a kormányfőnek -, hanem valamiféle utópisztikus kísérletet emleget, jó adag "nemzeti színű" mázzal leöntve, no meg a szokásos populista szlogenek felhánytorgatásával, amik mögött rendesen megtalálhatók a bújtatott és nyílt cigányozás, zsidózás meg hasonló kellékek, közhelyek, amelyek Európa ezen felén, mint kifogás a nyomorral állandóan összekapcsolhatók. Érdekes, az abszolút katolikus Dél-Amerikában a nyomor nem az antiszemituzmus és/vagy az indián-ellenesség melegágya. Sőt, a katolikus papok a kibuchoz hasonló helyi szerveződésekben próbálják a nyomorban élőket kivezetni kilátástalan helyzetünkből. Tényleg, Magyarországon hol vannak ezek az egyházi szervezetek? Az egyház mindig is közelebb állt az emberekhez, jobban ismerte és ismeri a hétköznapok bajait, problémáit, mint egy 35 évet Párizsban töltött disszidens szociológus(nő). A hírekben szereplő falvakban mit tesznek az egyházak helyi képviselői a helyi lakosság békéje, megbékélése érdekében?



No, de vissza a "kitálalás"-hoz, ahogy a Heti Válasz Hegedűs Zsuzsa interjúját nevezi, és nézzük, mit is mond a miniszterelnöki főtanácsadó.

"...........a tavalyi élelmiszercsomag-osztás tűzoltó akciója helyett idén a 47 leghátrányosabb kistérségben élő, halmozottan hátrányos helyzetű családok közül szeretnénk minél többnek eljuttatni annyi vetőmagot és kisállatot, melynek révén a család éves zöldségszükséglete és a gyerekek fehérjeszükséglete biztosítható. Hogy ne azt éljék át a szülők nap nap után: bármennyire igyekeznek, munkájuk nem lévén, még etetni sem tudják rendesen a gyerekeiket...."



Majd ehhez kapcsolódva:



"........a családok többsége a negyven naposcsibe-, tíz naposkacsa opciót fogja választani. Hol tudná eladni bárki a naposcsibét, ha ilyen többlet van? És miért adná el még csibeként, ha semmibe nem kerül a tartása, hiszen ameddig kell, takarmányt is kap hozzá, aztán a csirke megnő az udvaron magától?....."



Nem vagyok szociológus, sem miniszterelnöki főtanácsadó, de azért szeretném tudni, hogy egy gyerek (nem a család, nem az összes gyerek!) éves fehérjeszükséglete hány csirkéből biztosítható? Vajon negyven naposcsibe tényleg biztosítja egy többgyermekes család éves fehérjeszükségletét? A negyven naposcsibe mennyibe kerül Hegedűs Zsuzsa alapítványának? Erről nem szól a főtanácsadó asszony. Mindez csak azért érdekelne, mert mint (egykori) "pesti gyerek" a 60-as évek elején a Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron vettem egy naposcsibét egy forintért.



Otthon – az első emeleti kétszobás lakásban - nem lelkesedtek érte, de a családban senkinek sem volt szíve "kidobni", ezért azzal hagyták rám, hogy "úgyis megdöglik". Nos, infra-lámpa hiányában, heteken át éjjel-nappal az olvasólámpa fényénél és melegénél vigyáztam rá. Majd, amikor "tollasodni" kezdett, az ágyam melletti éjjeli szekrényről átkerült a konyhának egy elzárható sarkába. Amúgy is a konyha volt a lakás legmelegebb része, hiszen a Nagyi állandóan ott sütött-fűzött. Csibémet "Pumpuli"-nak neveztük, aki (ami) amikor megjöttem a suliból azonnal felrepült a elválasztó deszka szélére. A család megszerette, habár Anyám naponta elmondta, hogy "valamit tenni kellene vele", mert a szomszédok feljelenthetnek a KÖJÁL-nál. Néhány hónap után, amikor már az elválasztó deszka semmit sem használt, és az egész konyha össze volt piszkitva, az egyik nap arra értem haza, hogy a konyhában nagy a csend, és a rend. Pumpuli eltűnt. Mint később kiderült a házmesterék ették meg, mert családunk erre nem lett volna képes.



Nos, e kis kitérő (és saját tapasztalat) szerint nem igaz, hogy a naposcsibe tartása nem kerül semmibe, főleg ha a takarmányt is adják hozzá. Igenis komoly gondozást és megfelelő hőmérsékletet kell a számukra biztosítani, amíg valóban szaladgálhatnak majd a kertben. Arról nem is beszélve, hogy addig a család, no meg a gyerekek mit esznek, amíg a naposcsibéből csirke vagy tyúk lesz?



Azt mondja Hegedűs Zsuzsa:



".......Ha az általam javasolt felzárkóztatási stratégia elindul és félresiklik, azért én leszek a felelős. Annak eldöntése viszont, hogy az ország helyzete mit tesz lehetővé, nem az én kompetenciám....."



Tiszteletreméltó beismerés. Csak arról nem szól, ha – szavaival – a stratégiája félresiklik, a felelősségre vonás milyen következményekkel jár? Egy "Bocs, tévedtem"-mel el lehet (majd) intézni, vagy más (pl. anyagi) vonzata is lesz? Habár ez a "nem az én kompetenciám" mintha azt jelezné, hogy az esetleges kudarc következménye alól eleve mentesül a főtanácsadó. Elvégre ő csak tanácsot adott....(mint a viccbeli libás rabbi).



Sajátos politikai és gazdasági magyarázat, ill. logika a következő is:



".....Ha a hátrányos helyzetű családok megkapják a vetőmagot,valamint a választható kisállatokat, lesz mit enniük, és a fölösleget eladhatják Ennek piaca a közétkeztetés lehet: júliusban azt a jogszabályt is átvittük, ami az önkormányzatoknak lehetővé teszi, hogy közbeszerzési pályázat nélkül szerezzék be a helyben megtermelt zöldséget, hústerméket. Így olcsóbb és egészségesebb élelmiszer kerül a közétkeztetésbe, miközben a szülők munkából származó jövedelemhez jutnak. ...."



Tehát a szociológus asszony úgy képzeli el, hogy a negyven darab naposcsibéből, - ha felnevelik ! - nem csak a család gyermekeinek egész éves fehérjeszükséglete lesz biztosítva, de még marad belőle annyi, hogy abból fedezzék az iskolai közétkeztetést is! Vagy tán eleve az iskolában kapja meg a gyerek az otthon nevelt naposcsibéből az éves fehérjeszükségletet, és így a hivatalos statisztikán egy csapásra két legyet is ütnek. Ez már csak azért is az eszembe jutott, mert Hegedűs Zsuzsa alapítványa - a honlapjuk szerint - eleve a közétkeztetés biztosítása és javítása céljából jött létre.



Megjegyzem, érdemes elidőzni ezen a honlapon. Az alapitványról többek között ez olvasható:

A Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány alapítói

Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége

CBA Kereskedelmi Kft.

Commitment Zrt.


A CBA-ról pedig tavaly októberi keltezéssel a HVG-ben ez olvasható:

".....Adatszolgáltatás hiányára hivatkozva immár negyedik hónapja nem tudja lezárni a vizsgálódást a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal annak a feljelentésnek az ügyében, amelyet még júniusban tett meg három kiskereskedelmi üzletlánccal kapcsolatban az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége.....

(....)

a magát hazai üzletláncként hirdető CBA ellen az egyik fő panasz amiatt érkezett, hogy a cég több millió forintot kért legnagyobb partnereitől egy vásár megrendezésére. Az eseményt a fogathajtóként hírnevet szerzett, majd CBA-tulajdonossá vált Lázár fivérek domonyvölgyi lovastanyáján rendezték meg, ahol Lázár Vilmos tiszteletbeli elnökletével a Gój Motoros Egyesület is megalakult...."

Aztán a kistérséggel kapcsolatos web-oldalon található térkép megegyezik a Ferge Zsuzsa nevével fémjelzett MTA Gyermekszegénység Elleni Program, ill. Programiroda oldalán (2007 óta!) megtalálható ábrával, térképpel! (mindenféle utalás, forrásmegjelölés nélkül - természetesen) Sőt! Az adatok is megegyeznek!


A Heti Válaszban ezt mondja Hegedűs Zsuzsa:


"...... a társadalmi leszakadás ma olyan méreteket öltött Magyarországon - 3-4 millió emberről van szó -, hogy ezen belül a romák aránya nemigen lehet magasabb 10-15 százaléknál a leszakadó és 20-25 százaléknál a teljesen leszakadt népességen belül......"


A Ferge Zsuzsa féle alapdokumentumban pedig ez olvasható:


".....A 60 éven aluli népesség legszegényebb harmadának körülbelül 20 százaléka cigány - azaz a szegények többsége nem roma. Minél szegényebb csoportokat nézünk, annál nagyobb a romák aránya. A legszegényebb 30 százalékban egy harmad, a legszegényebb tizedben 50 százalék körül van. ......." (MTA Gyermekszegénység Elleni Program)


Aztán érdekes Hegedűs Zsuzsa ezen megállapítása is:


".......Az akció a 47 leghátrányosabb kistérség hátrányos helyzetű családjainak szól. Itt él a közel félmillió hátrányos helyzetű gyerek fele. Nagy többségük kistelepüléseken, ahol mindig is foglalkoztak mezőgazdasággal, legalább háztáji szinten. A háztáji azért szűnt meg, mert megszűntek a tsz-ek, azaz az "ingyen" takarmány...."


Ez volt az a pont, amikor elgondolkoztam: vajon mi is a miniszterelnök főtanácsadójának célja? - azon kivül, hogy - a Heti Válasz szerint - "kitálal". Van egy alapítvány, amely tavaly csomagokat osztott szét a rászorulók között, az idén viszont népnevelési módszerrel aktivizálni óhatja ezeket a szerencsétlen embereket. Ami valójában pótcselekvés, hiszen az alapítvány feladata a segélyezés, nem pedig a foglalkoztatás! Arról nem is beszélve, hogy a középpontban a gyermekélelmezés, a közétkeztetés áll, nem pedig a családok élelmiszer ellátása! Ezek fényében Hegedűs Zsuzsa mozgalma és annak magyarázata igencsak populista. Ráadásul teljesen hamisan hivatkozik a "háztáji gazdaságok"-ra. Azok ugyanis nem a szegénység, ill. a nyomor leküzdésére születtek, alakultak. Csak emlékeztetőül a szociológus asszony magyarországi ifjúságára:


".......A háztáji gazdaságok jelentősége a tömeges kollektivizálás (1959) után nőtt meg. Gazdasági szerepük mellett jelentős politikai szerepet is betöltöttek, mivel megkönnyitették a parasztság számára a közös gazdálkodásra való áttérést. (...) Állattenyesztésünk, elsősorban baromfi- és sertéstenyésztésünk, valamint szőlő-, zöldség- és gyümölcstermelésünk már kezdettől fogva jelentős árúba bocsátható többletmennyiséget is biztositott. A háztáji termelés súlyát már a szervezés éveiben, 1959-1960-ban is az állattartás adta. Az újonnan létrehozott nagyüzemek nem rendelkeztek kellő mennyiségű állatférőhellyel. (...) A haszonállatok jelentős hányada azonban a háztáji gazdaságok gondozásában maradt. (...) Közszájon forgó, valós tény volt: a háztáji termelés esetenként a közösből származó jövedelmet is meghaladta. Vagyis: a legkritikusabb időben is létbiztonságot adott. Egyúttal lekötötte a termelőszövetkezeti családok fölös munkaerejét, ezzel fékezve a mezőgazdaságból történt elvándorlást." (A háztáji gazdaságokról)


Végül néhány szót a politikai kitételekről, amelyeknek a segélyezéshez és a segélyprogramhoz vajmi kevés köze van, Hegedűs Zsuzsa mégis készségesen védi annak a bizonyos mundérnak a becsületét, amit párthűségnek hívnak.


"......A Fideszben az antiszemitizmus a legtiltottabb dolgok közé tartozik magas szinten. ...."

Ha már valamit tiltanak, akkor az bizony jelen van! Máskülönben miért tiltanák? (bármilyen szinten, de különösen “magas szinten”) Aztán felvetődik a kérdés: vajon mik a Fideszben a legtiltottabb dolgok ??? Egyáltalán, miért kell valamit is tiltani egy pártban? Erre már csak hab a tartotán a végkövetkeztetés, ami miatt az interjú készült, hiszen ezt idézik, idézték mindenhol, amolyan figyelemfelkeltő reklámfogásként:

"......nem antiszemitizmust kell kiabálni, hanem a társadalmi feszültségeket kell csökkenteni. Ha a jómódú, zsidó identitású budapesti emberek méltóztatnának lejönni az általam bejárt kistérségekbe, megértenék, hogy a faji diszkrimináció elleni harc nem a tüntetéseken dől el, hanem ott. Magyarországon nem az antiszemitizmus, még csak nem is a cigányellenesség a fő veszély, hanem a nyomor....."

Egy kis "szalonzsidózás" mindig jól jön. Hiszen ez a felhívás(?) számomra azt üzeni, hogy a "zsidók" Budapesten jómódban élnek és fogalmuk sincs az ország, a vidéki lakosság helyzetéről, nyomoráról. Kis maoista, meg hungarista szellemben, mintha Hegedűs Zsuzsa is szívesen látná értelmiségi társait (vidéken) fizikai munkán. Ez viszont már a legnagyobb jóindulattal sem sorolható a "félreértelmezés" kategóriájába. Akárcsak azon megjegyzése, miszerint:


“.....minden család megkapja, mit mikor kell vetni, miként kell nyúlketrecet építeni. ...”


Ez a stílus és gondolkodásmód még a bújtatott antiszemitizmuson is túltesz. Mit képzel a szociológus miniszterelnöki főtanácsadó? A nyomorban élő vidékiek nem tudják mikor kell vetni, vagy hogyan kell egy nyúlketrecet építeni? Micsoda sértés ez Európa szívében, a mezőgazdaságáról egykor oly híres és büszke Magyarországon?! Vagytán, valami Szent István korabeli földművelésre szoktató keresztény hittéritőknek képzelik magukat az alapítvány működtetői? Megdöbbentő.

PS.

Ja, és naposcsibét vagy naposkacsát a belvízi helyzet szerint kell adni és nem egyéni választás alapján. A belvizes területeken a kacsán kívül hálót is kell osztani! Mondom én, mint urbánus, egykori pesti gyerek.


2 Comments:

Blogger Szilvia said...

Nagyon jóó !!!!!

7:39 PM  
Anonymous Anonymous said...

A főtanácsadót tökéletesen kivesézte, s ebben teljesen igaza is van.

Két irányban megjegyzést szeretnék azonban tenni:

1. Magyarországon a közétkeztetés még a rendszerváltás előtti metódus szerint működik. Következésképpen alkalmatlan kapitalista viszonyok között az eredményességre, az egészséges táplálkozás céljára.

2. Ha a főtanácsadó mondjuk Kubából jött volna, akkor lennének megélt tapasztalatai arról, hogy a városi grundokból, romtemetőnek használt telkekből, gazdátlan földekből hogyan lehet megszervezni a zöldségellátást. Kuba a SZU felbomlása után például zöldségből így lett önellátó, több százezer szakképzetlen embernek adtak munkát, s nem a világ másik oldaláról, hanem néhány kilométerről szállítják a friss gyümölcsöt és zöldséget. Ebben már van ráció. Az ötletelő főtanácsadóéban nem sok...

7:58 PM  

Post a Comment

<< Home