Amit az eurókötvényről tudni kell

Mottó: Ha van a bankok (biztosítók, egyéb pénzügyi szolgáltatók) gyakorlatában bírálható elem, az a tájékoztatás hiánya - pontosabban a tájékoztatók tájékozatlansága. Ma félig informált ügynökök adnak el teljesen informálatlan ügyfeleknek pénzügyi termékeket - nem véletlenül érzi magát becsapottnak a többség. (Várkonyi Iván, Népszabadság)


Ez a megállapítás nemcsak a bankokra, hanem a hazai médiára is éppígy igaz: Félig informált újságírók adnak el teljesen informálatlan olvasóknak pénzügyi termékeket. Lásd a most kibocsátott eurókötvény, amit ráadásul – az első jelentések szerint - magyar ember nem vehet! ("....A kötvényt Londonban lehetett jegyezni, belföldi forgalomra egyszerűen nem került miután magyar nyelvű prospektus sem készült hozzá. ....."– Népszabadság) Pedig öt éven át 6,75 %-os kamatú éves hozamot – még a 20 %-os kamatadó mellett is – a megtakarított euróinkra egyetlen hazai pénzintézet sem ajánl.

Ettől függetlenül a hazai média két dolgot emel ki és közvetít a lakosság felé: 1. „szupersiker” és/vagy 2. „súlyos hiba” volt ez az eurókötvénykibocsátás. A „szupersiker”-ről szóló jelentések valójában a külföldi, elsősorban londoni elemzők véleménye, akik ismerik és szinte percről-percre figyelik a magyar gazdaságot és annak pénzügyi mozgásait, fejleményeit. A „súlyos hiba” jelző, pedig a hazai ellenzéktől származik, akik viszont mindenben a hatalmon lévők „ellehetetlenítésében” (be szép szó!), lejáratásában érdekeltek, nem, pedig a realitás megismertetésében. Hiszen, ha valóban a lakosság, a kisember érdekeit képviselnék, akkor nem a hitel „drágaságán” rágódnának, hanem, mint fentebb említettem: a magas kamatú, hosszú (5 éves) futamidejű (euró) államkötvény hazai forgalmazását szorgalmaznák.

Mi is történt Londonban? Mi ez az egész, amiről – figyelve az internetes hozzászólásokat - az átlag magyar alig tud valamit? Pedig a Bloomberg igen érthetően írta meg, méghozzá budapesti jelentések alapján. Tehát, a tények.

Kihasználva a nemzetközi kötvénypiac jelenlegi (kedvező) helyzetét, Magyarország az IMF (Nemzetközi Valutaalap) tavalyi „kisegítése” ("kivásárlása" = bailout) óta most bocsátott ki először külföldi befektetőknek (külföldi fizetőeszközben) államkötvényt egymilliárd euró értékben.

A befektetők 2,9 milliárd euró értékben jelezték, ill. (elő)jegyezték, azaz mutattak érdeklődést a kibocsátásra kerülő magyar államkötvény iránt. Ez csaknem hatszoros „túljelentkezés” az eredetileg 500 millió euróra tervezett kötvénykibocsátásnak. Ezt látva emelte meg a kormány (a pénzügyminisztérium) a kibocsátásra kerülő összeget egymilliárd euróra. Ez a nagyfokú érdeklődés egyértelműen azt mutatta és jelzi, hogy a befektetők bíznak Magyarországban, abban, hogy – jó (magas) éves kamat mellett - öt év múlva 100 %-osan visszakapják (az amúgy államilag garantált) kötvényeik névértékét.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Magyarország volt az első EU tagállam, amely IMF „segélyt” kapott, miután államkötvénypiaca „befagyott” (a kutya sem vette) és ez a forintot nemcsak meggyengítette, hanem ezen keresztül a külföldi fizetőeszközökben levő kölcsönöket (azok „árát”) is rendesen megemelte. Bajnai miniszterelnök jelezte, hogy két éven belül az állami kiadásokat 1,3 trillió forinttal (6,7 milliárd US dollár) csökkenti, adót emel, miközben államkötvény-kibocsátásokból és a forint erősödéséből származó előnyökből segíti majd a 20 milliárd eurós nemzetközi kölcsön visszafizetését.

„Magyarország visszaszerezte hitelességét” – újongott Oszkó Péter pénzügyminiszter az eurós államkötvény iránti nagy érdeklődés láttán. „Ha a jelenlegi piaci hangulat megmarad, akkor az ország talán képes lesz magát a jövőben finanszírozni, és nem kell az IMF-kölcsönt meghosszabbítani.” – nyilatkozta Oszkó. Itt jegyezendő meg: az IMF-fel kötött megállapodás jövő márciusban jár le.

Az ország eladósodásának mértékét jelző nemzetközi pénzügyi index március óta a felére csökkent (638 pontról 330 pontra). A most kibocsátott magyar államkötvény éves fixkamata (6.75 %) a hasonló futamidejű eurókötvényekénél 3,95 %-kal, a teljesen megegyező időtartamú német államkötvénynél, pedig 4.325 %-kal magasabb.

A tavaly júniusban kibocsátott másfélmilliárd euró értékű (5,75 % fixkamatozású) tíz évre szóló államkötvény értéke 1,36 %-kal csökkent a tegnapi új kötvénykibocsátás hatására. Ehhez tudni kell, hogy tavaly szeptemberben a Lehman Brothers csődbemenésekor Magyarország felfüggesztette valamennyi bel- és külföldi (forint és deviza) kötvényeinek árusítását, forgalmát. Ezzel egy időben fordultak el befektetők az úgynevezett „feltörekvő piacoktól” (emerging market), és a forint mélyrepülésbe kezdett. Rövid időn belül értékének 26 %-át vesztette el az euróval szemben, és államcsőd fenyegette az országot.

Hat hónap kihagyás után idén áprilisban kezdte el újra a forintalapú államkötvények kereskedését a magyar állam. Tegnap 64 milliárd forint államkötvényt adott el az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK). Ellentétben a hazai hírközlésekkel, nem Magyarország az első (és egyetlen), amely most visszatért a nemzetközi kötvénypiacra. Júniusban Litvánia bocsátott ki 500 millió eurókötvényt öt évre, 9,375 % fixkamattal. Múlt héten, pedig Lengyelország bocsátott kétmilliárd US dollár értékben államkötvényt. A kedvező feltörekvő kötvénypiaci hangulatra jellemző, hogy Indonézia is a napokban bocsátotta ki tíz éves úgynevezett „szamurai kötvény”-ét 35 milliárd yen értékben.

Az adókockázati besorolással foglalkozó hitelminősítők osztályzata koránt sem olyan rózsás, mint azt a hazai média sugallja. Hiszen a befektetést javasló kategóriák közül a legalsó a „BBB” osztály, osztályzat. Az ennél alacsonyabb besorolások már a kockázatos befektetések csoportjába tartoznak. Ugyanakkor Magyarország dicsérete nem alaptalan, hiszen, amilyen (finoman szóval) nehéz helyzetben volt tavaly ősszel, ma már valóban sokkal kedvezőbbek a kilátások. Erre vonatkozik a külföldi elemzők, megfigyelők „szupersiker” jelzője.

A most kibocsátott eurókötvényt különben a Citigroup Inc. és az ING Groep NV forgalmazza, azaz menedzseli és árusítja a nemzetközi pénzpiacon.

.