Rózsa-Flores az angol nyelvű sajtóban
Michael Dwyer halálával kapcsolatban az angol nyelvű sajtó, egyre gyakrabban szélsőjobboldalinak titulálja azt a csoportot, amihez a 24 éves ír fiatalember - állítólag tudta nélkül - csatlakozott.
.
Irish Independent
A wikipedia szerint a legnagyobb példányszámban megjelenő jobbközép, a szociális kérdésekben populista, pro-katolikus ír napilap, az (Irish) Independent vasárnapi számában kábítószer-kereskedelemmel és rasszista gyilkosságokkal hozza kapcsolatba a „bolíviai bandát”, amihez Michael Dwyer csatlakozott.
A Jim Cusack jegyezte cikkből kiderül: „most már ismeretes” (it is now understood), hogy egy erőszakos szélsőjobboldali különös bandáról van szó („bizarre gang”, amiből a gengszter szó is ered), akik kapcsolatba hozhatók az egykori Jugoszláviában folyt háborúban elkövetett atrocitásokkal, és akik maguk ismerték el, hogy felkelést (lázadás, zendülés = insurrection) terveztek a baloldali bolíviai kormány ellen.
Majd arról ír, hogy Dwyer társai csatlakoztak a Nación Gamba csoporthoz, amely rasszista gyilkosságokért, bennszülöttek elleni támadásokért felelős, és a kábítószer-kereskedelemhez is közük van. Nyíltan fitogtatták náci irányzatukat, annak ellenére, hogy a Dwyer-rel együtt megölt vezetőjük részben zsidó származású volt.
Rózsa-Flores nyiltan antiszemita volt, és úgy hírlik, hogy a Santa Cruz környéki gazdagok közti jobboldali elemek támogatását élvezte.
Bolívia a hírhedt horvát usztasák menhelye lett, azoké, akik a nácik oldalán álltak a második világháborúban és népirtást követtek el a szerb népesség körében a háború alatt. Az egykori usztasák jó és erős kapcsolatot építettek ki az ország (Bolívia) fehér uralkodó osztályával. Az usztasa horvátok szélsőséges jobboldali katolikus nézeteket vallanak és sokuk Dél-Amerikába menekülését római (vatikáni) kapcsolataik segítették.
Mindez egy pro-katolikus ír napilapban (Irish Independent) olvasható.
.
The Observer
The Observer
Talán még ennél is rosszabb véleménnyel van Rózsa-Flores-ről és csapatáról a csak vasárnap megjelenő brit liberális, szociáldemokrata újság, - a Guardian testvérlapja, - a The Observer. Ebben az írországi (fő)szerkesztő Henry McDonald részben szinte szó szerint megismétli Jim Cusack tudósítását az ír Independent-ből, majd (számomra) néhány új elemmel egészíti ki. Például Rózsa-Flores a jugoszláv háborúban a „jobboldali katolikus horvát milícia” oldalán harcolt, akik a polgárháború kezdetén elkövetett legrosszabb atrocitásokért felelősek. Rózsa-Flores egy külföldi jobboldali elemeket vonzó fegyveres csoportot vezetett, és a „Franco” becenevet használta a jobboldali spanyol diktátor tiszteletére.
(".......Rozsa Flores (…) sided with the right-wing Catholic Croatian militia who were responsible for some of the worst atrocities at the start of the civil war. He led an armed group which attracted foreign right-wing elements and used the nickname "Franco" in honour of Spain's right-wing dictator.....")
A The Observer kitér arra is, hogy Rózsa-Flores baloldali újságíróként érkezett Jugoszláviába, majd csatlakozott a neo-náci horvát milíciához, és feltehető, hogy köze van két újságíró (egy svájci és egy brit) meggyilkolásához, akik Rózsa és csapata által elkövetett atrocitásokról gyűjtöttek infókat. Ezenkívül, Rózsa-Flores tagja volt a hírhedt „Zenga” egységnek, amelyet 1991-ben etnikai tisztogatással vádoltak. Ettől kezdve toborozta és vezette a szélsőjobboldaliakat. Úgy tudják, antiszemitizmusa vezette az Iszlámra való áttérésre, annak ellenére, hogy homoszexuális volt.
A Kepes-féle interjúról, pedig azt írja a The Observer: Rózsa-Flores azt mondta, hogy “megvan a jogi (legális) háttér” küldetéséhez, melynek célja “eltávolodni az elnöktől” és megszervezni az „ellenállást”.
(".......Rozsa Flores (…) sided with the right-wing Catholic Croatian militia who were responsible for some of the worst atrocities at the start of the civil war. He led an armed group which attracted foreign right-wing elements and used the nickname "Franco" in honour of Spain's right-wing dictator.....")
A The Observer kitér arra is, hogy Rózsa-Flores baloldali újságíróként érkezett Jugoszláviába, majd csatlakozott a neo-náci horvát milíciához, és feltehető, hogy köze van két újságíró (egy svájci és egy brit) meggyilkolásához, akik Rózsa és csapata által elkövetett atrocitásokról gyűjtöttek infókat. Ezenkívül, Rózsa-Flores tagja volt a hírhedt „Zenga” egységnek, amelyet 1991-ben etnikai tisztogatással vádoltak. Ettől kezdve toborozta és vezette a szélsőjobboldaliakat. Úgy tudják, antiszemitizmusa vezette az Iszlámra való áttérésre, annak ellenére, hogy homoszexuális volt.
A Kepes-féle interjúról, pedig azt írja a The Observer: Rózsa-Flores azt mondta, hogy “megvan a jogi (legális) háttér” küldetéséhez, melynek célja “eltávolodni az elnöktől” és megszervezni az „ellenállást”.
.
The Irish Times
A magyar média hétvégi jelentéseihez hasonlóan a mai (hétfői) Irish Times ugyancsak beszámol arról a bizonyos videóról, amit a bolíviai kormány megdönthetetlen bizonyítékként kezel.
Ellentétben a hazai médiával, az angol nyelvű sajtó pontosan informál, hogy mikor, mi, és hol történik. La Paz, a főváros, csaknem ezer kilométerre van a rajtaütés helyszínétől Santa Cruz della Sierra-tól. A jelenlegi események a fővárosban történnek, ahova biztonsági okokból már egy hete átszállították a két túlélőt: Mario Tadic-ot és Tóásó Elődöt.
A főügyész szombat este (helyi idő szerint) 21:00 órakor tartott egy sajtótájékoztatót, ahol bejelentette: videó-felvétel van arról, hogy a három agyonlőtt személy (Rózsa-Flores, Magyarosi és Dwyer) a Morales elnök ellen a Titicaca-tavon elkövetendő bombatámadást beszélik meg. A felvétel mindössze három perces, és gyenge minőségű, mivel – állítólag – mobiltelefonnal készült, ezért a megjelent újságírók szerint nem egyértelműen bizonyított a főügyész állítása. Az újságírók sejtése szerint, azért tette este kilencre sajtótájékoztatóját a főállamügyész, mert bejelentése a másnapi (vasárnapi) újságok részére volt időzítve. Az is elgondolkoztató, hogy a titicaca-tavi kormányülés április 3-án volt, azon a napon, amikor Dwyer és társai (Rózsa-Flores és csapat) elhagyták a santa cruz-i Hotel Asturias szállodát és átköltöztek az ugyanabban a városban lévő Hotel Santa Cruz-ba. Santa Cruz della Sierra városa 1.000 kilométerre van a Titicaca-tótól.
Különben szombaton volt egy tömeggyűlés a bolíviai fővárosban, ahol Morales beszélt és hallgatóinak elmondta, hogy utasította kormánya ügyvédjeit egy olyan rendelet kidolgozásra, ami alapján az állam elkobozhatja mindenkinek a vagyonát, aki Bolíviában anyagilag támogatta a Rózsa-Flores csoportot. A gyűlésen kormánytagok ellenezték, hogy a nyomozásba nemzetközi megfigyelőket vonjanak be, amit Írország, Magyarország és Horvátország követel. A kormány közben közölte, hogy vádemelést terveznek egy magyar újságíró ellen, aki visszatartott egy videót, amelyben Rózsa-Flores elismeri, hogy Bolíviába készül, hogy ott egy önvédelmi csoportot szervezzen a központi kormány ellen. Az ezt bejelentő miniszter a videó tartalmának ismerete nélkül közölte, hogy Kepes András aláásta Bolívia biztonságát és ezt meg kellene torolni. Írja az Irish Times
Ellentétben a hazai médiával, az angol nyelvű sajtó pontosan informál, hogy mikor, mi, és hol történik. La Paz, a főváros, csaknem ezer kilométerre van a rajtaütés helyszínétől Santa Cruz della Sierra-tól. A jelenlegi események a fővárosban történnek, ahova biztonsági okokból már egy hete átszállították a két túlélőt: Mario Tadic-ot és Tóásó Elődöt.
A főügyész szombat este (helyi idő szerint) 21:00 órakor tartott egy sajtótájékoztatót, ahol bejelentette: videó-felvétel van arról, hogy a három agyonlőtt személy (Rózsa-Flores, Magyarosi és Dwyer) a Morales elnök ellen a Titicaca-tavon elkövetendő bombatámadást beszélik meg. A felvétel mindössze három perces, és gyenge minőségű, mivel – állítólag – mobiltelefonnal készült, ezért a megjelent újságírók szerint nem egyértelműen bizonyított a főügyész állítása. Az újságírók sejtése szerint, azért tette este kilencre sajtótájékoztatóját a főállamügyész, mert bejelentése a másnapi (vasárnapi) újságok részére volt időzítve. Az is elgondolkoztató, hogy a titicaca-tavi kormányülés április 3-án volt, azon a napon, amikor Dwyer és társai (Rózsa-Flores és csapat) elhagyták a santa cruz-i Hotel Asturias szállodát és átköltöztek az ugyanabban a városban lévő Hotel Santa Cruz-ba. Santa Cruz della Sierra városa 1.000 kilométerre van a Titicaca-tótól.
Különben szombaton volt egy tömeggyűlés a bolíviai fővárosban, ahol Morales beszélt és hallgatóinak elmondta, hogy utasította kormánya ügyvédjeit egy olyan rendelet kidolgozásra, ami alapján az állam elkobozhatja mindenkinek a vagyonát, aki Bolíviában anyagilag támogatta a Rózsa-Flores csoportot. A gyűlésen kormánytagok ellenezték, hogy a nyomozásba nemzetközi megfigyelőket vonjanak be, amit Írország, Magyarország és Horvátország követel. A kormány közben közölte, hogy vádemelést terveznek egy magyar újságíró ellen, aki visszatartott egy videót, amelyben Rózsa-Flores elismeri, hogy Bolíviába készül, hogy ott egy önvédelmi csoportot szervezzen a központi kormány ellen. Az ezt bejelentő miniszter a videó tartalmának ismerete nélkül közölte, hogy Kepes András aláásta Bolívia biztonságát és ezt meg kellene torolni. Írja az Irish Times
.
.
Kapcsolódó anyagok
Újabb ír adalék Thursday, April 30, 2009
Az írek utána járnak Tuesday, April 28, 2009
Dwyer már otthon van Saturday, April 25, 2009
Megvan a magyar láncszem ! (?) Saturday, April 25, 2009
Bolíviában van halálbüntetés ! Friday, April 24, 2009
Miből lesz a cserebogár? Tuesday, April 21, 2009
Az MTI, a Külügy meg a Google Friday, April 17, 2009
.
Labels: Bolívia, Rózsa-Flores
posted by Pocakos at 2:35 PM
5 Comments:
Altalaban hitelesnek tartom a brit komoly lapokat de szerintem ebben az ugyben alapvetoen elfogultak, meghozza a Floresnek tulajdonitott ujsagiro gyilkossagok miatt.
Kardigán: "....a Floresnek tulajdonitott ujsagiro gyilkossagok.."
Nem ezt írtam, és az angol nyelvű lapok sem! Hanem "...feltehető, hogy köze van két újságíró (egy svájci és egy brit) meggyilkolásához, akik Rózsa és csapata által elkövetett atrocitásokról gyűjtöttek infókat. Ezenkívül, Rózsa-Flores tagja volt a hírhedt „Zenga” egységnek, amelyet 1991-ben etnikai tisztogatással vádoltak. ..."
Ennek a feltételezésnek, de különösen a két újságíró halálának komoly irodalma van, ami fellelhető a világhálón (is). Ugyanakkor a "Zenga" egységről, ahonnan Eduardo "karrierje" elindult, csak rosszat lehet olvasni. Apja - állítólag - ekkor mondta, hogy "a fiam fasiszta lett".
Kardigán: utána néztem. A "Zenga" a horvát Nemzeti Gárda rövidítése (horvátul): Zbor narodne garde, ZNG - z-en-ga. 1991. áprilisban Tudjman elnök írta alá a megalakulásáról szóló törvényt. Augusztusra már 4 brigádja volt, és a horvát területek védelme volt a cél. November 03-án pedig hivatalosan felvette a Horvát Hadsereg nevet. Lásd wikipedia - ez alatt a kb. hat hónap alatt sok atrocitás történt (mindkét oldalon: a Jugoszláviát képviselő szerbek és az elszakadást szorgalmazó horvátok között)
Érdekes csak angolul, horvátul és finnül van meg.
A Zenga név később Hágában is többször előjött, elhangzott, például egy tanúvallomásban
Koszonom a plusz infokat. Valojaban arra akartam celozni, hogy a magyar kozvelemeny szamara ERF multjanak 'sotetebb' oldalai kevesbe ismertek, es pont ez a tudatlansag tartja fent azt az igenyt, hogy ERF es tarsai halalanak korulmenyei tisztazodjanak. Megjegyzem szerencsere.
Ezzel szemben egy brit ujsag szamara ez az eset szinte logikus, hiszen ok mar korabban is felteteleztek hasonlo gazsagokat rola, ezaltal konnyebben fogadjak el a hivatalos boliviai magyarazatot. Szamukra, es az ir lapok szamara az igazi kerdes az, hogy Dwyer, a 24 eves biztonsagi or hogyan csapodhatott ehhez a ketes hiru szemelyhez.
Egyebkent egy kulon tragedia ami Magyarosi holttestevel tortenik. Dwyert valahogy mar majd' ket hete hazavittek, a magyar fiu holtteste meg talan most 3-an hazaer. Oke, hogy nem magyar allampolgar, de a roman kulugy is tehetett volna valamit, szerintem egy allamnak kotelessege ily modon is gondoskodnia elhunyt polgararol.
Kardigan: „......egy allamnak kotelessege ily modon is gondoskodnia elhunyt polgararol. ...“
No, ezt vitatom! Ez nem állami kötelesség (szerintem). Vegyünk egy (egyszerű) példát.
Külföldön meghal egy (magyar) állampolgár. Két lehetőség van: ott temetik el, vagy (ha a család, rokonok, hozzátartozók kérik és fizetik, akkor) hazaszállítják. A szállítás költsége NEM állami feladat! Azt a biztosító fizeti, amennyiben az illetőnek volt (utas, beteg stb.) biztosítása. Ha nem volt, akkor a hozzátartozók fizetik, fedezik. Eltemetéséről ugyancsak a család gondoskodik, ill. ha erre nincs pénzük, akkor pedig – hozzátartozók hiányában – külföldön és belföldön egyaránt a helyi közösség (pl. város, falu stb.) gondoskodik, épp úgy, mint egy helybéli nincstelen hajléktalanról, akinek se kutyája, se macskája. Más a helyzet egy „állami alkalmazottal“ (követ, külföldön dolgozó, katona stb.), akinek „munkahelyi balesetként“ (ugyancsak a biztosítón keresztül!) intézik a hazaszállítását. Ilyen esetben eleve van biztosítása az elhunytnak, és csak a temetést vállalja át az állam (vagy valamilyen szervezet), ami „saját halottjának“ tekinti.
Azt hiszem, erről fogok egy külön posztot írni. Köszi az ötletet!
Post a Comment
<< Home