Bolíviában van halálbüntetés !

Úgy tűnik, a magyar diplomácia és tájékoztatás csak nem tudja kezelni ezt a bolíviai ügyet, pedig a diktatúrákból (jól) ismert logikából és gondolkozásból legalább 60 év tapasztalata van kishazánknak és annak mindenkori vezetésének, no meg népének. Mindez a médiában megjelent legutóbbi jelentésekből következik. Már unalmas állandóan az MTI-re, mint baki- és hibaforrásra hivatkozni, hiszen a külügy is ludasnak tűnik az ország lakosságának félretájékoztatásában. Az Internet világában könnyen követhető az a szolgai másolás („copy-paste”), amely a pontatlan állításokat terjeszti magyar nyelven. Legújabb példája a következő hírrészlet:

„…….A Tóásót védő ügyvédi irodától annyit sikerült megtudni, hogy Bolíviában az ügyet államellenes bűncselekményként kezelik. Az ottani büntető törvénykönyv alapján 30 évet kaphat. Bolíviában halálbüntetés nincs, de a büntetési tételeknek nincs alsó határa sem. A hivatalos magyar álláspont szerint az ügyet nem diplomáciai ügyként, hanem magyar állampolgárok ügyének tekintik, így is járnak el, vagyis biztosítják a konzuli védelmet….” (index.hu)

Szinte szó szerint ugyanezt írja a hirszerzo.hu (kattints rá!) is a Független Hírügynökséget és az MTI-t megadva hírforrásként. Vészesen hasonló a Magyar Nemzet Online (mno.hu) hírTV-re hivatkozó jelentése is:

„……Bolívia államellenes bűncselekményként kezeli Tóásó Előd ügyét, így a magyar férfi az ottani büntető törvénykönyv szerint akár 30 év börtönbüntetést is kaphat. A dél-amerikai ország alelnöke szerint kormányuk irgalmatlan és könyörtelen lesz azokkal szemben, akik kezet emeltek Bolívia területi egységére….” (mno.hu)


Ezzel szemben a valóság:

Bolíviában van halálbüntetés!

Elég csak belenézni az Amnesty International tájékoztatójába (kattints rá!). Ebből egyértelműen és azonnal kiderül, hogy a világon van néhány ország, ahol örvendetes módon nincs halálbüntetés a közönséges bűncselekmények elkövetőire. Bolíviában 1997-ben törölték el a halálbüntetést, és 1974-ben volt az utolsó kivégzés. Ezt az 1997-es alkotmánymódosítást üdvözölte a Holland Emberi Jogok Intézete is, de egyúttal kifogásait is közzétette (HRC - kattints rá!). Az új törvénnyel kapcsolatos fenntartásairól az amerikai (USA) Amnesty International nyíltlevélben hívta fel Evo Morales elnök figyelmét 2006-ban. A kialakult helyzettel az amerikai külügy (US State Dept. - kattints rá!) is foglalkozott. A bolíviai alkotmánymódosítás fonákságairól pedig már 1981-ben beszámolt az Amerikai Államok Szervezete, az OAS (kattints rá!)

A halálbüntetés sajátos eltörléséről, pedig számtalan helyen olvasható az Interneten, pl. ITT (kattints rá!)

Bolivia
No capital punishment for ordinary crimes2 1974

2) Provides for capital punishment only for extraordinary crimes (such as crimes under military law) or crimes committed in exceptional circumstances (such as wartime).

Itt meg is magyarázzák, hogy ez mit jelent: „Halálbüntetés csak kivételes esetben alkalmazható, mint például katonai törvények szerinti bűntények vagy háborús időkben elkövetett bűnök esetén”.

Talán, így jobban érthető, hogy Morales elnök és a bolíviai vezetés miért tekinti államellenes összeesküvésnek Rózsa-Flores szabadcsapat szervezési kísérletét. És, miért hangsúlyozza a magyar diplomácia, hogy "....A hivatalos magyar álláspont szerint az ügyet nem diplomáciai ügyként, hanem magyar állampolgárok ügyének tekintik, így is járnak el, vagyis biztosítják a konzuli védelmet…"

Így próbálják elérni, hogy Rózsa-Flores (magán?)akciójából ne legyen nemzetközi bonyodalom, és Tóásó Előd elkerülje a halálbüntetést. Ezt miért nem lehet őszintén megmondani, megírni, közölni a hazai közvéleménnyel?

.

Magánvélemény

Ami a santa cruz-i esetet illeti, és ahogy a központi hatalom gondolkodik:
Öt külföldit lepleztek le, akik államellenes tevékenységet folytattak. Fegyveres egységeket, „szabadcsapatokat” próbáltak szervezni, (Magyarországnál sokkal nagyobb területű) tartomány elszakadása érdekében. (Erről maga a „vezér” számolt be egy magyar tévéműsorban). Az öt külföldiből kettő bolíviai állampolgár (is) (Rózsa-Flores és Mario Tadic), egy román (Magyarosi), egy magyar (Tóásó) és egy ír (Dwyer). A nemzetközileg ismert "főkolompos" Eduardot, a legveszélyesebbet, aki importálni akarta - horvát mintára - a szabadcsapatokat, ill. azok megszervezését: meg kellett ölni! A románnak és az írnek azért kellett meghalnia, hogy ezzel bizonyítsák a nemzetközi jelleget, a külföldi, európai, "idegen beavatkozást". A két életben hagyottat, pedig tanúként kívánják felhasználni (a világ előtt). Ők valószínűleg "vádalkut" fognak kötni az életükért, mivel Bolíviában van halálbüntetés! - és elnöki kegyelem.... Ehhez a jogi háttér ITT olvasható (angolul).

.

.

Kapcsolódó anyagok

Dwyer már otthon van Saturday, April 25, 2009

Miből lesz a cserebogár? Tuesday, April 21, 2009

Az MTI, a Külügy meg a Google Friday, April 17, 2009

.