Német szmogriadó magyar autósoknak
Megvolt az első magyar szmogriadó. A krónikások szerint jól sikerült, ill. tanulságos volt, sok mindenre felhívta a figyelmet, a hibákat javították: arccal a következő szmogriadó felé. Kb. ez a végkövetkeztetés a magyar médiát, azonbelülis az internetes (online?) sajtót figyelve.
A felmerült problémákat igen jól összefoglalta Sebes Andor a Népszabadság olvasói levelei között január 14-én. Aztán közel két héttel később (január 27.) Demszky Gábor főpolgármester is megköszönte Budapest lakósainak a közreműködést, és további türelmet és megértést kért a főváros tiszta levegője érdekében, megjegyezve:
"......Nem mintha a budapesti intézkedések hibátlanok lettek volna, sőt nagyon is fontosnak tartom, hogy a szmogrendeletek gyermekbetegségeit mielőbb meggyógyítsuk, és minden értelmes felvetést, javaslatot és bírálatot beépítsünk a kormányzati és önkormányzati jogszabályokba......." (Szmog és felelősség - Demszky Gábor Népszabadság 2009-01-27)
A Demszky levél megjelenése után két nappal a Népszabadság közli, hogy már meg is változtatták a hiányzó(?) jogszabályt, így ezentúl már törvényileg lehet büntetni, és akár 100.000.- forintos bírság is kiróható.
A január 27.-i főpolgármesteri levél kitér a nemzetközi gyakorlatra is emígyen:
".....Szmogveszély persze mindig is volt - csak más feltételekkel. Ami Budapestet illeti: 2003 óta van szmogrendeletünk, amely részletesen kitér arra, mit kell tennünk ilyen helyzetben. A rendeletben - amelyet nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével készítettek környezetvédelmi, egészségügyi és közlekedési szakértők - már 2003-ban benne volt a páros-páratlan autóhasználati rendszer. Nem véletlen, hogy a legtöbb európai és magyar város szmogrendeletében ez szerepel. Az sem véletlen, hogy a rendeletet, valamint 2006-os és tavalyi módosításait szokatlan módon az ellenzéki pártok is megszavazták a fővárosban - ugyanis konszenzus alakult ki abban, hogy a budapestiek egészségének megóvása közös ügyünk, és együtt is kell fellépnünk az érdekében. Tavaly októberben annyi történt, hogy az unió májusi ajánlására a kormány radikálisan csökkentette a határértékeket, a korábbinál kisebb terhelés esetén kötelezte az önkormányzatokat a szmogriadó elrendelésére. Ezzel a határértékkel az Európai Unió legszigorúbb szabályozását vezette be a kormány Magyarországon, ehhez hasonló csak az egészen más légköri viszonyokkal rendelkező Svájcban van....."
Ehhez kapcsolódva a Népszabadság névtelenül, ill. az internetes változatát, a nol-t megjelölve „Európai szmogkörkép“ címen mutatott be néhány országot (Hollandia, Nagy-Britannia, Románia, Szerbia), valamint elrettentő példaként Moszkvát. Feltűnő módon egyetlen külföldi tudósítóját sem kérdezte meg a napilap, de lehet, hogy azok sem tartották fontosnak a bejelentkezést.
Ennyit a NOL-ról és a hazai médiáról.
Nem tudom, miért erőltetik Magyarországon ezt a páros-páratlan autórendszám használati rendszert, miért kell minden önkormányzatnak magának kitalálni, hogy mit vezessen be, hogyan keserítse meg nemcsak az ottlakók, de az átutazók (különösen a külföldiek!) életét. Arról nem is beszélve, hogy például Budapest esetében miért kell az egész városra, a közigazgatási határig kiterjeszteni ezt a korlátozó intézkedést, mikor az - a nyugati tapasztalatok szerint - csak bizonyos városrészekre, különösen a szűk utcájú belvárosokra szokták korlátozni.
Felettébb feltűnő, hogy a nyugat-európai példák közül a magyar véleményformálók kihagyták a környezetvédelem terén egyik legtöbbet tevő országot, ahol még Zöld Párt is működik – parlamenti szinten! - a gépkocsik gyártásban is vezető Németországot. Itt ugyanis sokkal logikusabban és áttekinthetőbben szervezték országosan a „finom por“ (Feinstaub) elleni védekezést.
Valamennyi gépjárművet matricával látták el, és négy kategóriába sorolták be, attól függően, hogy milyen az autó károsanyag kibocsátása. Ezenkivül a nagyvárosok maguk döntötték el, hogy melyek a legveszélyeztettebb övezetek, zónák (Umweltzone). Münchenben például a Mittlerer Ring-en belüli részre (kb. a Hungária körútnak felel meg Budapest vonatkozásában) - függetlenül, hogy van szmogriadó vagy sem - 2009. 01. 01. (azaz január elseje) óta
A felmerült problémákat igen jól összefoglalta Sebes Andor a Népszabadság olvasói levelei között január 14-én. Aztán közel két héttel később (január 27.) Demszky Gábor főpolgármester is megköszönte Budapest lakósainak a közreműködést, és további türelmet és megértést kért a főváros tiszta levegője érdekében, megjegyezve:
"......Nem mintha a budapesti intézkedések hibátlanok lettek volna, sőt nagyon is fontosnak tartom, hogy a szmogrendeletek gyermekbetegségeit mielőbb meggyógyítsuk, és minden értelmes felvetést, javaslatot és bírálatot beépítsünk a kormányzati és önkormányzati jogszabályokba......." (Szmog és felelősség - Demszky Gábor Népszabadság 2009-01-27)
A Demszky levél megjelenése után két nappal a Népszabadság közli, hogy már meg is változtatták a hiányzó(?) jogszabályt, így ezentúl már törvényileg lehet büntetni, és akár 100.000.- forintos bírság is kiróható.
A január 27.-i főpolgármesteri levél kitér a nemzetközi gyakorlatra is emígyen:
".....Szmogveszély persze mindig is volt - csak más feltételekkel. Ami Budapestet illeti: 2003 óta van szmogrendeletünk, amely részletesen kitér arra, mit kell tennünk ilyen helyzetben. A rendeletben - amelyet nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével készítettek környezetvédelmi, egészségügyi és közlekedési szakértők - már 2003-ban benne volt a páros-páratlan autóhasználati rendszer. Nem véletlen, hogy a legtöbb európai és magyar város szmogrendeletében ez szerepel. Az sem véletlen, hogy a rendeletet, valamint 2006-os és tavalyi módosításait szokatlan módon az ellenzéki pártok is megszavazták a fővárosban - ugyanis konszenzus alakult ki abban, hogy a budapestiek egészségének megóvása közös ügyünk, és együtt is kell fellépnünk az érdekében. Tavaly októberben annyi történt, hogy az unió májusi ajánlására a kormány radikálisan csökkentette a határértékeket, a korábbinál kisebb terhelés esetén kötelezte az önkormányzatokat a szmogriadó elrendelésére. Ezzel a határértékkel az Európai Unió legszigorúbb szabályozását vezette be a kormány Magyarországon, ehhez hasonló csak az egészen más légköri viszonyokkal rendelkező Svájcban van....."
Ehhez kapcsolódva a Népszabadság névtelenül, ill. az internetes változatát, a nol-t megjelölve „Európai szmogkörkép“ címen mutatott be néhány országot (Hollandia, Nagy-Britannia, Románia, Szerbia), valamint elrettentő példaként Moszkvát. Feltűnő módon egyetlen külföldi tudósítóját sem kérdezte meg a napilap, de lehet, hogy azok sem tartották fontosnak a bejelentkezést.
Ennyit a NOL-ról és a hazai médiáról.
Nem tudom, miért erőltetik Magyarországon ezt a páros-páratlan autórendszám használati rendszert, miért kell minden önkormányzatnak magának kitalálni, hogy mit vezessen be, hogyan keserítse meg nemcsak az ottlakók, de az átutazók (különösen a külföldiek!) életét. Arról nem is beszélve, hogy például Budapest esetében miért kell az egész városra, a közigazgatási határig kiterjeszteni ezt a korlátozó intézkedést, mikor az - a nyugati tapasztalatok szerint - csak bizonyos városrészekre, különösen a szűk utcájú belvárosokra szokták korlátozni.
Felettébb feltűnő, hogy a nyugat-európai példák közül a magyar véleményformálók kihagyták a környezetvédelem terén egyik legtöbbet tevő országot, ahol még Zöld Párt is működik – parlamenti szinten! - a gépkocsik gyártásban is vezető Németországot. Itt ugyanis sokkal logikusabban és áttekinthetőbben szervezték országosan a „finom por“ (Feinstaub) elleni védekezést.
Valamennyi gépjárművet matricával látták el, és négy kategóriába sorolták be, attól függően, hogy milyen az autó károsanyag kibocsátása. Ezenkivül a nagyvárosok maguk döntötték el, hogy melyek a legveszélyeztettebb övezetek, zónák (Umweltzone). Münchenben például a Mittlerer Ring-en belüli részre (kb. a Hungária körútnak felel meg Budapest vonatkozásában) - függetlenül, hogy van szmogriadó vagy sem - 2009. 01. 01. (azaz január elseje) óta
CSAK OLYAN JÁRMŰVEK HAJTHATNAK BE, AMELYEK MATRICÁVAL RENDELKEZNEK
(részletes magyar nyelvű ismertetés - kattints rá!)
A matrica nélkülieket 40 euró pénzbírságra büntetik, és egy büntetőpontot is kap hozzá a delikvens. Ez alól a szabály alól senki sem kivétel – még a külföldiek sem! A matricát (Feinstaub-plakette) 5 euróért bármely TÜV állomáson meg lehet venni. Elég csak a forgalmit bemutatni, az alapján megállapítják és a gépkocsi rendszámára kiállítják a szélvédőre felragasztandó matricát. Ezzel az egyszeri beruházással aztán az autós Németország bármely városában, bármikor behajthat azokba a városrészekbe (Umweltzone - kattints rá!), amelyekre szmogriadó esetén a korlátozások vonatkoznak.
Igy néz ki a veszélyeztetett terület, ahova csak matricával lehet behajtani. Szmogriadó esetén pedig a táblákon jelölik, hogy káros kibocsátástól függően milyen színű matricás autók hajthatnak be.
Igy néz ki a veszélyeztetett terület, ahova csak matricával lehet behajtani. Szmogriadó esetén pedig a táblákon jelölik, hogy káros kibocsátástól függően milyen színű matricás autók hajthatnak be.
Ez a rendszer számomra sokkal érthetőbb és logikusabb, mint a hazai. Hiszen minden autós tisztában van, hogy gépkocsija mennyire szennyezi a levegőt, és a „finom por“ koncentzrációjának függvényében használhatja bizonyos városrészekben járgányát, országosan, egységesen, minden kivétel, kifogás („de“ és „ha“) nélkül.
Nem értem, erről miért hallgatnak Magyarországon, különösen a média, az Autóklub, az utazási irodák stb.? Erről minden magyar (nem csak személy)gépkocsi tulajdonosnak tudnia kell, ha Németországba utazik.
.
PS. A matrica beszerzése Interneten keresztül is történhet. Be kell szkennelni a forgalmit, és e-mailben elküldeni valamelyik német TÜV-hez, ott kiállítják a káros anyag kibocsátásnak megfelelő színű matricát és postafordultával elküldik a megadott (külföldi) címre. Ez azonban 15 euróba kerül, és hitelkártyával kell átutalni a pénzt.
.
posted by Pocakos at 9:12 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home