A magyar médiáról a Zentai-ügy kapcsán
Miközben a magyar média mélyen hallgat, vagy csak felületesen követi a Zentai ügyet, addig a világsajtó rendszeresen beszámol a háborús bűnökkel vádolt, gyanúsított személyek sorsáról. Érdekes, a hazai sajtó egy percig sem feszegette, (és azóta sem feszegeti), hogy vajon mi lett a március 10-i perth-i meghallgatás eredménye? Pedig már aznap megírta az ausztrál sajtó, hogy Zentai (és ügyvédjei) meghallgatása délelőtt volt, délután viszont a magyar államot képviselő ausztrál államügyész ismertette álláspontját, a bírónak pedig jogában áll(t) döntését „visszatartani” (reserve), azaz egy későbbi időpontban nyilvánosságra hoznia. Magyarul a helyi törvények szerint gondolkodási ideje van a hallottak alapos(abb) tanulmányozására.
John Gilmour bíró élt ezzel a jogával és egyúttal meghosszabbította Zentai óvadék fejében szabadlábon maradását addig, amíg nem hozza meg (végleges) döntését.
John Gilmour bíró élt ezzel a jogával és egyúttal meghosszabbította Zentai óvadék fejében szabadlábon maradását addig, amíg nem hozza meg (végleges) döntését.
Ugyancsak nem számolt be a magyar média az USA-ból a napokban kiutasított háborús bűnös további sorsáról, arról, hogy Ausztriába érkezve szabad emberként hagyhatta el a repülőgépet. Részletek ITT (kattints rá!)
Időközben megjelent a Simon Wiesenthal Központ idei „top listája” a még mindig bujkáló, pontosabban még bíróság előtt magát nem tisztázott személyek névsora, akiket náci háborús bűnökkel vádolnak. A listát a BBC is leközölte, amelyen továbbra is két magyar neve szerepel az Ausztráliában élő, ausztrál állampolgár Charles Zentai Károly, és a Budapesten élő magyar állampolgár Képíró Sándor. A top listán annyi változás történt tavaly óta, hogy Képíró harmadikról a negyedik, Zentai pedig a hetedikről a nyolcadik helyre „csúszott vissza”.
Érdekes, a magyar hatóságok, és média egyáltalán nem foglalkozik a magyar háborús bűnösökkel, még a magyarországi Vészkorszak 65. évfordulója sem mozgatta meg az amúgy annyira hangos (nagyszájú) hazai „antifasisztákat”. Ha nincs Wiesenthal Központ, és az ausztráloknak nem lenne annyira „kényelmetlen” egyik állampolgáruk náci háborús bűnökkel való gyanúsítása, akkor Zentai neve, és Balázs Péter tragikus sorsa sohasem került volna a magyar (és nemzetközi) sajtó első oldalára.
Végezetül. Ausztráliában nem csak a „zsidók” követelik a háborús bűnökkel gyanúsítottak, illetve vádoltak bíróság elé állítását abban az országban, ahol tettüket (állítólag) elkövették, hanem minden igazságszerető ember. És ellentétben a magyar(os) gondolkodással nem csak a II. világháború idején a „zsidók” ellen elkövetett bűnökért felelősöket, hanem az azóta eltelt időben bárki(k) ellen elkövetett háborús bűnösök felelősségre vonását. Az ausztrál szövetségi rendőrség most felállított egy nyomozó csoportot, mely a bevándorlási hivatal adatai alapján próbálja felkutatni azokat a háborús bűnökkel gyanúsítható személyeket, akik Ausztráliába érkezésükkor letagadták múltjukat. A feltételezett bűnösök valószínűleg Jugoszláviából, Kambodzsából, Ruandából, Kelet-Timorból, Afganisztánból, Palesztinából, Sri Lankából, Nepálból, Libanonból és Sierra Leone-ból érkeztek az ötödik kontinensre. Hat személy után lakossági bejelentés alapján kezdték el a nyomozást.
.
.
Kapcsolódó anyag
.
1 Comments:
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Zentai Károlyt nem rég hazugságvizsgálatnak vetették alá, ami arról tanúskodott, hogy Zentai igazat mondott, amikor tagadta bűnösségét.
Képíró Sándorról pedig pár hónappal ezelőtt nyilatkozta a Fővárosi Főügyészség szóvívője, hogy nem találtak semmilyen ellene szóló bizonyítékot. Több történész, pl. Karsai László és Ungvári Krisztián is (akikre azért nem lehet ráfogni, hogy a ,,szélsőjobboldal szekértolói") azon a véleményen vannak, hogy a Képíró elleni vádak nem megalapozottak.
Post a Comment
<< Home