Aczél és a történelem

Olvasom Aczél Endre Bős és Gabrick őrmester című véleményt a Népszabadság mai (november 26.) számában. Meg kellett még egyszer néznem a fejlécet: valóban a Népszabadságot olvasom? Hiszen a csúsztatásokkal teli írás stilúsa abszolút nem méltó a napilaphoz. Nem vonom kétségbe a szerző szlovák nyelvtudását, amikor a szlovák lexikonra hivatkozik, és kifogásolja a „Bratislavai békét“ (1805), hogy azt a „szlovák főváros“ban kötötték. Problémafelvetése rögtön eszembe juttatta, vajon az orosz és a magyar lexikonok mit írnak Kant szülővárosáról, Königsberg-ről, és az 1945-ös königsbergi csatáról? Vajon a földi halandó hol találja napjainkban ezt a földrajzi helyet a térképen?

A wikipediában megnéztem németül (és a szerző kedvéért) angolul Bratislava történetét. Ebből sok minden kiderül, csak az nem, hogy “....ezt a várost 1919-ig Pressburgnak, Pozsonynak, szlovákul pedig Presporoknak nevezték,....“ (AE). A város története különben felettébb érdekes, például 990 körül Bajorországhoz tartozott, és Gizella nászajándéként adta férjének (Szt.) István magyar királynak. A város neve sokszor változott, és a nevek eredete is érdekes olvasmány, de ez a Presporok hiányzik a hivatalos elnevezések közül. Ezzel a szerző – gondolom – azt akarja bizonyítani, hogy bizony ilyen város épp úgy nincs és nem is volt, mint maga az ország sem. Lehet, hogy Aczél Endre is „nagymagyaroszágos matricával“ közlekedik? - ha már dolgozatában "tótozik" is (egy kicsit).

Ezt a sejtésemet támasztja alá Gabcikovo nevének Aczél féle "történelmi" magyarázata (is). Tudom, arra akar ezzel célozni, hogy mint mindennek, ennek is Edvard Beneš az oka. Ez már slotai és csurkai szint, akiknek (Móricka módjára) mindenről csak egy jut az eszükbe: a „magyarok“ és/vagy a „zsidók“. A szerző még rátesz egy lapáttal, amikor azt hangoztatja, hogy (a szlovákok) "....egész jól érezték magukat Slovensky státjukban a csehek nélkül....“ Vagyis, Aczél Endre elismerően szól a Tiso-féle Szlovákiáról, arról a hitleri bábállamról, amelynek jogfolytonosságát a mai Szlovákia nem ismeri el! Inkább a szociáldemokrata beneši Csehszlovákiát tekinti elődjének.

Lesújtó. De, ha már példálózunk, akkor érdemes megjegyezni, a Gabcikovo nevet 1948-ban a kommunista Csehszlovákia vezetése adta Bősnek. Akár csak Párkány-nak a Sturovot. A 19. századi szlovák nemzeti vezető Ľudovít Štúr sem született Párkányban, sőt nem is járt arra. Viszont a névadásokkal valószínűleg az akkori 10, most pedig 70 évvel ezelőtti (1938-as) vissza- ill. elcsatolást akarták örökre elfelejtetni – nem Benešék, hanem a kommunista Csehszlovákia vezetői.

.

Kapcsolódó anyagok

Trianon cseh-szlovák szemmel (Tuesday, November 25, 2008)

Duna parti duma parti (Sunday, November 16, 2008)

1938 (Friday, September 26, 2008)

Szemléletváltást ! (Tuesday, November 04, 2008)

.