Miért október 06. .....?
..... miért Pesten
és Aradon egy időben?
Mert egy évvel korábban, 1848. október 06-án lincselte meg a bécsi nép Gróf Theodor Baillet von Latour osztrák hadügyminisztert.
Előzmény: a magyarországi „események” (márc. 15-től) kapóra jött a horvát elszakadási kísérletnek. Zágráb úgy gondolta, itt az ideje és a lehetőség megszabadulni a magyar koronától. Jelačić ezért (Bécs hozzájárulása nélkül!) betört Magyarországra. A Pákozdi csata előtt még teljes kavarodás volt a (katonai) fejekben, hiszen a frontvonal mindkét oldalán császári és királyi tisztek, parancsnokok álltak. Sorra mondták le a magyar „oldal” vezetését. Végül, megalakult az a honvéd sereg, amiből később a Magyar Honvédség lett. Egy érdekesség: a honvéd = Heimwehr – a német tükörfordítása.
Tehát, Pákozd (1848. szeptember 29.) után, Jelačić csapatával Bécs felé vette az irányt, annak reményében, hogy segítséget kap a horvát elszakadási mozgalomhoz. Az osztrák hadügyminiszter, von Latour, is úgy gondolta, hogy a „magyar ügyet” Jelačić -ékkal meg lehet oldani, ezért egy bécsi zászlóajt bocsátott a horvát bán rendelkezésére. Csakhogy közben erről tudomást szereztek a magyarokkal szimpatizáló bécsiek, és megrohamozták a hadügyminisztériumot, a minisztert elfogták és meglincselték, majd egy lámpavasra (Strassenlaterne) felhúzták. Ekkor született meg az a (bécsi) német kifejezés és ige, hogy „laternisieren“, ami azóta átment a magyar nyelvbe is, mint a „lámpavasra felhúzni“ fogalom.
Ugyanezen a napon, 1848. október 06-án hagyta el Bécset a császári udvar, és kezdődött el a Bécsi Októberi Felkelés.
Mert egy évvel korábban, 1848. október 06-án lincselte meg a bécsi nép Gróf Theodor Baillet von Latour osztrák hadügyminisztert.
Előzmény: a magyarországi „események” (márc. 15-től) kapóra jött a horvát elszakadási kísérletnek. Zágráb úgy gondolta, itt az ideje és a lehetőség megszabadulni a magyar koronától. Jelačić ezért (Bécs hozzájárulása nélkül!) betört Magyarországra. A Pákozdi csata előtt még teljes kavarodás volt a (katonai) fejekben, hiszen a frontvonal mindkét oldalán császári és királyi tisztek, parancsnokok álltak. Sorra mondták le a magyar „oldal” vezetését. Végül, megalakult az a honvéd sereg, amiből később a Magyar Honvédség lett. Egy érdekesség: a honvéd = Heimwehr – a német tükörfordítása.
Tehát, Pákozd (1848. szeptember 29.) után, Jelačić csapatával Bécs felé vette az irányt, annak reményében, hogy segítséget kap a horvát elszakadási mozgalomhoz. Az osztrák hadügyminiszter, von Latour, is úgy gondolta, hogy a „magyar ügyet” Jelačić -ékkal meg lehet oldani, ezért egy bécsi zászlóajt bocsátott a horvát bán rendelkezésére. Csakhogy közben erről tudomást szereztek a magyarokkal szimpatizáló bécsiek, és megrohamozták a hadügyminisztériumot, a minisztert elfogták és meglincselték, majd egy lámpavasra (Strassenlaterne) felhúzták. Ekkor született meg az a (bécsi) német kifejezés és ige, hogy „laternisieren“, ami azóta átment a magyar nyelvbe is, mint a „lámpavasra felhúzni“ fogalom.
Ugyanezen a napon, 1848. október 06-án hagyta el Bécset a császári udvar, és kezdődött el a Bécsi Októberi Felkelés.
0 Comments:
Post a Comment
<< Home