Egy elfelejtett évforduló margójára

Augusztus 31-én volt egy éve, hogy Magyarország kiadta, pontosabban „átszállította” a baltás gyilkost Azerbajdzsánba, ahol hazai földre lépése pillanatában elnöki kegyelemben részesült, szabadlábra helyezték és (azóta is) nemzeti hősként tisztelik. A magyar kormány azzal védekezik, hogy az EU előírások szerint járt el, de átverték, mivel az azeri fél garantálta, Safarov folyamatos börtönben tartását. A Barba-trükkről azonban mélyen hallgat a budapesti kormányzat. Safarovot ugyanis nem adták ki (extradition) Bakunak, hanem az Európa Tanács egyik humanitárius egyezménye alapján, a külföldön már elítélt, és bebörtönzött személyt „átszállították” (transfer) hazája egyik börtönébe. A magyar fél – állítása szerint – arról nem tehet, hogy a 30 évre elítélt az „átszállítás” után azonnal államelnöki kegyelembe részesült.

A dolognak két szépséghibája van: 

1. Az európai egyezményben egyértelmű az elnöki kegyelem alkalmazására vonatkozó passzus, ami az egyezményt aláírók, így a magyar kormány előtt is ismert. Ennek lényege: az elítélt elnöki kegyelemben való részesítéséhez nem kell a másik ország (esetünkben Magyarország) engedélye, hozzájárulása. 

2. Ennél súlyosabb hiba, ill. mulasztás, hogy a magyar törvények szerint az életfogytiglani (30 év) börtönre ítéltet csak akkor lehet (külföldre) „átszállítani”, ha börtönbüntetésének négyötödét már fegyházban letöltötte. Safarovot 30 éves büntetése letöltésének hatodik évében „szállították át”.

Egy évvel ezelőtt – ezekben a napokban – felháborodási hullám söpört végig az ellenzékiek körében. Kormányellenes tüntetéseket is szerveztek, és együttérzésüket hangoztatták a keresztény örmény néppel, melynek tagjai évszázadok óta megbecsült (és elismert) kisebbségként élnek hazánkban. A történelem során sokat szenvedett örmények világszerte tüntetést szerveztek a magyar kormány megmagyarázatlan tette ellen. A hazája kisebbségi politikájára oly büszke Orbán kormány elérte, hogy a felháborodott tömeg Jerevánban megtámadta a tiszteletbeli magyar konzul irodáját, letépték, majd nyilvánosan, a kamerák előtt, elégették a magyar zászlót. Eközben Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatát hazánkkal.

Egy érdekesség. Amíg Azerbajdzsánnak van nagykövetsége Budapesten, és Magyarországnak Bakuban, addig a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenné vált Örményországnak nincs magyarországi külképviselete, azt a bécsi örmény nagykövetsége látja el. Budapesten csak egy tiszteletbeli konzul él. Hasonló a helyzet a kaukázusi országban is. Magyarországot a tbiliszi (Grúzia) magyar nagykövetség képviseli, Jerevánban csak egy tiszteletbeli konzul található. Annak ellenére, hogy több évszázad óta jelentős örmény kisebbség él hazánkban.

Szinte az évfordulóval egy időben számolt be a világsajtó egy hírről, ami mintha (pártállástól függetlenül) elkerülte volna a hazai hírközlők figyelmét Az örmény elnök, Szerzs Szargszjan Moszkvában járt és Putyinnal tárgyalt, majd bejelentették: Örményország csatlakozik a most alakuló Orosz Vámunióhoz, melynek már Belorusszia és Kazahsztán is tagjai. A bejelentés igencsak meglepte az EU diplomatákat, hiszen eddig arról volt szó, hogy a novemberi EU-csúcson Vilniusban Örményország aláírja a „társulási szerződést”, amely gazdasági előnyöket jelent(ene) a kaukázusi ország számára, és, amit a demokrácia terén elért eredményeivel érdemelt ki.

Megfigyelők szerint. lehetetlen az orosz (gazdasági) vámunióhoz tartozó országok közül bármelyiket is az EU gazdasági érdekszférájához csatolni, integrálni. Különös tekintettel, hogy Jereván orosz befolyás alatt áll. Az ország területén orosz csapatok állomásoznak, mivel a térség (Hegyi-Karabah) békéjét Moszkva garantálja. Gazdaságilag Örményország az orosz földgáztól, pontosan annak árától függ. Ergo egy vámunió garanciát ígér a világ legnagyobb földgáz (ki)termelője részéről. Az EU most vízumkönnyítéssel próbálja magához édesgetni a kis kaukázusi országot. A játszma különben nagyban folyik. A földgáz (ára) feletti egyeduralom vezérli Oroszországot a szíriai konfliktusban való szerepvállalásában is.

Valahogy ezek a dolgok a hazai médiából kimaradtak. Vajon miért? 

Előzmény

Ki hibázott a Safarov ügyben?      Thursday, September 06, 2012