A Sólyom fiaskó története

"A szavak háborúja fokozódik a két EU-tag Magyarország és Szlovákia között" - ezzel a címmel ismerteti a kialakult helyzetet a Deutsche Welle angol nyelvű összefoglalója. Megemlítve, hogy Sólyom maga mondta le a „magánlátogatást”, miután Pozsony közölte: megakadályozza a határátlépést. Szlovákia többször és ismételten kritizálta Sólyom látogatását, hogy arra a helyre és napra tervezi, ahol és amikor 41 évvel ezelőtt a szovjet vezette invázió csapatai – köztük magyarok is – átlépték az államhatárt és megszállták az országot.

Erre föl pénteken (augusztus 21.) az elnöki szóvivő az MTI-vel közölte: Sólyom nem lép szlovák területre, de a határon nyilatkozatot fog tenni.

Ezt megelőzően – ugyancsak pénteken – Fico kormányfő bejelentette: a szlovák külügyminisztérium diplomáciai jegyzéket nyújtott át a magyar nagykövetnek, jelezve, hogy Sólyomot nem engedik be Szlovákiába. „Amennyiben Sólyom figyelmen kívül hagyja a jegyzéket, akkor azzal nemzetközi jogot, és egyúttal Szlovákia (területi) szuverenitását sérti meg” – fogalmazott Fico, hozzátéve: „Erővel nem fogjuk megakadályozni, hogy (Sólyom) átlépje a határt. Mi a diplomácia útján kívánunk cselekedni”.

Itt jegyzendő meg, hogy a szlovák vezetők (Robert Fico kormányfő, Ivan Gasparovic államelnök és Pavol Paska a szlovák parlament elnöke) már szerdán (augusztus 19.) éles hangú közös közleményben tudatták: nem üdvözlik Sólyom látogatását.

Sólyom Lászlót különben Bastrnák Tibor, Kormano (Révkomárom) polgármestere, hívta meg a szoboravatásra, aki egyúttal a nemrég alakult új magyar párt, a (Bugár-féle) Most-Híd tagja. Szerdán (augusztus 19.) még azzal magyarázta Bastrnák Tibor a félresikerült szervezést és magánkezdeményezést, hogy csak azokat hívta meg, akik adománnyal segítették a szoborállítást. Az egyik ilyen adakozó – mint magánember – volt Sólyom László is, aki több mint egy éve figyeli, támogatja és érdekli a szoborállítás és annak sorsa. A polgármester a kialakult helyzetnek nem örül, de azt nem hiszi, hogy az ő (Tibor Bastrnak) hibája lenne.

Egy másik szlovák hírportál szerint a polgármester azt nyilatkozta a SITA hírügynökségnek, hogy eredetileg augusztus 20-án akarták a szoboravatást, de a művész nem készült el vele, pontosabban augusztus 20-ra ígérte annak elkészültét, ergo az avatást csak másnap (aug. 21.) lehetett megtartani.

Arról nem szól a fáma, hogy Révkomárom polgármestere mikor küldte el (és kiknek) a meghívókat, ha valóban ez volt a „csúszás” és a szerencsétlen időzítés oka. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy hiába jelezte – akár két hónappal korábban is – Sólyom és hivatala az államelnöki magánlátogatást, annak pontos időpontja eleve bizonytalan volt !

Talán a legvitatottabb (és talán a legkomolytalanabb) ebben az egész (felesleges) szópárbajban a magyar fél, mindenekelőtt Sólyom László és hivatalának magyarázata, miszerint

".......A magyar fél tehát a legmagasabb szinten két hónappal az ünnepség előtt bejelentette Szlovákia felé Sólyom László szándékát a szoboravatási ünnepséggel kapcsolatban. Sem akkor, sem azóta egészen az augusztus 19-ei sajtónyilatkozatokig nem érkezett jelzés arra, hogy a szlovák fél kifogásolja a rendezvényt,…….. " (KeH közlemény )

Ez a megfogalmazás és „vád” azonban nemcsak nemzetközi szinten, de az utca embere számára is – finoman szólva – nevetséges. Mintha június 19. és augusztus 19. között nem történt volna semmi. No, meg augusztus 19-én sem történt volna semmi. Például a három legmagasabb szlovák állami méltóság közös nyilatkozata, mely szerint – finoman szólva – nem üdvözlik a magyar államfő „magánlátogatását”. Vajon Sólyom és hivatala miért hagyta figyelmen kívül a szlovák „kérést”, „fenyegetést” ? (az olvasóra bízom a megfelelő szó, fogalom használatát). Ez kb. olyan, mintha valaki két hónappal ezelőtt jelzi, hogy meglátogatja a ("fogadott") gyerekemet, majd a látogatásig hátralevő időben megromlik a viszonyunk, és ezért két nappal a látogatás előtt meggondolom magam, és megkérem, hogy halassza el a látogatást.

Ez történt ugyanis, amire ugyancsak nem akar emlékezni sem az államelnök, sem a környezete, sem a magyar kormány, de még a hazai média sem, melynek kutyakötelessége lenne a lakosság (a nép) tájékoztatása, emlékeztetése.

Egy kis kronológia

2009. június 19.

Sólyom László köztársasági elnök 2009. június 19-én vette át Peter Weiss, Magyarországra akkreditált szlovák nagykövet megbízólevelét. Találkozójukon a magyar államfő jelezte: a szlovákiai Komáromban felállításra kerülő Szent István szobor felavatásának ünnepségére meghívták, ezt elfogadta, részt vesz, és beszédet mond az eseményen. A nagykövet tudomásul vette a köztársasági elnök tájékoztatását, amely a diplomáciai érintkezésben a legmagasabb szintű hivatalos értesítésnek minősült. (KeH közlemény)

2009. június 30.

A szlovák parlament elfogadja a nyelvtörvény módosítást (szigorítást), amellyel szembeni rosszallásának adott hangot a magyar külügyminisztérium, Szili Katalin, valamint az MSZP nevében Lendvai Ildikó is. (origo.hu) (A nyelvtörvény szövege)


2009. július 1.

Bajnai magyar miniszterelnök is „kiakadt” a törvényen, és kijelenti, hogy egyelőre nem kívánja vendégül látni Fico kormányfőt. (origo.hu)

2009. augusztus 03.

Feljelentjük az ENSZ-nél Szlovákiát a nyelvtörvény miatt
Összefognak a magyar közjogi méltóságok és pártok a szlovák nyelvtörvény ellen: Sólyom László köztársasági elnök azt ígérte, több fórumon is fellép a nemzetközi joggal ellentétes rendelkezés ellen, miközben a Külügyminisztérium az ENSZ-hez fordul. A parlamenti pártok és a házelnök egy európai körutat is terveznek, hogy a nyelvtörvény ellen kampányoljanak. (origo.hu)

Balázs Péter külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet után az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához is fordul Magyarország a nyelvtörvény miatt. (felvidek.ma )

Ellentétes a nemzetközi joggal a szlovák nyelvtörvény
Az ENSZ-hez fordul Magyarország (Népszava)


2009. augusztus 19.

A szlovák vezetők (Robert Fico kormányfő, Ivan Gasparovic államelnök és Pavol Paska a szlovák parlament elnöke) éles hangú közös közleményben tudatták: nem üdvözlik Sólyom augusztus 21-i révkomáromi látogatását. (index.hu)



2009. augusztus 20.

Sólyom beszédet mond a budapesti Hősök terén rendezett tisztavatón. Beszédében egy szóval sem említi az alkalom részvevőit, azaz a tiszteket, sőt még csak nem is üdvözli őket. Ehelyett „üzen” a környező országoknak, ismételten kritizálja a szlovák nyelvtörvényt. („…Ezért kell fellépnünk az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen,…”) A beszéd középpontjában nemcsak Szent István személye és történelmi jelentősége áll, hanem az államhatár és a kisebbségek aktuális kérdései, problémái. (KeH - Sólyom beszéd)


2009. augusztus 21.

Mindezek ismeretében és ellenére a magyar államfő, úgy tűnik, figyelmen kívül hagyva a két nappal korábbi szlovák figyelmeztetés, kérést, és elindul szlovákiai „magánlátogatására”. Csak az államhatárnak számító híd közepén áll meg. Ott közli, hogy példátlan, megmagyarázhatatlan és menthetetlen a szlovák fél viselkedése, döntése. (index.hu)

A magánlátogatásra indult Sólyom ünnepi, (el nem mondott) szoboravató beszédét (KeH) a pozsonyi magyar nagykövet olvassa fel. A két ország és nép megbékélését kívánók legnagyobb megdöbbenésére, a magyar államfő beszédében nem szerepel a szoborállítás helyének, azaz Révkomárom neve. A hivatalos szövegben csakis és kizárólag Komárom szerepel. Egy államfő azért ennél tapintatosabb lehetne nemcsak egy szomszédos ország vezetőivel, de népével szemben is.

.

.

Kapcsolódó anyag, előzmény

Feledékeny államelnök feledékeny népe és médiája Saturday, August 22, 2009

.