Európa és a Trump jelenség
Mottó:
Valóban, Donald Trump győzelme meglepett, mert a média mást "sugallt". Most már írják, hogy rossz volt a közvélemény-kutatás, rossz volt a kommentálás, elhallgatták Trump népszerűségét. Ennek eredmény, hogy ma már csak külföldi (elsősorban ausztrál) híreket olvasom.
Ez a Brexit egyenes következménye! Amerikában legalább felismerték, hogy változás kell. A kérdés: mit fog ez a jóember csinálni? Ami biztos, Trump NEM egyenlő, sőt még csak nem is hasonlítható Orbánhoz, bármennyire is erről zeng a hazai "baloldal". Már most borítékolhatom: Trump NEM fogja OV-t követni !!! Nem fogja átírni az alkotmányt, nem fog a falujában stadiont építeni, nem fogja a gáz- és víz-szerelőjét milliomossá tenni. Sőt, Trump saját vagyonát sem fogja gyarapítani! A hatalmát sem! Hiszen a "fékek és egyensúlyok" elve (és gyakorlata) az amerikai demokrácia alapja.
Facebook bejegyzésem 2016. november 10.
Több mint egy hónap telt el a mottóban ismertetett sorok (és gondolatok) lejegyzése óta. Ugyancsak több mint egy hónap van még hátra, hogy a megválasztott amerikai elnök hivatalba lépjen. Ezért, az eddig megjelent írások, tudósítások, elemzések mind-mind csak találgatások. Amik időközben változtak, „tompultak”, "enyhültek", ahogy az új elnök kormányát (az „adminisztrációt”) kezdi kialakítani, tagjait kinevezni.
A legjelentősebb változás az „izoláltság”, az elszigetelődés lesz, amennyiben Trump betartja választási ígéreteit, és Amerikát úgy szeretné (ismét) naggyá tenni, hogy szakít a „külvilággal”. Ez, ami legjobban nyugtalanítja Európát, no meg eddigi szövetségeseit (pl. Ausztráliát). Valójában most érkeztünk el a múltszázaddal való leszámoláshoz, a hidegháború végéhez. Sajnos, az európai gondolkodás még mindig az USA bábáskodásával képzeli el a jó öreg kontinens jövőjét. Pedig Trump kijelentette: „Amerika nem akar a világcsendőre lenni, maradni.” Minden ország védje meg magát. Valójában ez „kattant be” világszerte az új amerikai elnök külpolitikáját illetően. Trump tényleg felbontja a nemzetközi katonai (és egyéb) szerződéseket? És katonáit hazahívja, mert elege van, hogy bárhol a világban a „rendcsinálást”, a védelmet Amerikától várják el, miközben állandóan (ugyancsak) Amerikát szidják, hogy „rendcsinálását” senki sem kérte. (Dehogynem)
Egy kis történelmi áttekintés a múltszázadtól napjainkig.
Amikor meghallottam, hogy Donald Trump lesz az elnök, és a világsajtó (közvélemény?) elkezdte szidni, elmarasztalni, pont úgy, mint azt harmincöt évvel ezelőtt Reagan elnök megválasztása után tette, majd nyolc hivatali esztendő után az egyik legjelentősebb amerikai elnökként vett tőle búcsút a Fehér Ház és a világ közvéleménye. Megnyerte a hidegháborút és (Orbán hívők figyelem!) neoliberális gazdaságpolitikájával rendbe hozta a demokraták (Carter) által a magas banki kamatok miatt csőd szélére került US gazdaságot. Csak mellékesen, Reagan 69 évesen lett az USA elnöke, míg Trump 70 évesen.
Ennél is fontosabb az európaiak által rettegett „izolációs” politika, aminek első számú képviselője Roosevelt (FDR) elnök volt. Az analógia talán megérteti a jelenlegi európai zsigeri félelmeket. Igen, Roosevelt a 20. század legnagyobb amerikai elnöke volt, ami a belpolitikát illeti. Egy világválság után (tetszik figyelni!) Roosevelt kidolgozott egy (új) megegyezést a „kapitalisták”, azaz a munkaadók és a munkavállalók, a munkásosztály (szakszervezetek) között, amit azóta is New Deal-nek hívnak, és emlegetnek. Roosevelt „izolációs” politikájára viszont nem akar emlékezni a világ, pedig hasonló irányítás várható Trump-tól is! Aki egy picit is ismeri a roosevelti elnökség idejét és történéseit (1933. január - 1941. december), tudhatja, hogy az USA semmit sem tett Európa „megmentéséért”. A mai Európa, pontosabban az EU, ezért jogosan lehet „ideges”, ha az USA felhagy az 1945 óta fennálló „bábáskodásával”, a szabadság védelmével. Gondoljunk csak a dél-szláv háborúra, aminek megszüntetése egyértelműen Európa (EU) feladata lett volna. Mégis, Belgrád bombázását az amerikai légierőre bízták. Ez Trump alatt valószínűleg nem fordulna elő, pláne, ha a NATO-n belüli teherviselést is új alapokra helyezi.
Az orbáni gyűlölködés és rövidlátás is új dimenziókat kap hamarosan. Eddig azért ”drukkolt” a magyar miniszterelnök Trump-nak, mert kényelmetlen volt az amerikai demokraták „nyomása”, beleszólása a magyar kül- és belpolitikába. Trump-ot viszont nem érdeklik a nacionalista, populista magyar miniszterelnök „ügyeskedései”, amíg azok az USA érdekeit nem sértik. Az alapvető különbség, amit Európa, de különösen a magyar közvélemény nem ért: az Egyesült Államok köztársaságok szövetsége, melynek irányító központja a washingtoni törvényhozás. Nem pedig „nemzetállamok” laza uniója, ahol egyetlen ellenszavazattal az egész közigazgatási rendszert, a központi irányítást meg lehet bénítani. Ez csak a túlliberális EU-ban lehetséges, amely a látszólagos (gazdasági!) összetartás érdekében szemet huny a (pénzügyi) lélegeztető készüléken lévő nacionalista kiskirályok kisded helyi (regionális) szájhősködése felett.
Csak zárójelben. Ha az EU megfogadná az orbáni elveket és száműzné a „liberalizmust” Európából, vagyis az EU-ból, akkor elzáródnának a „brüsszeli pénzcsapok”, és éhséglázadás törne ki a Kárpát-medencében.
Valóban nagy változások előtt áll a világ, a jóléti társadalmaknak befellegzett. Mintha a ’68-as diáklázadások analógiáját élnénk át, ami elsősorban Európában hozott változást. Az USA-ban ez hippy-mozgalommá alakult, aminek a vietnami háború elleni tiltakozás volt az alapja. Lehet, hogy jelenleg is valami hasonló áll a trump-i változás mögött? Elegük lett az amerikaiaknak, hogy fiaik életüket adják távol a hazától (Irak, Szíria, Afganisztán, stb.) „for nothing”. A csendes-óceáni védelmi rendszer (APEC) is ezért nyugtalanítja Ausztráliát, ahol csakis az USA haderejére számíthat az angol nyelvű bevándorló ország. Hiába tagja a Brit Nemzetközösségnek, közvetlen, gyors segítséget csak Amerikától kaphat. Ne feledjük, hogy a 24 milliós (keresztény?) Ausztrália északi szomszédja a 255 milliós (muszlim) Indonézia. Japánnak sem mindegy, ha megszűnik az amerikai „védőszárny”, hiszen Tokió a második világháború befejezése óta elkötelezett haderejének USA felügyelet alatt tartására. A japán alkotmány kimondja, hogy Tokió nem indíthat háborút (nem üzenhet hadat), és nem vehet részt nemzetközi katonai konfliktusban.
Felettébb érdekes (és számomra meglepő) volt, hogy mind a Brexit-et, mind Trump győzelmét (szinte) ugyanazzal magyarázták: nem számoltak vele, nem számítottak reá, a közvélemény-kutatók mást jeleztek – az utolsó percig. Mindkét esetben a vidéki, „alulképzett” (tanulatlan?) lakosság dominált, ráadásul az idősebbek. Eszerint elöregedett a brit és az amerikai társdalom? Nem hiszem. Sokkal inkább a jóléti társadalomból lett elegük, ami a szociális juttatások terén egyenlőséget biztosít az újonnan érkezők és a már több generációs ott élők között. Ezt igazságtalannak tartják. Ezért gondolják sokan, hogy a társadalmi rendszert kell újragondolni, átalakítani.
Legjobb példa az „illegális bevándorlók” kiűzése. Itt álljunk meg egy pillanatra. Az orbáni hazai propaganda és retorika használja ezt a gyűlöletkeltésre kitalált fogalmat. Ezzel akarták megkerülni a menekült-kérdést és a menekültek (nemzetközileg kötelező!) befogadását. Az USA-ban teljesen más a helyzet és teljesen mást értünk „illegális bevándorló” alatt. Hogy jobban megértsük: a most kiutasítás előtt álló „illegális bevándorlók” között sok a magyar ! – és minden más állampolgár (tehát nem csak mexikói), akik útlevéllel és (három havi) vízummal érkeztek az Egyesült Államokba, majd tartózkodási engedélyük lejártakor nem tértek vissza hazájukba! Igen, nagyon sokan vannak, akik „bujkálnak” és arra várnak, hogy a szokásos (általában négyévenkénti) elnöki amnesztiát kihirdessék, és jogosulttá váljanak a „zöldkártyára”. Ezen a téren akar Trump most „rendet tenni”. Valószínűleg az egész közigazgatási rendszert felülbírálják majd. Hiszen vannak olyan szövetségi államok, ahol könnyen megadják a vezetői jogosítványt, aminek birtokában könnyen igazolhatja magát az illegális bevándorló, mivel a jogsi felmutatása elég a személy azonosításhoz. Ebben az „illegális bevándorló” mozgalomban az Orbán-kormány is rendesen részt vesz, hiszen a kettősállampolgárság (fűnek-fának) való megadásával sok olyan román, szerb, ukrán állampolgárnak is ad lehetőségek vízum nélkül(!) az USA-ba érkezni, akik hazájukból ezt nem tehetnék meg.
Trump – ha igaz, és betartja választási ígéreteit – akkor valóban „megregulázza” és jobbá teszi az Amerikán belüli életet. Erre szavaztak a jóhiszeműek. Elemzők szerint Trump remek szervező és kiváló „alkudozó”, hiszen az építőiparban enélkül nem tudott volna (ilyen kimagasló) eredményeket elérni. A külpolitikában járatlan, de nem is arra, hanem az élhető Amerika megteremtésére tette fel életét. Az eddigi elnökök összes vagyona nem közelíti meg Trump vagyonát. Nem kell attól tartani, hogy Orbánhoz (és holdudvarához) hasonlóan hatalmon maradási, ill. vagyonszerzési céllal átírja az alkotmányt. Azt az (amerikai) alkotmányt, amelyet közel 230 évvel ezelőtt szabadságot szerető, elüldözött európaiak szövegeztek meg, hogy egy olyan bevándorló országot hozzanak létre, ahol mindenki egyenlő és saját bőrén élvezheti a személyi szabadságot. Ez az American Dream (az amerikai álom), amely azóta is élteti az odaérkezőket, odaérkezetteket.
0 Comments:
Post a Comment
<< Home