Kívülről nézve
Eme bejegyzésem megírásához egy e-mail adta meg a (végső) lökést. Kedves barátom aziránt érdeklődött, hogy szerintem miért kapta fel a külföld (a „Nyugat”) ezt a gárda témát? Válaszomat, most közreadom.
A külföld nem tartotta olyan nagyjelentőségűnek a történteket, mint azt Magyarországon gondolják. Természetesen valamennyi számottevő hírügynökség és hírportál beszámolt az avatásról, és kommentárok is megjelentek a „barnaveszély”-ről, de csak általánosságban, főleg, mint kelet-európai jelenségről. Néhány dolog azért feltűnt.
Például a magyar média képanyaga kizárólag a „pincér-népitáncos” fiúkat mutatta, míg a külföldi hírportálok (jó része) az első látásra zöldinges nyilasoknak tűnő alakulatokat. Lásd Reuters. Gondoltam, hogy megemlítem, de aztán (vagy két nap múlva) a hazai hírgyártók is észbe kaptak egy kis magyarázkodással, hogy azok a nyilasokra emlékeztető zöldingesek nem tartóznak a gárdához. Sőt az index.hu még video klippel is bizonyította, hogy a szabolcsi őrsereg már tavasszal megalakult. Azonban, azokon a felvételeken látható egyenruha és karszalagja kevesebb hasonlóságot mutatott a „44-es társulat”-tal, mint az avatáson látott.
Nyugaton ebből semmit sem érzékeltek, habár elgondolkoztató lehet, hogy egy EU tagállamban gombamód szaporodnak a paramilitarista (félkatonai) szervezetek. Elképzelhetetlennek tartom, hogy hasonló alakulatok jöjjenek létre hivatalos, alkotmányos keretek között a nácizmus szülőföldjén, német nyelvterületen. Habár a baloldali osztrák Der Standard „Vélemény” rovatában az egykori „Vörös Kelet” (-Európa) barnulásáról írva a szerző megjegyzi, hogy az osztrák parlamenti párt, a Szabadság Párt (FPÖ), jelenlegi vezetőjének, Heinz-Christian Strache-nek is van egy kis „paramilitarista” múltja, amit ez idáig elnéztek neki. Majd a szerző azzal zárja értekezését, hogy „…Mi (osztrákok) is egy kicsit a Kelethez tartozunk” (Wir gehören eben auch ein bisschen zum Osten). Érdekes, ez az utolsó bekezdés kimaradt a Népszabadság „sajtózsemle” ismertetéséből.
Magyarország igazán csak a „Szetey-eset” után került a világháló hírportáljaira, ahol már nemcsak a „külföldi (rövid) hírek” rovatban lehetett rólunk olvasni, hanem az „alternatív”, „kisebbségi” web-site-okon is. A jelentések kiemelik a Lánchíd Rádió azonnali (korrekt) reakcióját, és egyúttal ismertetik Gyurcsány Ferenc felhívását a szélsőségek ellen. Hogy ez mennyire az érdeklődés középpontjába állította hazánkat, arra jellemző a török hírügynökség (angol nyelvű) honlapján olvasható (francia) AFP jelentés, mely szinte bejárta a világot.
Ebből az összefoglalóból megtudhatjuk, hogy a „Szetey eset” volt az utolsó csepp abban a bizonyos pohárban, amit a múlt hétvégi gárdaavatás amúgy is telitett. A miniszterelnök a parlamenti ellenzék politikusait okolta, hibáztatta a szélsőjobboldal nyílt előretöréséért, mivel azok nem ítélték el a szélsőséges csoportosulásokat, sőt önkormányzati szinten együtt is működnek. A kormányfő ennek a gyakorlatnak a megszűntetésére szólította fel az ellenzéket. A Fidesz, és annak vezetője, Orbán Viktor, egykori miniszterelnök, azonban csak egy közleményben szólította fel a paramilitarista csoportosulást a (magyar) törvények betartására. Közben Gyurcsány az államelnököt is felkérte, hogy személyesen ítélje el a szélsőségek előretörését. Sólyom László azonban csak szóvivőjén keresztül nyilatkozott, és halvány célzást tett arra, hogy a miniszterelnök saját politikája érdekében használja fel, ill. ki a szélsőjobboldali kártyát. Az ellenzékben lévő Fidesz vezetői is azzal vádolják a kormányfőt, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet népszerűtlenségük okáról: a koalíció (gazdasági) intézkedéseiről. Gyurcsány elvetette ezt a vádat, és azt hangsúlyozta, hogy a hallgatás nem (elég) hatásos a szélsőjobbal szemben. Majd az AFP végül megjegyzi: júliusban – tehát a gárda megalakulása előtt – a Jobbik tagjai és szimpatizánsai megtámadták és bántalmazták egy homoszexuális felvonulás résztvevőit.
És itt „bezárul a kör”. A világhálón nagyobb teret kap a kisebbségek elleni támadás, mint egy félkatonai szervezet megalakulása.
Ami a gárdát illeti. Nehéz helyzetbe hozhatja Magyarországot a nemzetközi kapcsolatok terén. Mindenekelőtt a környező országok nem fogják jó szemmel nézni, vagy éppen „vérszemet” kaphatnak hasonló félkatonai szervezetek létrehozására, amelyek ugyancsak „nemzetvédő”-ként lépnek majd fel az ottani kisebbségek (így a magyarok) ellen. Volt már rá példa (a szlovák Hlinka Gárda, vagy a román Vasgárda). Ugyanakkor a világ, de különösen az EU fontos szerepet szán Magyarországnak Kosovo nemzetközi státuszának végleges megoldásában. Hiszen a szerb tartomány további sorsa nagymértékben befolyásolhatja az európai kisebbségek jövőjét. Ehhez viszont a jelenlegi (magyar) ellenzéknek is „asszisztálnia” kell.
A külföld nem tartotta olyan nagyjelentőségűnek a történteket, mint azt Magyarországon gondolják. Természetesen valamennyi számottevő hírügynökség és hírportál beszámolt az avatásról, és kommentárok is megjelentek a „barnaveszély”-ről, de csak általánosságban, főleg, mint kelet-európai jelenségről. Néhány dolog azért feltűnt.
Például a magyar média képanyaga kizárólag a „pincér-népitáncos” fiúkat mutatta, míg a külföldi hírportálok (jó része) az első látásra zöldinges nyilasoknak tűnő alakulatokat. Lásd Reuters. Gondoltam, hogy megemlítem, de aztán (vagy két nap múlva) a hazai hírgyártók is észbe kaptak egy kis magyarázkodással, hogy azok a nyilasokra emlékeztető zöldingesek nem tartóznak a gárdához. Sőt az index.hu még video klippel is bizonyította, hogy a szabolcsi őrsereg már tavasszal megalakult. Azonban, azokon a felvételeken látható egyenruha és karszalagja kevesebb hasonlóságot mutatott a „44-es társulat”-tal, mint az avatáson látott.
Nyugaton ebből semmit sem érzékeltek, habár elgondolkoztató lehet, hogy egy EU tagállamban gombamód szaporodnak a paramilitarista (félkatonai) szervezetek. Elképzelhetetlennek tartom, hogy hasonló alakulatok jöjjenek létre hivatalos, alkotmányos keretek között a nácizmus szülőföldjén, német nyelvterületen. Habár a baloldali osztrák Der Standard „Vélemény” rovatában az egykori „Vörös Kelet” (-Európa) barnulásáról írva a szerző megjegyzi, hogy az osztrák parlamenti párt, a Szabadság Párt (FPÖ), jelenlegi vezetőjének, Heinz-Christian Strache-nek is van egy kis „paramilitarista” múltja, amit ez idáig elnéztek neki. Majd a szerző azzal zárja értekezését, hogy „…Mi (osztrákok) is egy kicsit a Kelethez tartozunk” (Wir gehören eben auch ein bisschen zum Osten). Érdekes, ez az utolsó bekezdés kimaradt a Népszabadság „sajtózsemle” ismertetéséből.
Magyarország igazán csak a „Szetey-eset” után került a világháló hírportáljaira, ahol már nemcsak a „külföldi (rövid) hírek” rovatban lehetett rólunk olvasni, hanem az „alternatív”, „kisebbségi” web-site-okon is. A jelentések kiemelik a Lánchíd Rádió azonnali (korrekt) reakcióját, és egyúttal ismertetik Gyurcsány Ferenc felhívását a szélsőségek ellen. Hogy ez mennyire az érdeklődés középpontjába állította hazánkat, arra jellemző a török hírügynökség (angol nyelvű) honlapján olvasható (francia) AFP jelentés, mely szinte bejárta a világot.
Ebből az összefoglalóból megtudhatjuk, hogy a „Szetey eset” volt az utolsó csepp abban a bizonyos pohárban, amit a múlt hétvégi gárdaavatás amúgy is telitett. A miniszterelnök a parlamenti ellenzék politikusait okolta, hibáztatta a szélsőjobboldal nyílt előretöréséért, mivel azok nem ítélték el a szélsőséges csoportosulásokat, sőt önkormányzati szinten együtt is működnek. A kormányfő ennek a gyakorlatnak a megszűntetésére szólította fel az ellenzéket. A Fidesz, és annak vezetője, Orbán Viktor, egykori miniszterelnök, azonban csak egy közleményben szólította fel a paramilitarista csoportosulást a (magyar) törvények betartására. Közben Gyurcsány az államelnököt is felkérte, hogy személyesen ítélje el a szélsőségek előretörését. Sólyom László azonban csak szóvivőjén keresztül nyilatkozott, és halvány célzást tett arra, hogy a miniszterelnök saját politikája érdekében használja fel, ill. ki a szélsőjobboldali kártyát. Az ellenzékben lévő Fidesz vezetői is azzal vádolják a kormányfőt, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet népszerűtlenségük okáról: a koalíció (gazdasági) intézkedéseiről. Gyurcsány elvetette ezt a vádat, és azt hangsúlyozta, hogy a hallgatás nem (elég) hatásos a szélsőjobbal szemben. Majd az AFP végül megjegyzi: júliusban – tehát a gárda megalakulása előtt – a Jobbik tagjai és szimpatizánsai megtámadták és bántalmazták egy homoszexuális felvonulás résztvevőit.
És itt „bezárul a kör”. A világhálón nagyobb teret kap a kisebbségek elleni támadás, mint egy félkatonai szervezet megalakulása.
Ami a gárdát illeti. Nehéz helyzetbe hozhatja Magyarországot a nemzetközi kapcsolatok terén. Mindenekelőtt a környező országok nem fogják jó szemmel nézni, vagy éppen „vérszemet” kaphatnak hasonló félkatonai szervezetek létrehozására, amelyek ugyancsak „nemzetvédő”-ként lépnek majd fel az ottani kisebbségek (így a magyarok) ellen. Volt már rá példa (a szlovák Hlinka Gárda, vagy a román Vasgárda). Ugyanakkor a világ, de különösen az EU fontos szerepet szán Magyarországnak Kosovo nemzetközi státuszának végleges megoldásában. Hiszen a szerb tartomány további sorsa nagymértékben befolyásolhatja az európai kisebbségek jövőjét. Ehhez viszont a jelenlegi (magyar) ellenzéknek is „asszisztálnia” kell.
Nemzeti érdekből, fel kell hagyni a szélsőségek hallgatólagos támogatásával, még akkor is, ha ez gyengíti a kormányváltó koncepciót.
.
posted by Pocakos at 12:11 AM
2 Comments:
Kedves Pocakos!
A szomszédos országokban több éve virulnak a félkatonai gárdák(lsd: Index), de én nem onnan értesültem. Csak egy kérdés,: Miért baj, ha a gyerkőcök katonásdit akarnak játszani?!
Tisztelt Ihos János úr!
Azt gondolom, hogy ez a felvetés egy csöppet gyerekes. Nem hiszem, hogy szabad félvállról venni bármilyen militáns szerveződést. Sajnos, a közvélekedés az elmúlt 2-3 évben annyira eltorzult Magyarországon, hogy nincs racionális, egységes rend, sem a fejekben, sem az utcákon. A mellékelt "gárda-ábra" is mutatja, hogy igenis beteg, beteges az ország. Ez ellen lépni kell! Határozottan és keményen, ahogyan az egy Európai Uniós tagállamtól elvárható.
Tisztelettel:
Kovács Zoltán
Post a Comment
<< Home