Amiről a külföldi média hallgat........
..............a médiatörvénnyel kapcsolatban, viszont a hazai közvéleményt izgatja, annak ellenére, hogy Magyarországon mégsem kap róla átfogó tájékoztatást. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a müncheni Süddeutsche Zeitung bécsi tudósítója, Michael Frank, aki összeszedte azokat a médiatörvénnyel kapcsolatos ki nem beszélt, ki nem tárgyalt pontokat, ami a törvény hazai bírálóit valójában foglalkoztatja, és a külföldi médiából is hiányzik. Magyarán, inkább a kormány elmarasztalása olvasható ki a külföldi lapokból, mintsem a médiatörvény, ill. annak vitatott részei, pontjai. A HVG már írt erről a SZ cikkről egy összefoglalót, ezt szeretném most kiegészíteni.
Michael Frank az alábbi infókat kapta Magyarországról, az új médiatörvény hazai bírálóitól:
"..........Minden állami (kormány vagy köz-) intézménynél dolgozó indolás nélkül két hónapon belül elbocsájtható. Ezt hívják öncenzurának.
“..........Az állami hírügynökség (MTI) ezentúl monopol helyzetbe kerül. Márciustól egyedül az MTI szolgál csak híreket, híranyagot az állami televizó(k)nak, rádió(k)nak és internetes oldalanak Magyarországon.
"..........A rádiók, a magánadók is, a jelentős nemzetközi vagy hazai eseményekről csak a központi (MTI) anyagokat vehetik át, ill. közvetíthetik. Ezentúl nem lesznek kimondottan zenei adók, mert bizonyos híreket eleve át kell venniük.
".........Mindennek, legyen az szöveg vagy zene, legalább 20 %-a magyar eredetűnek kell lennie. A rádióknak és televiziónak “kiegyensúlyozott”-nak kell lenniük. Ez az alapelv a nyomtatott sajtóra, valamint az internetre is érvényes. Politikai hírekhez nem szabad véleményt vagy értékelést fűzni.
".........Megjegyzendő: a híreket és tájékoztatási programokat nem szabad szponzorálni. Pártok és mozgalmak nem tarthatnak fenn műsorokat vagy médiumot.
".........Mindent a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács értékel és ellenőriz, magas pénzbüntetést, sőt időleges bezárást, szüneteltetést is alkalmazhat. A Médiatanács, valamint a Médiahatóság (NMHH) tagjait tilos pártpolitikailag szerződtetni. A NMHH elnökét a miniszterelnök személyesen nevezi ki kilenc évre.
".........Miért kilenc év, ez a példátlan hivatali idő? Azért, mert a Parlament 2/3-os többséggel ugyanennyi időre választotta meg a Médiatanács elnökét is. … ezért nem lehet komolyan venni az Orbán kormány függetlenségi eskűjét.
".........Ha időközben a Fidesz elveszítené a választást, a hatalmát a médián keresztül továbbra is érvényesíteni tudja. Ezért a tiltó és parancsoló paragrafusoknál a “közérdek” és a “nemzeti szükségállapot” jelenik meg, amit a Médiatanács egyszerű többséggel fogad el.
".........Számtalan szabályzat van a pornográfia és a “túlzott és fölösleges erőszak” tiltására, valamint a személyiségi jogok, adatok védelmére. A törvényt bíráló jogászok szerint ez inkább a büntetőtörvénybe való, mintsem a médiatörvénybe.
".........Ha a NMHH és a Médiatanács saját belátása szerint vétséget állapít meg, akkor egy speciális (különleges?) bíróság elé kerül a vád. Egy médium pénzbírságolása vagy időszakos bezárása nem történik automatikusan, azt előbb a bíróságnak jóvá kell hagynia.
".........A teljes információvédelem Magyarországon garantált, de csak akkor, ha kényes információk "a nyilvánosság érdekében" látnak napvilágot. A forrás, a “kiszivárogtató” nem élvez védelmet, amennyiben "jogsértőnek minősülő adatok" kerülnek nyilvánosságra.
".........Mi tekinthető “jogsértőnek minősülő adat”-nak? Ezt is a Médiatancs egyedül dönti el. “Különösen megalapozott eset”-ekben megengedett, hogy a bíróságok, sőt a hatóságok is kikényszerítsék a forrás megadását, méghozzá a nemzetbiztonsági érdekek figyelembevétele, a közrend védelme, vagy egy bűntény megelőzése (felderítése és megakadályozása) érdekében.
"..... Ez kimondotta a szekesztőségi titkokra is vonatkozik, még akkor is, ha máskülönben törvényileg védett anyagokról van szó, amennyiben a Médiahatóság feladatának ellátásához ez szükséges.
Nos, ezeknek a dolgoknak a megbeszélése, kitárgyalása eddig sem a parlamentben, a parlamenti vitákban, sem a közvélemény előtt, a hazai médiában nem történt (még) meg.
.
Kapcsolódó anyag
Michael Frank az alábbi infókat kapta Magyarországról, az új médiatörvény hazai bírálóitól:
"..........Minden állami (kormány vagy köz-) intézménynél dolgozó indolás nélkül két hónapon belül elbocsájtható. Ezt hívják öncenzurának.
“..........Az állami hírügynökség (MTI) ezentúl monopol helyzetbe kerül. Márciustól egyedül az MTI szolgál csak híreket, híranyagot az állami televizó(k)nak, rádió(k)nak és internetes oldalanak Magyarországon.
"..........A rádiók, a magánadók is, a jelentős nemzetközi vagy hazai eseményekről csak a központi (MTI) anyagokat vehetik át, ill. közvetíthetik. Ezentúl nem lesznek kimondottan zenei adók, mert bizonyos híreket eleve át kell venniük.
".........Mindennek, legyen az szöveg vagy zene, legalább 20 %-a magyar eredetűnek kell lennie. A rádióknak és televiziónak “kiegyensúlyozott”-nak kell lenniük. Ez az alapelv a nyomtatott sajtóra, valamint az internetre is érvényes. Politikai hírekhez nem szabad véleményt vagy értékelést fűzni.
".........Megjegyzendő: a híreket és tájékoztatási programokat nem szabad szponzorálni. Pártok és mozgalmak nem tarthatnak fenn műsorokat vagy médiumot.
".........Mindent a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács értékel és ellenőriz, magas pénzbüntetést, sőt időleges bezárást, szüneteltetést is alkalmazhat. A Médiatanács, valamint a Médiahatóság (NMHH) tagjait tilos pártpolitikailag szerződtetni. A NMHH elnökét a miniszterelnök személyesen nevezi ki kilenc évre.
".........Miért kilenc év, ez a példátlan hivatali idő? Azért, mert a Parlament 2/3-os többséggel ugyanennyi időre választotta meg a Médiatanács elnökét is. … ezért nem lehet komolyan venni az Orbán kormány függetlenségi eskűjét.
".........Ha időközben a Fidesz elveszítené a választást, a hatalmát a médián keresztül továbbra is érvényesíteni tudja. Ezért a tiltó és parancsoló paragrafusoknál a “közérdek” és a “nemzeti szükségállapot” jelenik meg, amit a Médiatanács egyszerű többséggel fogad el.
".........Számtalan szabályzat van a pornográfia és a “túlzott és fölösleges erőszak” tiltására, valamint a személyiségi jogok, adatok védelmére. A törvényt bíráló jogászok szerint ez inkább a büntetőtörvénybe való, mintsem a médiatörvénybe.
".........Ha a NMHH és a Médiatanács saját belátása szerint vétséget állapít meg, akkor egy speciális (különleges?) bíróság elé kerül a vád. Egy médium pénzbírságolása vagy időszakos bezárása nem történik automatikusan, azt előbb a bíróságnak jóvá kell hagynia.
".........A teljes információvédelem Magyarországon garantált, de csak akkor, ha kényes információk "a nyilvánosság érdekében" látnak napvilágot. A forrás, a “kiszivárogtató” nem élvez védelmet, amennyiben "jogsértőnek minősülő adatok" kerülnek nyilvánosságra.
".........Mi tekinthető “jogsértőnek minősülő adat”-nak? Ezt is a Médiatancs egyedül dönti el. “Különösen megalapozott eset”-ekben megengedett, hogy a bíróságok, sőt a hatóságok is kikényszerítsék a forrás megadását, méghozzá a nemzetbiztonsági érdekek figyelembevétele, a közrend védelme, vagy egy bűntény megelőzése (felderítése és megakadályozása) érdekében.
"..... Ez kimondotta a szekesztőségi titkokra is vonatkozik, még akkor is, ha máskülönben törvényileg védett anyagokról van szó, amennyiben a Médiahatóság feladatának ellátásához ez szükséges.
Nos, ezeknek a dolgoknak a megbeszélése, kitárgyalása eddig sem a parlamentben, a parlamenti vitákban, sem a közvélemény előtt, a hazai médiában nem történt (még) meg.
.
Kapcsolódó anyag
A jelenlegi hazai helyzetről a véleményem ITT (kattints rá!) olvasható Iránytévesztés címen.
.
Labels: médiatörvény
posted by Pocakos at 5:32 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home