Magyarország Orbán alatt: politikailag elszigetelt, gazdaságilag azonban vonzó

Érdekes, vagy jellemző? – a hazai média általában csak a negatív (Orbánt kritizáló) híreket veszi át külföldről, annak ellenére, hogy a magyar média többsége a kormánypárt közeli körökhöz (oligarchiákhoz) tartoznak. Lásd a Sargentini jelentés utóélete. Itt elsősorban Orbán és pártja további „sorsát” ecsetelik, találgatják, vajon kiteszik-e az Európai Néppárt (EPP) frakcióból vagy sem. Maga a témafelvetés szintje bulvár jellegű találgatás, ijesztgetés, mintsem valós alapú konkrétum. A gondolattal persze el lehet játszani, habár a válasz csak jövőre lesz aktuális, a májusi EU parlamenti választáskor. Addig pedig elsősorban a német belpolitika alakulása lesz a meghatározó. 

 

Jelenleg ugyanis kormányválság van Németországban. A koalíció felmondásával fenyeget a parlamenti választáson még 20 %-ot sem elért szociáldemokrata SPD. Ugyancsak sok fejfájást okoz a bajor testvérpárt, a CSU, aminek elnöke, Horst Seehofer, mint bajor miniszterelnök Orbánnal kokettált Merkel pozíciójának gyengítéséért. Ma pedig a berlini kormány belügyminisztereként tesz keresztbe a Merkel vezette kormánykoalíciónak. Seehofer (és a bajorok) másként kívánják kezelni a bevándorlást, a határőrizetet, mint a központi (berlini) kormány. A német alkotmány csak a szövetségi határőrséget (Bundesgrenzschutz) ismeri el az ország védelmének ellátására, a helyit, pl. bajort nem. A határvédelem, tehát szövetségi (berlini) feladat, a határellenőrzés, ill. annak szigorúsága viszont helyi, tartományi, tehát – esetünkben - bajor! Ezt napjainkban főleg az autósok érzik meg, hiszen órákat kell állni az egysávra leszűkített és 10 km-re lecsökkentett áthaladási sebesség miatt az osztrák-német határon, azaz a bejutásért Bajorországba. A belső, belpolitikai különbséget a két testvérpárt neve is jól mutatja: a CDU: a kereszténydemokraták, a CSU: pedig keresztényszociálisok (christsozial) – és nem „szocialisták”. Hogy ebből mi jut el a magyar köztudatig, nem tudni. Mindenesetre németül és történelmileg mást jelent a kereszténydemokrácia, mint ahogy azt Orbán Viktor használja, és próbálja magyarázni „belföldi (magyar) használatra”.

 

Miért is ilyen hosszú ez a bevezető, ami valójában egy tekintélyes, konzervatív újságban (Frankfurter Allgemeine Zeitung) megjelent gazdasági elemzést akar bemutatni, mely a múlt szerdai strasbourg-i szavazás után íródott, és (érdekes módon) a magyar média nem „harapott rá”. Íme a cikk, és rövid magyar nyelvű ismertetése:

 

Magyarország Orbán alatt: politikailag elszigetelt, gazdaságilag azonban vonzó

 

Miközben Orbán országa ellen az EU jogállamisági eljárást indított, a külföldieknek vonzó üzleti lehetőségeket kínál. Ettől még továbbra is kiszámíthatatlan.

 

Az EU-ba való gazdasági integrációja kiváló. Mindenekelőtt a németországi üzleti kapcsolatai, ahol politikailag sokan mérges ellenségei Orbánnak. Nincs még egy olyan fontos gazdaság Magyarország számára, mint a Szövetségi Köztársaság. A magyar politika elutasításának ellentmond az gazdasági vonzerő. 2017-ben bruttó hazai termék (GDP) éves szinten 4 százalék volt, 2018 első két negyedében pedig 4,6 %, miközben az Unióban ez az érték csak 2,2 % volt. A befektetések Magyarországon 15 % körül mozogtak nem utolsó sorban a külföldi konszernek jóvoltából. A legjelentősebb gazdasági partner a Szövetségi Köztársaság. 2017-ben Magyarország külkereskedelmének több mint egynegyedét a német befektetések adták, azaz 7,2 százalék pluszt. A német befektetés tavaly 1,1 milliárd euróra nőtt, így összegségében kb. 20 milliárd euró.

 

A termelési helyszínek vonzereje töretlen. Augusztusban jelentették be a BMW gyár egymilliárd eurós magyarországi beruházását. A Mercedes is hasonló összeggel építi második magyarországi gyárát. Az Audi is évek óta állít itt elő gépjárműveket és motorokat.

A munkabérek (kiadások) ellenőrzés alatt vannak, mivel a szociális kiadások, azaz a munkaadók kiadása a 2016-os 7,5 %-ról 19,5 százalékra csökkent. Egyidejűleg Magyarország a társasági adót 9 százalékra csökkentette, ami az EU-ban a legalacsonyabb. Összehasonlításképpen Németországban ez 15 százalék.

 

 
Az Erste Bank számítása szerint 2020-ig minden magyar lakos évente fejenként 342 eurót kap az EU-tól. Ennél csak a szlovákok kapnak többet. 2017-ben Brüsszel az állami beruházások 21%-át, a magánbefektetéseknek pedig a 4%-át finanszírozta. - olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung-ban.