Véletlenek

Az interneten, pontosabban a Facebook-on figyeltem fel egy “vitára”. Habár nyilvános volt, beszállni nem akartam, mert az oldal tulajdonosa már megjegyezte, hogy “nem ismer”. Ezért hozzászólásomat itt a saját blogomban teszem meg.

Történt ugyanis, hogy az egyik fizetett blog-portál (Örülünk, Vincent?) meglehetősen gusztustalanul (személyeskedően) neki ment a Heti Válasz egyik újságírójának. Erre várt magyarázatot, vagy inkább valamiféle reakciót facebook oldalán Eörsi Mátyás. Miután elolvastam Stumpf András (eredeti) cikkét, majd az azt támadó “jótündér” álnéven jegyzett személyeskedő bírálatot, elhatároztam, mégis csak megszólalok. A “jótündér”-rel nem érdemes foglalkozni, viszont a Heti Válaszban megjelent cikkel annál inkább.

Már a blikkfangos cím megadja a alaptónust és hangulatot, amit manapság kishazánkban “benyalás”-nak szoktak nevezni.

Orbánék Washingtonban építenek világszintű Terror Házát

A cikk persze nem erről szól, habár a lényeg még is csak ehhez kapcsolódik: Magyarország, pontosabban a jelenlegi kormány, egymillió US dollárral akarja megtámogatni azt a kezdeményezést, hogy épüljön fel a “Kommunizmus áldozatainak Múzeuma” az Egyesült Államokban. Ez az összeg 220 millió kemény magyar forintnak felel meg, ami valamivel kevesebb, mint a Szabadság téren épülő vitatott műalkotás. Mint amerikai forrásokból megtudtam, a tervezett múzeum 100 millió US dollárba fog kerülni, tehát egy százalékos lesz a magyar adófizetők hozzájárulása.

Most pedig lássuk a Heti Válasz-ban megjelent cikket! (Itt eredetiben) Pontosabban, azt a néhány mondatot, mely oly jellemző a hazai újságírásra, tájékoztatásra.

“.....Tavaly ősszel éppen Washingtonban jártam és a tervezett program mellett, szinte véletlenül vetődtem el Alexandriába. A helyi Tea Party rendezvénye volt ott, arról, milyen is a kommunizmus.

(…)

…...egy szál budapesti magyarként viszont jól kihúzhattam magam. Elég neves előadók is voltak, Lee Edwards történészprofesszor például, a Heritage Foundation-től, de Ileana Johnson Romániáról, apja sorsáról olyan előadást tartott, amely közben Szapáry György magyar nagykövet távozott is.....”

“véletlenül” , “egy szál budapesti magyarként”, “magyar nagykövet távozott”

Milyen véletlen, hogy az egy szál magyar betévedt egy Tea Party rendezvényre, ahol ugyebár már a fenti idézetből is kiderül, legalább két szál magyar volt Budapestről. Például a nagykövet, aki ugyancsak véletlenül tévedt be, mert épp arra volt dolga a Washingtontól 11 kilométerre levő Alexandriában. A rendezvényről 2013. szeptember 10-én beszámoló amerikai források viszont tudni vélik, hogy magyar előadó is volt. Vajon, ki? És miért feledkezett meg róla a véletlenül arra járó kiküldött budapesti tudósító? Ugyanakkor a cikket jegyző Stumpf András rendesen elmarasztalta az egyik amerikai felszólalót, a már fentebb említett Ileana Johnsont, aki édesapja romániai meghurcoltatásáról és haláláról számolt be. Stumpf szerint:

“.....A konklúzió ráadásul az volt, hogy az amerikai Demokrata Párt is kommunista. Ilyet nyilván nem hallgathat végig egy nagykövet.  Szerintem ezért távozott sietve. ….”

Megjegyzem, az összejövetel címe: “A kommunizmus túlélőinek csúcstalálkozója” volt (Survivors of Communism Summit). Az alexandriai Tea Party által sponzorált rendezvényen előadást tartottak egykori disszidensek Magyarországról, Romániából, (egykori) Csehszlovákiából, Vietnamból és Ukrajnából. Mint erről több amerikai újság és hírportál is beszámolt.

“....The event, sponsored by the Alexandria Tea Party, featured dissidents from Hungary, Romania, Czechoslovakia, Vietnam, and Ukraine, each telling their stories of the horrors of communism and warning America not to repeat them....”

Nem kellett sokáig kutakodnom, hogy megtudjam a titokzatos magyar disszidens személyét.

Micsoda irónia! Ezt épp a romániai születésű Mrs. Johnson írásából és beszámolójából sikerült megtudom, aki felsorolta az előadók nevét, melyből kiderült: Szapáry nagykövet volt a titokzatos magyar disszidens, akiről a Heti Válasz tudósítója megfeledkezett. Szapáry azon disszidensek közé tartozik, akik 18 évesen 1956-ban hagyták el Magyarországot. Tehát, csak a Rákosi éráról van közvetlen, személyes tapasztalata.

A felszólalók között alig volt, akinek személyes tapasztalata lett volna a kommunista rendszerről. A legnevesebb előadó, a történész és életrajzíró, Lee Edwards volt, akinek a wikipedia szerint már a szülei is anti-kommunisták voltak (Amerikában). Edwards különben a Virginia állambeli Alexandria-ban él. Mily véletlen. Akárcsak a Heti Válasz tudósítójának váratlan felbukkanása.