Séta a Kossuth téren
Szép idő volt. Elsétáltam a megújult Parlamenthez. Pardon, a Kossuth-térhez, ahol – ha jól tudom, kormányrendelet alapján – a tér 1944-es állapotát állították vissza. Ezért valóban nagyon kíváncsi voltam: vajon hogyan sikerült ez az időutazás?
Szerintem sehogy. Ez csak egy álszent duma volt. A lényeg a mélygarázs építése volt, méghozzá kizárólag a képviselők részére, hiszen oda földi halandó, egyszerű pesti vagy vidéki, vagy ne adjisten külföldi autós nem mehet be! 400-500 autó számára épült, miközben a képviselők számát még az idén a felére csökkentik! Azzal, hogy a térre nem mehet autó, még nem emlékeztet a háború előtti arculatára. Arról nem is beszélve, hogy az utolsó békeév nem a 40-es évek voltak, hanem 1938. Akkor még Európa csendes volt. Ebben a háború előtti „szélcsendben” (egy puskalövés nélkül) Ausztriát Németországhoz csatolták, és Hegyeshalomnál attól kezdve német-magyar határ volt. Aztán rá néhány hétre a független Magyar Királyság parlamentje megszavazta és életbe léptette az (első) „zsidótörvényt”.
Mindez azonban nem befolyásolta a Tisztelt Házat, hogy 2012-ben megszavazza és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak tekintse a Parlament előtti tér 1940-es évek arculatának visszaállítását. (100/2012. (V. 16.) Korm. Rendelet) Ezzel viszont az Orbán kormány elismerte Magyarország háborús szerepét, hiszen a tér hangulatának a 40-es éveket kell tükröznie.
Most pedig nézzük az eredményt, mely alig utal a háború előtti időkre. Ugye rosszindulatú kekeckedésnek tűnhet, ha felemlíteném: 1944 előtt nem volt mélygarázs, sőt az akkori képviselők enélkül is megvoltak, és időben elérték a gyűléseket. Viszont voltak fák! Bokrok. Zöldnövényzet.
Ami a háború előtti térre emlékezetet, az a bús Kossuth-szobor, melyet 1952-ben bontottak el a „kommunisták” – igen, szó szerint ez van írva a még hiányos szoborcsoport oldalára. Hogy a helyén előzőleg a Parlamentre mutató büszke Kossuth állt, arról hallgat az emléktábla.
A Balassi Bálint utca felől érkeztem. A járdán, az utcasarkon egy villanypóznára kétnyelvű (magyar és angol) táblát lenget a szél. Ez valami házirend akar lenni. A magyar szöveg szerint a Parlamentbe semmilyen hegyes szúrós szerszámot nem lehet bevinni. És, most figyelj! Nincs ruhatár vagy megőrzési lehetőség! – ahol a biztonsági okokból tiltott tárgyakat le lehetne adni. Emiatt a rendezők, szervezők az odalátogatók szíves megértését kérik.
Szeretem összehasonlítani az idegen nyelvű feliratokat. Most is ez történt. Érdekes módon az angol nyelvű szöveg szerint mosdó (bathroom), azaz WC sem áll a látogatók rendelkezésére!
Vajon erről magyarul miért nem tájékoztatják a látogatókat? – a Balassi Bálint utca sarkán. Az internetes tájékoztatóban viszont szerepel (Fontos információk - kattints rá! 4. pont).
Aztán még egy-két furcsaság erről az internetes tájékoztatóról. Belépőjegy 3.500.- Ft. Diákoknak (6-24 éves korig) fele ár (1.750.- Ft). És most figyelj!
Európai Unió felnőtt állampolgárnak – ugyancsak fele ár! 1.750.- Ft. EU-s diákoknak pedig 875.- Ft.
Csak halkan kérdezem: magyaroknak mennyi a belépő? Kik azok az EU állampolgárok? Hol lehet „EU állampolgárságot” kapni? Gondolom, az EU (tag)államok állampolgáraira akar utalni ez a szerencsétlen megfogalmazás, azaz a magyarok is fele áron vehetnek jegyet. Vajon miért nem ingyen? Elvégre a mi országunk, a mi Parlamentünk.
Aztán nézem, hogy mely nyelveken és időpontokban biztosítanak vezetést.
Eszerint naponta mindössze kétszer van magyar nyelvű vezetés. Amiből az következik, hogy nem igazán nagy az érdeklődés. (vagy baromi sokat kell várniuk a hazaiaknak) Viszont a legtöbb időpont – naponta ötször(!) – angolul van. Napi egy alkalommal még héberül is! Viszont a szomszédos országok nyelvein (szlovák, horvát, szerb, román, rutén) egyetlenegy vezetés sincs. Erre mondják, vagy mondom: NO COMMENT. (a lengyelekről nem is beszélve!)
Elhagyva a Balassi utcát, elértem a teret. Fának, bokornak nyoma sincs. Ez is a Horthy-korszak bűne? Inkább a 2006-os Fideszes kezdeményzések eredménye, amikor ingyenes melegkonyhát állítottak a tér zöld gyepére, mely sok hajléktalant vonzott a térre. Majd 2006. október 6-án maga Orbán Viktor hirdette meg, hogy naponta 17-18 óra között valamelyik párttársa fogja hergelni a Parlament körül táborozókat egy-egy „Gyurcsány mondjon le” szónoklattal. Orbán bejelentését követően másnap Áder János szónokolt, majd Kövér, Szájer és a többi Fideszes képviselő. Október 10-én Semjén Zsolt volt a szónok. Orbán remek kezdeményezését, azonban október 22-én azzal hagyták abba, hogy 23. után folytatják. Valószínűleg azért, hogy ilyesmi többé ne tudjon megismétlődni, tettek egy „vizes árkot” a Parlament főbejáratával szemközti oldalra, és irtották ki a fákat, bokrokat. Merthogy ez a vizes árkos, csupasz sivárság az 1940-es évek nem volt; az tutti!
A Parlamenttel szemben állva döbbenten vettem észre, hogy a homlokzaton nincs EU-s zászló! A nemzeti lobogó mellett csak a székely zászlót lengeti a szél. No, ez sem volt 1944 előtt a („horthysta”) Kossuth téren, és a Parlament épületén. Újdonság még az Országzászló, melynek rúdja sok mindenre emlékeztet, csak zászlórúdra nem. Ez sem volt 1944 előtt ezen a téren. Ami végképp megdöbbentett, az az Országzászló melletti díszőrség. Nehezen megbocsátható, hogy nem találtak egyforma magasságú és alkatú fiúkat erre az imponáló, szemet és lelket gyönyörködtető feladatra. De, hogy bakancsuk sem volt egyforma, ráadásul nem csillogtak, villogtak, már megbocsáthatatlan számomra, és szégyen az országra! (no meg a vezetésre, mely nemcsak az első köztársasági elnök szobrát, de suttyomban a Szabadság 1956-os öröklángját is eltűntette!)
Kiegészítés (22.03.2014. 11:36)
Kiegészítés (22.03.2014. 11:36)
Megjegyzésem:
Az alsó képet nézve, első gondolatom: Lenin mauzóleum. Második gondolatom: nyári hőségben, téli fagyban, hófuvásban ki fog itt sorbanállni? Ja, és miért? Hogy lássa hol hűsölnek vagy melegednek az adófizetők pénzéből munkálkodó képviselőink? Vagy netán a Szent Korona miatt győzzük le az időjárás viszonttagságait?
Mégegyszer: nyilvános (pláne ingyenes!) illemhely NINCS a környéken!
Az alsó képet nézve, első gondolatom: Lenin mauzóleum. Második gondolatom: nyári hőségben, téli fagyban, hófuvásban ki fog itt sorbanállni? Ja, és miért? Hogy lássa hol hűsölnek vagy melegednek az adófizetők pénzéből munkálkodó képviselőink? Vagy netán a Szent Korona miatt győzzük le az időjárás viszonttagságait?
Mégegyszer: nyilvános (pláne ingyenes!) illemhely NINCS a környéken!
3 Comments:
Dear Stephen!
Még nem làttam a teret éloben, de a képek alapjàn pont olyannak gondoltam, mint amilyennek leirtad. Sivàrnak, otlettelennek és kedélytelennek. Es ami még ennél is nagyobb baj: hogy nem a 40-es évek làtvànyàt akartàk visszaidézni, hanem a magyar torténelem legrosszabb gondolatait.... Koszonom az iràst! J.
János, köszönöm!
És köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet, mert nem szeretném, ha fals benyomás alakulna ki olvasóimban. Az igazság az, hogy vannak „zöld felületek”! Csak azokat nehéz valóban zöldterületeknek nevezni. Kb. 80 cm magas kő(?) szigeteket, „virágkosarakat” alakítottak ki, amelyek között sétálhatsz, és amelyeket abszolút alacsony, lapos (örökzöld) növényekkel ültettek be. Ezekre pl. lepihenni nem lehet. Ez nem egy angolpark. Különben a világ parlamentjei nem arról híresek, hogy előttük felvonulásokat, meg parádékat tartanak. A háború előtt sem erre használták a Kossuth teret. Szóval, itt komoly funkcionális és szemléleti bajok vannak……..
Még egyszer kösz, hogy felhívtad a figyelmemet
Köszönöm! Milyen jó, hogy észrevetted ezeket az ellentmondásokat! Nem jártam ott, nem tudom, h. ezek után el akarok-e menni...
Post a Comment
<< Home