A magyar Lustiger
Párizsban évtizedekig (1981- 2005) ez a vicc járta:
.
Mi a különbség Franciaország főrabbija és Párizs érseke között?
Válasz: az érsek tud jiddish-ül.
.
Jean-Marie Lustiger bíboros ugyanis Aaron néven látta meg a napvilágot a francia fővárosban, 1927-ben, az első világháború végén Sziléziából érkezett zsidó szülők gyermekeként. 13 éves korában (1940-ben) „kikeresztelkedett”, azaz áttért, felvette a római katolikus vallást. A keresztséget az orleansi püspöktől kapta, majd 40 évvel később (1979) II. János Pál pápa kinevezte Orleans püspökének, rá két évre pedig (1981) Párizs érsekének. A lengyel születésű pápa igen jó kapcsolatot tartott fenn az ugyancsak (Dél-)Lengyelországból származó és hasonló (konzervatív) gondolkodású érsekével. Többen úgy gondolták, hogy a „lengyel pápát” egy „zsidó pápa” fogja követni Szent Péter trónján. 2007 nyarán bekövetkezett halálakor a párizsi Notre Dame-ban egy zsidó halotti imával (kaddish) kezdődött a gyászszertartás. Lustiger bíboros nekrológjait olvasva (Magyar Kurír , Ha'aretz, Interfaith) az emberben önkéntelenül is felmerült a kérdés: vajon ilyen elképzelhető lenne Magyarországon?
Ez a „vajon ilyen elképzelhető lenne Magyarországon?” – egyre aktuálisabb, hiszen ezt feszegették az új amerikai elnök megválasztásával kapcsolatban is. Ismerve a hazai viszonyokat, főleg, amit a média közvetít, vagy sugall, a kérdésre egyértelmű a válasz: nem!
Ezt látszott alátámasztani a Karácsony előestéjén (dec.23. kedd) a Népszabadságban megjelent „ügynök” cikk is, melynek szerzője írása utolsó bekezdésében igencsak rátámadt a katolikus egyházra, azon belül/felül is Paskai László bíborosra, Esztergom-Budapest nyugalmazott érsekére. Első felindultságomat, véleményemet Rejtélyes időzítés címen (kattints rá!) írtam meg. Csak utána néztem meg a magyar wikipédiában a bíboros úr életútjáról szóló bejegyzést. És ekkor még jobban elfogott a méreg és elkeseredés, már az első mondatok után:
„……Szülei Paskai Ádám és Ördög Mária kikeresztelkedett zsidók voltak. Az édesapa a holokauszt kezdetéig mint csendőr tevékenykedett. A gyermek Lászlót a háború végéig a keszthelyi ferencesek bujtatták…….”
„Kikeresztelkedett (zsidó) szülők”, „csendőr édesapa”, „ferencesek bujtatta gyermek” – volt tizenöt éven át (1987-2002) Magyarország hercegprímása. Ez az ember, aki a keresztény-zsidó megbékélés példaképe kellene, hogy lenne, a Karácsony előestéjén megjelent cikk szerint, „ügynök múltja” miatt nem méltó a Budapesti Közgyűlés által adományozott Pro Urbe díjra, kitűntetésre. Már csak azért is meglepő ez a kategorikus és otromba kijelentés, mert a Tanár néven íródott jelentéseket nyilvánosságra hozó Ungváry Krisztián történész túlnyomórészt személytelennek, „kifejezetten jóindulatúnak” ítélte.
Ami talán még ennél is meglepőbb, az elmarasztaló írásában még említés sincs arról, hogy Paskai László októberben Esztergom díszpolgára lett. Ennek a hallgatásnak azonban más, politikai oka is lehet, hiszen Paskaival együtt Orbán Viktort is Esztergom díszpolgárává választották „a Mária Valéria híd újjáépítése ügyének felvállalásáért és megvalósításának elismeréseként”
Nem is tudom, kit, mit sajnáljak jobban: Paskai Lászlót, vagy Magyarországot, ahol ismét elhalasztottak egy egyedülálló alkalmat, lehetőséget, hogy a zsidó-keresztény megbékélés érdekében ne csak ünnepelhessük, de a világ előtt dicsekedhessünk is a magyar Lustiger-rel.
Ez a „vajon ilyen elképzelhető lenne Magyarországon?” – egyre aktuálisabb, hiszen ezt feszegették az új amerikai elnök megválasztásával kapcsolatban is. Ismerve a hazai viszonyokat, főleg, amit a média közvetít, vagy sugall, a kérdésre egyértelmű a válasz: nem!
Ezt látszott alátámasztani a Karácsony előestéjén (dec.23. kedd) a Népszabadságban megjelent „ügynök” cikk is, melynek szerzője írása utolsó bekezdésében igencsak rátámadt a katolikus egyházra, azon belül/felül is Paskai László bíborosra, Esztergom-Budapest nyugalmazott érsekére. Első felindultságomat, véleményemet Rejtélyes időzítés címen (kattints rá!) írtam meg. Csak utána néztem meg a magyar wikipédiában a bíboros úr életútjáról szóló bejegyzést. És ekkor még jobban elfogott a méreg és elkeseredés, már az első mondatok után:
„……Szülei Paskai Ádám és Ördög Mária kikeresztelkedett zsidók voltak. Az édesapa a holokauszt kezdetéig mint csendőr tevékenykedett. A gyermek Lászlót a háború végéig a keszthelyi ferencesek bujtatták…….”
„Kikeresztelkedett (zsidó) szülők”, „csendőr édesapa”, „ferencesek bujtatta gyermek” – volt tizenöt éven át (1987-2002) Magyarország hercegprímása. Ez az ember, aki a keresztény-zsidó megbékélés példaképe kellene, hogy lenne, a Karácsony előestéjén megjelent cikk szerint, „ügynök múltja” miatt nem méltó a Budapesti Közgyűlés által adományozott Pro Urbe díjra, kitűntetésre. Már csak azért is meglepő ez a kategorikus és otromba kijelentés, mert a Tanár néven íródott jelentéseket nyilvánosságra hozó Ungváry Krisztián történész túlnyomórészt személytelennek, „kifejezetten jóindulatúnak” ítélte.
Ami talán még ennél is meglepőbb, az elmarasztaló írásában még említés sincs arról, hogy Paskai László októberben Esztergom díszpolgára lett. Ennek a hallgatásnak azonban más, politikai oka is lehet, hiszen Paskaival együtt Orbán Viktort is Esztergom díszpolgárává választották „a Mária Valéria híd újjáépítése ügyének felvállalásáért és megvalósításának elismeréseként”
Nem is tudom, kit, mit sajnáljak jobban: Paskai Lászlót, vagy Magyarországot, ahol ismét elhalasztottak egy egyedülálló alkalmat, lehetőséget, hogy a zsidó-keresztény megbékélés érdekében ne csak ünnepelhessük, de a világ előtt dicsekedhessünk is a magyar Lustiger-rel.
.
Előzmény
Rejtélyes időzítés (Tuesday, December 23, 2008)
.
.
posted by Pocakos at 4:14 PM
1 Comments:
...de a világ előtt dicsekedhessünk is a magyar Lustiger-rel ?
Pocakos, Lusztiger mumar (kitert zsido) volt, mit kell vele dicsekedni? Meselte hogy o nem hagyta el zsido hitet, o mindig zsido, es mond kaddist Apja utan. Sajnalatos figura. tragikus.
Post a Comment
<< Home