A pápa és a Solidarność
Sok megemlékezés hangzott el és íródott a független lengyel szakszervezet, a Solidarność megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Talán a Népszabadság kommentárja volt az egyetlen, mely megpróbálta bemutatni az akkori világpolitikai helyzetet, amely ezt lehetővé tette. Véleményem szerint a megemlékezők, „helyzetelemzők” megfeledkeztek egy nagyon lényeges, ha nem sorsdöntő eseményről, mely nélkül ez a mozgalom nem jöhetett volna létre: Karol Wojtyla pápává választásáról.Szerintem, nem volt véletlen, hogy a hidegháború idején, a szovjet által megszállt, illetve fennhatóság alá került (kelet-európai) területeken végrehajtott vallásüldözésekre az egyik legnagyobb vallási közösség – az európai Nyugatot 1500 éve képviselő katolikus egyház – elérkezettnek látta az időt a „válaszadásra”. Itt jegyezném meg, hogy a hol „kommunizmust”, hol „szocializmust” terjesztő imperialista moszkvai eszmeközpont sehol máshol a világban nem rendezett olyan méretű vallásüldözést mint Európában. Az afrikai, arab ill., harmadik világ államaiban, muzlim közösségeiben szó nélkül elnézte, elfogadta, pl. az állam és pártvezetők nyíltszíni vallásgyakorlását. Ez (Kelet-)Európában elképzelhetetlen volt. Dél- ill. Latin Amerika katolikusait is „békén hagyta”, igaz, az ottani egyházak karitatív tevékenysége, valamint a gazdagok (földbirtokosok) elleni krisztusi tanokat hirdető katolikus mozgalmak már-már „kommunista” nézeteket vallottak. A Vatikán a 70-es évek végén jutott el arra a felismerésre, hogy egy olyan embert tegyen meg az egyház fejének, aki jól ismeri (mert átélte a náci és szovjet) diktatúrákat, és így megoldást adhat akár még a dél-amerikai ideológiai válságra is.A választás kitűnő volt ! Hiszen a szláv egyházfő minden szempontból megfelelt ezeknek a kihívásoknak. Bizonyított, amikor Krakkó püspökeként szembe mert szállni a szovjet mintájú hatóságokkal, és húsz évi küzdelem után kiharcolta, hogy templomot építsenek az új "szocialista munkásvárosban”, a lengyel Sztálinvárosban, Nowa Huta-ban is. Nagy tisztelője volt a legendás Wyszynski bíborosnak, aki támogatta harcában.
Nem kívánom befolyásolni az olvasót, de javaslom az időpontok összehasonlítását, mert szerintem sok mindenre lehet belőlük következtetni, vagy csak sejteni, de nem “összeesküvés elméletek gyártása”, hanem az összefüggések keresése céljából.
Néhány saját “meglátás”.
1. II. János Pál alíg foglalja el a Szentszéket, Gromikó szovjet külügyminiszter már tisztelgő látogatását teszi, szinte mindenkit megelőzve.
2. Az egyházfő első külföldi útja a "kommunista" Latin Amerikába vezet egy püspöki konferenciára. Csak a második (szülőföldje) Lengyelo., majd az ENSZ, ill. az USA, végül ugyanabban az évben (pápasága első teljes évében) Törökország. A későbbi események ismeretében, meglehetősen sajátos ez a törökországi látogatás.
3. Az "auschwitzi keresztények" (egy lengyel atya, majd később egy zsidó származású apáca) boldoggá avatása aztis jelzi, hogy Auschwitz „nem csak a „zsidóké”. Ez a tragikus történelmi hely először a lengyel ellenállás "végállomása" volt, igensok papot öltek meg Auschwitzban a nácik, még mielőtt ("zsidó") halálgyárrá építették volna ki.
4. Szimbolikus értékű, hogy a boldoggá avatás után engedik szabadon Wałęsa-t.
5. És talán az is, hogy előbb jár Lengyelo.-ban, minthogy feloldanák a szükségállapotot.
6. Kronológiámat, pedig Gromikó második vatikáni látogatása zárja le.
No, de ezeket - és ehhez hasonló - "fantáziálásokat" az olvasóra bízom.
Lássuk tehát a kis kronológiát, amiből talán követhető II. János Pál tettei hazája, népe és a kelet-európai népek függetlenségévé válásának útján.
1976
- az egyházügyekkel foglalkozó államminiszter Kazimierz Kakol: „Mint ahogy hivatalból kötelességem mosolyogni, mint államminiszter, hogy az emberekben bizalmat keltsek, ugyanúgy, mint kommunista, szüntelenül harcolok a vallás és az egyház ellen. Nem engedjük meg, hogy gyermekeink vallásos nevelésben részesüljenek. Szégyellem magam, amikor más országok kommunistái kérdezik, miért olyan sok lengyel jár templomba. Ha nem tudjuk az egyházat eltűntetni, legalább el kellene érni, hogy ne csináljanak kárt."
- megalakul a Munkásvédelmi Bizottság (Committee (KOR, Komitet Obrony Robotnikow). A KOR értelmiségiek egy csoportja volt, akik az az évi sztrájkok miatt letartóztatott munkásokat segítették. Vezetőjük Jacek Kuron.
június
- Lech Wałęsa-t agitáció címén munkahelyéről elbocsátják, mivel láírást gyűjtött az 1970-es sztrájk áldozatainak állítandó emlékmű engedélyezésére.
1977
- Wyszynski bíboros az egyik pásztorlevelében arra emlékezteti a hatóságokat, hogy „az embereknek minden nap enniük kell, ezért lehetővé kell tenni, hogy sok idő- és energiapocsékolás nélkül tudjanak kenyeret, húst és tejet venni.”
május 15.
- A kommunista államvezetéssel húsz éven át tartó küzdelem után Karol Wojtyla, Krakkó érseke felavatja, felszenteli a nowa huta-i (munkás) templomot, a „Bárká”-t.
1978
október 16.
- Vatikánban megválasztják I. János Pál utódját, a katolikus egyház 264. pápáját: Karol Wojtyla érsek a II. János Pál nevet veszi fel.
november
- Wyszynski bíboros ugyanannak az egyházügyi államminiszternek (Kakol – 1976) a jelenlétében viccelődve megjegyzi: „Elég lenne, ha cenzoraiknak jó nyugdíjat adnának és megköszönnék a munkájukat”.
1979
január 24
- II. János Pál audencián fogadja Gromikó szovjet külügyminisztert
január 25
- A pápa első külföldi útja Közép-Amerikába vezet, részt vesz a Latin-Amerikai püspökök harmadik közgyülésén Puebla-ban (Mexikó)
június 02
- A pápa második külföldi útja Lengyelországba vezet. (junius 02 –10)
Varsóban a Győzelem terén kijelenti: Krisztus nélkül nem lehet a lengyel nemzet történelmét megérteni.
szeptember 29
- A pápa harmadik külföldi útja: Írország, ENSZ és USA (szeptember 29 - október 08)
október 02
- II. János Pál beszédet mond az ENSZ közgyülésén New Yorkban.
november 28
- A pápa negyedik külföldi útja: Törökország (november 28-30)
Nem kívánom befolyásolni az olvasót, de javaslom az időpontok összehasonlítását, mert szerintem sok mindenre lehet belőlük következtetni, vagy csak sejteni, de nem “összeesküvés elméletek gyártása”, hanem az összefüggések keresése céljából.
Néhány saját “meglátás”.
1. II. János Pál alíg foglalja el a Szentszéket, Gromikó szovjet külügyminiszter már tisztelgő látogatását teszi, szinte mindenkit megelőzve.
2. Az egyházfő első külföldi útja a "kommunista" Latin Amerikába vezet egy püspöki konferenciára. Csak a második (szülőföldje) Lengyelo., majd az ENSZ, ill. az USA, végül ugyanabban az évben (pápasága első teljes évében) Törökország. A későbbi események ismeretében, meglehetősen sajátos ez a törökországi látogatás.
3. Az "auschwitzi keresztények" (egy lengyel atya, majd később egy zsidó származású apáca) boldoggá avatása aztis jelzi, hogy Auschwitz „nem csak a „zsidóké”. Ez a tragikus történelmi hely először a lengyel ellenállás "végállomása" volt, igensok papot öltek meg Auschwitzban a nácik, még mielőtt ("zsidó") halálgyárrá építették volna ki.
4. Szimbolikus értékű, hogy a boldoggá avatás után engedik szabadon Wałęsa-t.
5. És talán az is, hogy előbb jár Lengyelo.-ban, minthogy feloldanák a szükségállapotot.
6. Kronológiámat, pedig Gromikó második vatikáni látogatása zárja le.
No, de ezeket - és ehhez hasonló - "fantáziálásokat" az olvasóra bízom.
Lássuk tehát a kis kronológiát, amiből talán követhető II. János Pál tettei hazája, népe és a kelet-európai népek függetlenségévé válásának útján.
1976
- az egyházügyekkel foglalkozó államminiszter Kazimierz Kakol: „Mint ahogy hivatalból kötelességem mosolyogni, mint államminiszter, hogy az emberekben bizalmat keltsek, ugyanúgy, mint kommunista, szüntelenül harcolok a vallás és az egyház ellen. Nem engedjük meg, hogy gyermekeink vallásos nevelésben részesüljenek. Szégyellem magam, amikor más országok kommunistái kérdezik, miért olyan sok lengyel jár templomba. Ha nem tudjuk az egyházat eltűntetni, legalább el kellene érni, hogy ne csináljanak kárt."
- megalakul a Munkásvédelmi Bizottság (Committee (KOR, Komitet Obrony Robotnikow). A KOR értelmiségiek egy csoportja volt, akik az az évi sztrájkok miatt letartóztatott munkásokat segítették. Vezetőjük Jacek Kuron.
június
- Lech Wałęsa-t agitáció címén munkahelyéről elbocsátják, mivel láírást gyűjtött az 1970-es sztrájk áldozatainak állítandó emlékmű engedélyezésére.
1977
- Wyszynski bíboros az egyik pásztorlevelében arra emlékezteti a hatóságokat, hogy „az embereknek minden nap enniük kell, ezért lehetővé kell tenni, hogy sok idő- és energiapocsékolás nélkül tudjanak kenyeret, húst és tejet venni.”
május 15.
- A kommunista államvezetéssel húsz éven át tartó küzdelem után Karol Wojtyla, Krakkó érseke felavatja, felszenteli a nowa huta-i (munkás) templomot, a „Bárká”-t.
1978
október 16.
- Vatikánban megválasztják I. János Pál utódját, a katolikus egyház 264. pápáját: Karol Wojtyla érsek a II. János Pál nevet veszi fel.
november
- Wyszynski bíboros ugyanannak az egyházügyi államminiszternek (Kakol – 1976) a jelenlétében viccelődve megjegyzi: „Elég lenne, ha cenzoraiknak jó nyugdíjat adnának és megköszönnék a munkájukat”.
1979
január 24
- II. János Pál audencián fogadja Gromikó szovjet külügyminisztert
január 25
- A pápa első külföldi útja Közép-Amerikába vezet, részt vesz a Latin-Amerikai püspökök harmadik közgyülésén Puebla-ban (Mexikó)
június 02
- A pápa második külföldi útja Lengyelországba vezet. (junius 02 –10)
Varsóban a Győzelem terén kijelenti: Krisztus nélkül nem lehet a lengyel nemzet történelmét megérteni.
szeptember 29
- A pápa harmadik külföldi útja: Írország, ENSZ és USA (szeptember 29 - október 08)
október 02
- II. János Pál beszédet mond az ENSZ közgyülésén New Yorkban.
november 28
- A pápa negyedik külföldi útja: Törökország (november 28-30)
.
1980
1980
posted by Pocakos at 1:40 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home